Hévízi szezon a határtalanul költekező oroszok nélkül: nem kell félteni őket

Február vége óta megy a találgatás a médiában, mi lesz a hévízi szállodák, éttermek sorsa most, hogy a háború miatt kihirdetett uniós szankciós csomagok következtében gyakorlatilag ellehetetlenült az utazás Oroszország és Magyarország között. Ugyanis először az EU légteréből tiltották ki az orosz lajstromjelű gépeket, majd kisvártatva az orosz fél hozott hasonló döntést. De még ha körülményes kerülővel ide is tévedne egy orosz látogató,

ugyanis a világ legnagyobb kártyakibocsájtói, a VISA és a Mastercard nem sokkal az orosz-ukrán konfliktus fellángolása után bejelentette, hogy felfüggesztik oroszországi tevékenységüket. Ezzel pedig nem csak azt érték el, hogy otthon bosszankodhatnak a felhasználók az ATM előtt, hanem azt is, hogy az orosz bankok által kiállított VISA és Mastercard kártyákat külföldön sem tudják használni. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy eddig nagyon is szívesen, és sűrűn használták nyaralás közben, egy, a Magyar Turisztikai Ügynökség által két éve készített nemzetközi turisztikai keresleti felmérés szerint egészségügyi célú

beleértve az utazást, a szállást, a turisztikai és gyógyászati szolgáltatásokat. Ezzel felülmúlták az átlagosan 2229 eurót költő németeket, és magasan túlszárnyalták a csupán 458 eurót költő magyar utazókat. Mindez a hévízi turizmust jelentősen érinti: aki az elmúlt években járt a népszerű fürdővárosban, az tapasztalhatta, hogy szinte mindenhol megjelentek a cirill betűs feliratok, szinte mindenhol fürdött, sétált, vagy vacsorázott néhány orosz vendég, akiknek a vastag pénztárcájára apellálhattak a kis, alig 4500 fős városba települt luxus ruhaboltok, vagy a helyi bolhapiacon korántsem szerény áron forgalmazó műkincskereskedők.

Fáj az oroszok hiánya, de nem áll meg az élet

Ezek után nem meglepő, hogy sok újságcikk némileg sarkítva azt vetítette előre, hogy Hévíz tönkremegy idén az orosz, és nem mellékesen az ukrán látogatók hiánya miatt. Csakhogy a számok egészen mást mutatnak. 

- KSH adatai szerint 2019-ben a vendégek 7,7 százaléka (nagyjából 21ezer),

az ukrán vendégek 1,2 százalékot, az az általuk eltöltött vendégéjszakák 3,3 százalékot jelentettek Hévíz számára. Ugyanebben az évben 40 százalék belföldi 60 százalék külföldi vendégéjszaka volt az arány, de ez 2021-2022-re lényegében megfordult, kivéve a  2021 őszi hónapokat, amikor ismét jelentős volt az orosz és a német vendégéjszakák száma - mondja a Makronómnak Pálffy Tamás. A Hévízi Nonprofit Turisztikai Kft. ügyvezetője szerint ez azt jelenti, hogy a belföldi és a német piac után az orosz külpiac volt a legjelentősebb vendégforgalmat biztosító ország.

Az általuk elköltött pénz mennyisége jelentős, de pontosan nem meghatározható. Hiányuk azért fájó, mert ez a vendégkör az átlagosnál hosszabb időtartamra érkezik Magyarországra és magas költés jellemzi. Néhány orosz vendég megérkezik, egyéb utakon, de teljesen elenyésző létszámmal.

Ugyanakkor a számok tükrében kijelenthetjük, hogy a télen-nyáron kellemes hőmérsékletű gyógyvizeiről ismert fürdővárosban a vendégek 7,7 százalékának kiesése miatt még nem fogják kitenni a bezárva-táblát.

Dolgoznak a hiány pótlásán

- A veszteséget természetesen ilyen rövid távon, és a jelenlegi piaci környezetben nem lehet pótolni- mutat rá Pálffy Tamás - de mindent megteszünk azért, hogy Hévíz imázsának frissítésével a térségi émények bevonásával minél több új vendég érkezzen hozzánk, akár belföldről, akár a német nyelvű piacokról, de jelentős a cseh és a szlovák vendégek  számának növekedése is.

ami természetesen hatalmas előny. A cél mindenképpen az, hogy a jövőben több piacról minél több járat induljon - fűzi hozzá a Hévízi Nonprofit Turisztikai Kft. ügyvezetője. A Turizmus.com pedig már áprilisban arról számolt be, hogy megérkezett az idei első charterjárat a Hévíz-Balaton Airportra. A Sundair gépe Drezdából hozott német turistákat hévízi gyógyüdülésre. A turisztikai szakportálnak úgy nyilatkozott Benkő Attila, a Hévíz-Balaton Airport Kft. ügyvezetője, hogy 2021-ben késleltette a koronavírus-járvány a Hévíz-Balaton Airport charterszezonjának kezdetét, köszönhetően annak, hogy a gyógyüdülést tervező német állampolgárok jellemzően kivártak. Az első járat így tavaly csak július 23-án landolt Sármelléken, azzal is csupán negyven utas érkezett. Az idei számok már sokkal impozánsabbak, ráadásul az érkezők -ami a gyógyfürdők szempontjából rendkívül fontos - a közép- és idősebb korosztályba tartoznak. A 2022-es első járata, a Sundair légitársaság gépe egyből  120 utast hozott a sármelléki repülőtérre Drezdából. A portál információi szerint a szezonban várhatóan összesen kilenc charter érkezik, az első fél évben 3 Frankfurtból, de Lipcséből és Erfurtból is indul majd gép, az utolsó előreláthatóan október elején repül Sármellékre.

Óriási növekedés a repülővel érkezők számában

Az idei adatokból eddig látottak sem a turizmus haldoklását vetítik előre. A tavalyi év hasonló időszakához képest 146 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma: a belföldiek vendégéjszakái 58 százalékkal, a külföldieké 522 százalékkal emelkedett, azaz újra elkezdtek visszatérni a járvány miatt elmaradozó külföldi vendégek. Ezt mutatják a Liszt Ferenc repülőtér forgalmi adatai is, amelyek szerint májusban

És bár az áremelkedés a szállás- és vendéglátóhelyeket sem kímélte, a hazai turizmus forgalma pünkösdkor mind a belföldi, mind a külföldről érkezett vendégek tekintetében is felülmúlta az év eddigi hosszú hétvégéinek teljesítményét. A vidéki Magyarország szálláshelyein értékesített vendégéjszakák száma 76 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ebben az időszakban a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján. Az MTÜ előrejelzései szerint a nyár is erős lesz, júniusban, júliusban és augusztusban összesen közel 16,5 millió vendégéjszakás forgalomra számítanak a szálláshelyeken, ami tíz százalékkal magasabb főszezoni teljesítményt jelenthet a tavalyinál.

- Bizakodóak vagyunk! Hévíz, a turisztikai szolgáltatók mindent megtesznek  azért, hogy  kiemelkedő minőségű szolgáltatásokat biztosítson a világ egyik legegyedibb fürdőhelyén, hiszen a Hévízi-tónak valóban nincsen párja - teszi hozzá Pállfy Tamás.