A belgrádi Valir Kft., amely Bangladesbe szállított fegyvereket abban az ukrán repülőgépben, ami a napokban Görögországban lezuhant, Szerbia egyik legsikeresebb, leggyorsabban fejlődő vállalatainak egyike. Csupán két év alatt sikerült jövedelemét a nulláról 55 millió euróra növelni.
Mint ahogy arról a Danas szerb napilap beszámolt, a vállalatot 2019. december 23-án alapította Stefan Čupković, akit az elmúlt napokban a szerb média Slobodan Tešić szerb fegyverkereskedővel hoz kapcsolatba (Tunézia pénzmosás gyanújával 2021-ben körözést adott ki ellene, míg az Amerikai Egyesült Államok 2017-ben megvesztegetés vádjával szankciókat vezetett be a személye és a vállalatával szemben is).
Čupković a vállalat tulajdonának 100 százalékát 2020 júniusában eladta az alig 7-8 évvel idősebb Mladen Bogdanovićnak. A 37 éves férfi tulajdonát képezi azóta is a Valir vállalat, ő igazgatja is azt, úgy tűnik nagy sikerrel, hiszen miután átvette, még abban az évben a vállalat 13 millió eurós jövedelmet valósított meg, 2021-ben pedig már 55,6 milliót, mindezt annak köszönhetően, hogy mindenek előtt külföldre szállított.
A Valir Kft. 2020-ban három alkalmazottal kezdte a munkát, a múlt évben azonban már 10 személyt foglalkoztatott, akik fizetésének járulékai a szerb média információi szerint 28 267 eurót tettek ki. Ebből arra lehet következtetni, hogy egy alkalmazott nettó fizetése elérte a 2,8 millió dinárt, vagyis mintegy 24 ezer eurót.
A belgrádi cég szédítő sikere annál is inkább figyelemre méltó, hogy két évvel ezelőtt 100 dináros kezdőtőkével (0,8 euróval) indult. Csupán egy évre rá, vagyis 2020-ban már 804 523 euró nettó nyereséget számolt el. Tavaly mintegy négyszeresére nőtt a vállalat forgalma, azonban az elkönyvelt nyereség csupán 156 069 euró volt. Mint arra a Danas napilap rámutat, a 327 százalékos jövedelemnövekedés és a tavalyelőtti évhez képest a nyereség 81 százalékos csökkenése a tavalyi év végi kintlévőségek 6038 százalékos növekedésével magyarázható.
A cég ma félmillió eurós tőkével rendelkezik.
Legutóbb Bangladesbe szállított a hivatalos információk szerint gyakorlóaknákat, amikor a 11,5 tonna rakománnyal az ukrán Antonov 12 teherszállító repülőgép Görögország területén lezuhant.
Az ukrán repülő lezuhanását követően rövid időre központi témává vált Szerbia fegyverkereskedelme. A szerbiai fegyveripar hosszú hagyományra tekint vissza, sőt ahogy azt az ország vezetősége hangoztatja, a külföldi piacon felismerhető minőségnek számítanak az itt gyártott fegyverek. Nem csak a fegyverkereskedelem, hanem a fegyvergyártás is növekedést jegyez, habár a járvány erre az iparágra is kihatással volt.
A Danas napilap védelmi minisztériumtól szerzett adatai alapján 2005 és 2019 között az engedélyezett fegyver- és katonai felszerelés kiszállítása 3,7 milliárd dollárt tett ki, azzal hogy bár 2019-ben egy kicsit visszaesett a fegyverkivitel, mégis
a védelmi minisztérium 2020-ban 600 millió dolláros exporttal számolt.
A szerb fegyveripar kivitele elsősorban a Lasta repülőgépek, a Nora 155 mm-es önjáró lövegekre alapoz, a Lazar páncélozott harcjárműre, aknavetőkre, mindenféle gyalogsági és tüzérségi lőszerekre és rakétákra, ballisztikus védőfelszerelésre, valamint robbanóanyagra és lőporra.
Szerbiától mindenek előtt az Egyesült Arab Emírségek vásárol, Ciprus, az Amerikai Egyesült Államok, Bulgária és Szaúd-Arábia.
Vuk Vuksanović, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ (Beogradskog centra za bezbednosnu politiku) kutatója a Deutche Wellenek elmondta, a szerb fegyveripar ügyfelei fellelhetők a világ minden táján. Egyedüli kitétel, hogy azok az országok, ahová szállít ne legyenek az ENSZ szankcióval sújtott listáján, illetve hogy az adott országban ne legyenek konfliktusok. Ám, ahogy arra a szakértő rámutatott, Szerbia valószínűleg nem mindig tartotta magát ezekhez a szabályokhoz. Példaként kiemelte azt a két évvel ezelőtti helyzetet, amikor szerb fegyvereket fedeztek fel Hegyi-Karabakhban.
Akkor éppen Slobodan Tešić fegyverkereskedő szerepét kutatták, hogyan kerülhetett ebbe a térségbe szerb fegyver. Tavaly is voltak problémák, akkor az Al-Kaidához köthető csoportoknál találtak szerb fegyvereket.
A szerb média az ukrán repülő lezuhanása után számos kérdésben találgatásokba kezdett, mindenek előtt a fegyverszállítmányt Slobodan Tešić személyével hozták összefüggésbe, akit ma a legnagyobb balkáni fegyverkereskedőnek tartanak a világban.
Vuk Vuksanović a találgatások és a gyanú kiváltó okát abban látja, hogy a hivatalosan szerb fegyvert Bangladesbe egy ukrán repülőgép szállította volna. Szerinte a vizsgálódó szerveknek mindenekelőtt arra kellene választ adniuk, hogyan lehetséges, hogy egy ukrán repülőgép szállított fegyvert, amikor éppen Ukrajna területén folyik az eddigi legnagyobb nemzetközi összetűzés.
A belgrádi szakember rámutat arra is, hogy a történetnek lehet egy másik változata is.
„Ukrajna már a háború előtt is a szürke és fekete fegyverpiac egyik nemzetközi központja volt.
Persze ezzel a háborúval és a fegyvermennyiséggel újra felvirágzott a nemzetközi fegyvercsempészet, és azok a nyugati fegyverek, amelyeket Ukrajnának szántak, a világ konfliktusövezeteiben is megtalálhatóak. Félő, hogy Európa terrorista vagy szervezett bűnözői csoportjainak kezébe kerülhet” – mutatott rá Vuksanović a Deutche Welle szerbiai újságírójának.
A szerbiai államvezetés azonban elvetette annak lehetőségét, hogy a szerb fegyvereket Ukrajnába szánták volna. Aleksandar Vučić szerb államfő kijelentette, hogy az ukrán repülőgép lezuhanása valójában repülőgép-szerencsétlenség volt. Szerbia a nemzetközi előírásoknak megfelelően fogja továbbra is folytatni a fegyverek értékesítését, vagyis szállítani fog fegyvert Bangladesnek, Ciprusnak, Togónak és Szenegálnak is, mindenkinek, aki engedélyezett végső felhasználó.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
Hosszú ideje vártuk már, hogy kompromisszum szülessen.
A szerb kormány nem akadályozza a pancsovai finomítót üzemeltető olajvállalatról zajló tárgyalásokat, a Mol és a Gazpromnyefty mostanra számos kérdésben meg tudott állapodni a NIS-tranzakció részleteiről.
A Tisza-kormány megalakulása óta kérdéses, lesz-e további együttműködés MOL és Szerbia között.
A magyar Országgyűlés elnökének első külföldi útja Belgrádba vezetett. Szerbia EU-csatlakozása is szóba került.
A szerb elnök szerint még akkor is azonnal visszavonnák az intézkedést, ha valaki mégis megpróbálná keresztülvinni.
A fotón úgy tűnik, mintha Martin Reichardt náci karlendítést tett volna, amit a poltikus tagad.
A filmrendezőt februárban a rendőrség is körözte, most ezzel kapcsolatban mesélt egy érdekes sztorit egy interjúban.
