Hogyan lett a gyakorlóaknából fegyverbotrány?

Mint ahogy arról a Danas szerb napilap beszámolt, a vállalatot 2019. december 23-án alapította Stefan Čupković, akit az elmúlt napokban a szerb média Slobodan Tešić szerb fegyverkereskedővel hoz kapcsolatba (Tunézia pénzmosás gyanújával 2021-ben körözést adott ki ellene, míg az Amerikai Egyesült Államok 2017-ben megvesztegetés vádjával szankciókat vezetett be a személye és a vállalatával szemben is).

Čupković a vállalat tulajdonának 100 százalékát 2020 júniusában eladta az alig 7-8 évvel idősebb Mladen Bogdanovićnak. A 37 éves férfi tulajdonát képezi azóta is a Valir vállalat, ő igazgatja is azt, úgy tűnik nagy sikerrel, hiszen miután átvette, még abban az évben a vállalat 13 millió eurós jövedelmet valósított meg, 2021-ben pedig már 55,6 milliót, mindezt annak köszönhetően, hogy mindenek előtt külföldre szállított.

A Valir Kft. 2020-ban három alkalmazottal kezdte a munkát, a múlt évben azonban már 10 személyt foglalkoztatott, akik fizetésének járulékai a szerb média információi szerint 28 267 eurót tettek ki. Ebből arra lehet következtetni, hogy egy alkalmazott nettó fizetése elérte a 2,8 millió dinárt, vagyis mintegy 24 ezer eurót.

A belgrádi cég szédítő sikere annál is inkább figyelemre méltó, hogy két évvel ezelőtt 100 dináros kezdőtőkével (0,8 euróval) indult. Csupán egy évre rá, vagyis 2020-ban már 804 523 euró nettó nyereséget számolt el. Tavaly mintegy négyszeresére nőtt a vállalat forgalma, azonban az elkönyvelt nyereség csupán 156 069 euró volt. Mint arra a Danas napilap rámutat, a 327 százalékos jövedelemnövekedés és a tavalyelőtti évhez képest a nyereség 81 százalékos csökkenése a tavalyi év végi kintlévőségek 6038 százalékos növekedésével magyarázható.

Legutóbb Bangladesbe szállított a hivatalos információk szerint gyakorlóaknákat, amikor a 11,5 tonna rakománnyal az ukrán Antonov 12 teherszállító repülőgép Görögország területén lezuhant.

A szerb fegyvergyártás hagyománnyal rendelkezik

Az ukrán repülő lezuhanását követően rövid időre központi témává vált Szerbia fegyverkereskedelme. A szerbiai fegyveripar hosszú hagyományra tekint vissza, sőt ahogy azt az ország vezetősége hangoztatja, a külföldi piacon felismerhető minőségnek számítanak az itt gyártott fegyverek. Nem csak a fegyverkereskedelem, hanem a fegyvergyártás is növekedést jegyez, habár a járvány erre az iparágra is kihatással volt.

A Danas napilap védelmi minisztériumtól szerzett adatai alapján 2005 és 2019 között az engedélyezett fegyver- és katonai felszerelés kiszállítása 3,7 milliárd dollárt tett ki, azzal hogy bár 2019-ben egy kicsit visszaesett a fegyverkivitel, mégis

A szerb fegyveripar kivitele elsősorban a Lasta repülőgépek, a Nora 155 mm-es önjáró lövegekre alapoz, a Lazar páncélozott harcjárműre, aknavetőkre, mindenféle gyalogsági és tüzérségi lőszerekre és rakétákra, ballisztikus védőfelszerelésre, valamint robbanóanyagra és lőporra.

Vuk Vuksanović, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ (Beogradskog centra za bezbednosnu politiku) kutatója a Deutche Wellenek elmondta, a szerb fegyveripar ügyfelei fellelhetők a világ minden táján. Egyedüli kitétel, hogy azok az országok, ahová szállít ne legyenek az ENSZ szankcióval sújtott listáján, illetve hogy az adott országban ne legyenek konfliktusok. Ám, ahogy arra a szakértő rámutatott, Szerbia valószínűleg nem mindig tartotta magát ezekhez a szabályokhoz. Példaként kiemelte azt a két évvel ezelőtti helyzetet, amikor szerb fegyvereket fedeztek fel Hegyi-Karabakhban.

Akkor éppen Slobodan Tešić fegyverkereskedő szerepét kutatták, hogyan kerülhetett ebbe a térségbe szerb fegyver. Tavaly is voltak problémák, akkor az Al-Kaidához köthető csoportoknál találtak szerb fegyvereket.

A feketepiac is fellendült

 A szerb média az ukrán repülő lezuhanása után számos kérdésben találgatásokba kezdett, mindenek előtt a fegyverszállítmányt Slobodan Tešić személyével hozták összefüggésbe, akit ma a legnagyobb balkáni fegyverkereskedőnek tartanak a világban.

Vuk Vuksanović a találgatások és a gyanú kiváltó okát abban látja, hogy a hivatalosan szerb fegyvert Bangladesbe egy ukrán repülőgép szállította volna. Szerinte a vizsgálódó szerveknek mindenekelőtt arra kellene választ adniuk, hogyan lehetséges, hogy egy ukrán repülőgép szállított fegyvert, amikor éppen Ukrajna területén folyik az eddigi legnagyobb nemzetközi összetűzés.

A belgrádi szakember rámutat arra is, hogy a történetnek lehet egy másik változata is.

Persze ezzel a háborúval és a fegyvermennyiséggel újra felvirágzott a nemzetközi fegyvercsempészet, és azok a nyugati fegyverek, amelyeket Ukrajnának szántak, a világ konfliktusövezeteiben is megtalálhatóak. Félő, hogy Európa terrorista vagy szervezett bűnözői csoportjainak kezébe kerülhet” – mutatott rá Vuksanović a Deutche Welle szerbiai újságírójának.

 A szerbiai államvezetés azonban elvetette annak lehetőségét, hogy a szerb fegyvereket Ukrajnába szánták volna. Aleksandar Vučić szerb államfő kijelentette, hogy az ukrán repülőgép lezuhanása valójában repülőgép-szerencsétlenség volt. Szerbia a nemzetközi előírásoknak megfelelően fogja továbbra is folytatni a fegyverek értékesítését, vagyis szállítani fog fegyvert Bangladesnek, Ciprusnak, Togónak és Szenegálnak is, mindenkinek, aki engedélyezett végső felhasználó.