Nem megszorítás, hanem lazítás – az új rezsirendszer támogatóbb a réginél

Brutális megszorítás, olvashattuk az új rezsirendszerrel kapcsolatos sommás véleményeket. De vajon van-e ezeknek igazságtartalma? Kevésbé segít minket a rezsiszámláink kifizetésében a magyar kormány 2022-ben, mint a korábbi években? 

A részleteiben július 21-én bemutatott új rendszerben az átlagfogyasztás mértékéig, azaz éves szinten 2523 kWh-ig továbbra is a rezsicsökkentett 36 forintba kerül egy kilowattóra áram, ám efelett ennek közel dupláját, 70,1 forintot kell majd fizetnünk. Aki tehát az átlag feletti mennyiséget fogyaszt, annak ez a rendelkezés megszorítás. Vagy mégsem? 

Az elektromos áram ára tavaly óta lényegében duplázódott. Ez alapján azonban a rezsicsökkentés arányaiban ugyanolyan segítség lenne 2022-ben akkor is, ha a teljes fogyasztásra a tavalyi 36 forintos ár dupláját, azaz 72 forintot fizetnénk. 
A rezsicsökkentés első éve, 2014 óta pedig egyenesen hatszorozódott az áramár. Az a tény tehát, hogy az országos átlagig továbbra is 36 forintot fizetünk, és afelett is „csupán” dupla árat, nem megszorítást, hanem lazítást mutat. Most akkor melyik nézet a helyes?

Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, az áram ára teljesen más trend szerint alakult Magyarországon a baloldali és a jobboldali kormányok alatt. 2010 közepe előtt a magyar fogyasztók által fizetett ár gyorsan konvergált az EU átlagos értékéhez, 2009 végétől lényegében meg is egyezett vele. Ezzel szemben a 2010-es kormányváltás óta a magyar árak lefelé, míg az uniós mutató felfelé változott. 

2010 első negyedévében egy uniós polgár átlagosan 17,25 eurócentet fizetett egy kilowattóra áramért, egy magyar pedig lényegében ugyanennyit, 17,01 eurócentet. 2022 első negyedévében viszont már óriási volt az eltérés a két érték között. Az EU-ban átlagosan 29,21 eurócentbe került egy kilowattóra elektromos áram, míg Magyarországon – hála a rezsicsökkentésnek – ennek csupán harmadát, 10,01 eurócentet kellett fizetnünk. 

Ahogyan azt az ábra is mutatja, 2022-ben korábban elképzelhetetlen folyamatokat tapasztalhattunk az áram árának tekintetében. Mindössze három hónap alatt 5,52 eurócenttel (23 százalékkal) ugrott meg az elektromos áram költsége az unióban. A növekedés mértéke önmagában fele volt a magyarok által fizetett árnak. 

Az árak növekedése csak egyik felét adja a történetnek. A brutális áremelkedés mellett reális veszély lett az áramkimaradások bekövetkezése is. Ezen két negatív fejleményre (melyek az EU hibás, Magyarország által folyamatosan ellenzett szankciós politikájának következménye) válaszként hazánk kormánya energia-vészhelyzetet hirdetett. A hét lépésből álló csomag egyszerre emeli a hazai kínálatot és ösztönzi a túlfogyasztás csökkentését. 

A túlzott fogyasztás visszafogásának eszköze a rezsirendszer megváltoztatása, melynek keretében az országos átlag feletti fogyasztás a rezsicsökkentett árnál magasabb (ám a világpiaci árnál továbbra is kedvezőbb) költséget jelent a háztartásoknak. A közgazdaságtan alapösszefüggése alapján ugyanis

A magyar fogyasztók nagyjából negyede így persze kicsivel többet fizet majd (körülbelül háromnegyedük esetében a fogyasztás az átlag alatti, így a számla értéke nem változik).

A 2. ábra azt mutatja, hogy mennyit fizetne az új rendszer szerint egy magyar fogyasztó az áramért az éves fogyasztása függvényében euróban. Ezt az értéket az uniós állampolgárok által átlagosan fizetendő összeggel vetettük össze. Az EU adatok kiszámításához a fent már bemutatott legfrissebb, 29,21 eurocentes árat használtuk. A magyar fogyasztó pedig 10,01 eurocentet fizet 2523 kWh éves fogyasztásig, felette pedig 19,49 eurocentet. 

Ahogyan az ábra is mutatja, 500 kWh éves áramfogyasztás esetén egy magyar polgár 50, míg egy uniós 146 eurót fizet egy teljes évre. Azaz Magyarországon közel harmadannyiba kerül az elektromos áram, mint az EU-ban átlagosan. Ez az arány egészen 2500 kWh éves fogyasztásig konstans.

2523 kWh éves fogyasztás felett a magyar grafikon gyorsabban emelkedik, mint előtte, de még mindig kevésbé, mint az EU-s értékek, hiszen a magyar átlagfogyasztás felett is közel másfélszeresébe kerül átlagosan az EU-ban az áram, mint az emelt hazai tarifa.

Az új magyar rezsirendszer tehát továbbra is segíti, támogatja a magyarokat. De mekkora pontosan ez a segítség? Illetve több vagy kevesebb támogatást kap így egy magyar háztartás 2022-ben, mint amennyit egy évvel korábban, 2021-ben kapott? 

A fenti kérdésekre a 3. ábra adja meg a választ. Ez azt mutatja meg, hogy az éves fogyasztás függvényében 12 hónap alatt euróban számítva mennyivel fizetett kevesebbet egy magyar család az elektromos áramért, mint egy tipikus uniós família 2021-ben, illetve 2022-ben. Az összehasonlíthatóság érdekében a 2022-es meglévő, első negyedéves áradatokat a 2021-es év első félévében mért áramárakkal vetettem össze. 

Ahogyan a fenti ábra mutatja, 2021-ben az akkori árak és az akkori hazai rezsirendszer alapján egy éves szinten 500 kWh-t fogyasztó magyar a teljes évben 60 euróval fizetett kevesebbet, mint az átlagos EU állampolgár ugyanekkora fogyasztás esetén. A 2022-es árak és az új rezsirendszer esetén a magyar fogyasztó éves költségelőnye viszont már 96 euró. 

A magyar átlag környékén, éves szinten 2500 kWh-t fogyasztó családok esetén a magyar állampolgárok költségelőnye 300 euró volt 2021-ben, és 480 euró 2022-ben. A nagyjából a magyar átlag dupláját fogyasztó, éves szinten 5000 kWh áramot használó családok esetében pedig a magyarok előnye 600 euró volt 2021-ben és 725 euró 2022-ben. 

A 4. ábra ugyanezeket az értékeket mutatja forintban kifejezve. Itt az egyszerűség kedvéért 400 forintos euró árfolyammal számoltam. Ahogy az ábra is mutatja, a magyar átlag körül fogyasztó hazai állampolgárok éves szinten 120.000 forintot (azaz havi tízezret) takarítottak meg 2021-ben, hála a régi rezsicsökkentésnek. Az

A helyzet hasonló más fogyasztás esetében is. A magyar átlag duplája körül, éves szinten 5000 kWh elektromos áramot fogyasztó hazai állampolgárok a rezsicsökkentés következtében éves szinten 240.000 forintot (azaz havi húszezret) takarítottak meg 2021-ben.