Bár a népszerűsége a Demokrata Párttal együtt mélyrepülésben van, az amerikaiak döntő többsége pedig a kormányzati politikát hibáztatja az anyagi nehézségeiért, az elnök úgy véli, hogy mindenki őt akarja újra a Fehér Házban látni 2024-ben.
Visszapörkölt a károgóknak az amerikai elnök, aki vagy nem figyel, vagy nem akarja megfelelően értelmezni a közvélemény-kutatások eredményeit. Az inflációval és az energiaválsággal szemben tehetetlen Joe Biden népszerűsége minden egyes kutatási eredmény szerint folyamatosan és drasztikusan csökken, de úgy tűnik, a vezetőt ez cseppet sem zavarja. Az sem, hogy immár a demokrata szavazók elsöprő többsége sem őt szeretné látni a 2024-es kampányküzdelemben.
Biden kedden egy újságírói kérdésre – miszerint mit gondol a Demokrata Páton belüli elutasítottságáról – úgy válaszolt: „Olvassa el a közvélemény-kutatásokat! A felmérés szerint a demokraták 92 százaléka rám szavazna, ha indulnék.”
Az elnök a New York Times – Siena College kutatás eredményeit értelmezte félre, és hozott ki maga számára tetszetős részigazságot. Az ugyanis valóban tartalmaz egy ilyen arányt, de csak abban az esetben, ha a 2024-es választási csata közte és Donald Trump között zajlana.
a demokrata válaszadók 64 százaléka akarja azt, hogy Biden ne legyen elnökjelölt a két év múlva esedékes voksoláson, miközben mindössze 26 százalékuk mondott igent a személyére. Még durvább az arány a fiatal, 18 és 29 év közötti korosztály esetében: itt a szavazók 94 százaléka véli úgy, hogy az új ciklusban Bidennek már nincs keresnivalója a Fehér Házban.
Ha már közvélemény-kutatások: a legújabbak szerint az amerikai családok döntő többsége (57 százaléka) érzi úgy, hogy a kormányzati intézkedések ártanak anyagi helyzetüknek.
Mindössze 23 százalékuk véli úgy, hogy a Biden-adminisztráció lépései javítanak a káoszon, 45 százalékuk viszont kifejezetten károsnak tartja azokat saját anyagi helyzetére nézve.
A Reuters-Ipsos sem tudott az elnöki stáb számára megnyugtató eredményekkel szolgálni: felmérésük szerint Biden támogatottsága 38 százalékon áll, ami az eddigi egyik legalacsonyabb, amióta hivatalba lépett.
Érdekesség, hogy a válaszadók zömének alapvetően nem a Demokrata Párttal, hanem kifejezetten az elnök személyével, ezzel pedig a jelenlegi demokrata kormányzással van problémája. Mindenesetre a demokratáknak nincs túl sok idejük kísérletezgetni:
Miután Biden több alkalommal is kijelentette, hogy újra indulni kíván az elnöki székért, stábja jelenleg nem tud mást tenni, mint hogy azzal magyarázza az egyre zavarodottabban viselkedő vezető ambícióit: a 2020-as eredmények alapján még mindig ő az, akinek esélye van megverni Trumpot.
Fotó: MTI/EPA/Consolidated News Photos/ pool/Chris Kleponis
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Fókuszban Magyar Péter botrányai és hazugságai.
Fiatalok kényszersorozása, elhallgatott borzalmak és a HÁBORÚ titkos arca – Gyürky Enikő és Csuti a Vekker legutóbbi adásában feltárja azt, amit a hírek sosem mutatnak.
Jó hír a magyar családoknak, továbbra is biztonsággal fűthetik az otthonaikat, bármennyire is kemény a tél. Már most van tavaszig elegendő gáz, de folyamatosak az újabb és újabb beszerzések.
Gyürky Enikő és Csuti a Vekkerben Veczán Zoltánnal és Móna Márkkal beszélget az ukrajnai kényszersorozások nyers valóságáról, az utcáról elhurcolt férfiakról a félelemben élő családokról, és azokról a történetekről, amiket a Mandiner dokumentumfilmjei megrázóan mutatnak be.
Csütörtökön érkezik a MAXIMA következő epizódja.
Elemzésünkben nyolc online hírportál – a Mandiner, a Telex, az Index, a 444, a Magyar Nemzet, a 24.hu, a Pesti Srácok és a HVG cikkeit elemezzük.
Nincs több kérdés, Magyarország regionális előnyhöz jutott.
Akármi is lesz a vége, ennek önmagában geopolitikai hatása van.
