A túlélés szabályai felülírták a klímacélokat

A döntés soha nem volt időszerűbb: a tomboló energiaválságban a szankciós politika a kitűzött klímacéloknak is alátett. Az orosz gázszállítás kapacitáscsökkenésének köszönhetően az európai országok sorra nyitják újra szénerőműveiket, ami sok mindennek nevezhető, csak nem a klímabarát politika mérföldkövének. 

A mostani határozatnak már az előkészítése is kicsapta a biztosítékot a zöld politikusoknál, de a túlélés szabályai ezúttal felülírták a kitűzött klímacélok feltételezhető határidejét.

Az Európai Bizottság javaslatában úgy fogalmazott: tudják, hogy a gáz- és az atomenergia nincs tökéletesen összhangban a környezetvédelmi célokkal, de fontos átmeneti szerepet tölthetnek be a szén-dioxid semlegesség kialakításáig fennmaradó időben. Az aktuálisan döntő tényező persze az, hogy az orosz energiaforrások cseréjéig lehetetlen helyzetbe kerülne az európai ellátás, ha a javaslatot nem szavazzák meg. Ez azonban nem hatja meg a döntés bírálóit: szerintük a gáz- és nukleáris projektek zöldnek minősítésére tett kísérlet önmagában „zöldmosás”, és ellentétes azokkal az európai erőfeszítésekkel, amelyek célja, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás, 2050-re pedig elérjék a teljes semlegességet.

Ha 2022. július 11-ig sem a Parlament, sem az Európai Tanács nem emel kifogást a javaslat ellen, akkor a döntés 2023. január 1-jétől hatályba lép.

Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand