A BioNTech az antibiotikumok területén is kihasználná az mRNS-technológiát. Például olyan multirezisztens kórokozók elleni szereket igyekszik kifejleszteni, amelyek akkor is hatásosak, ha a kialakult antibiotikumrezisztencia miatt a kórokozók nem reagálnak a hagyományos gyógyszerekre.
A mainzi székhelyű BioNTech biotechnológiai vállalat többet akar befektetni az újgenerációs antibiotikumok kutatásába. Amint azt a BioNTech szerdai befektetői rendezvényén bejelentette, a tervek még korai stádiumban vannak. A klinikai tesztek azonban már 2023-ban elkezdődhetnek.
A BioNTech elsősorban az antibiotikumrezisztens baktériumok elleni küzdelemre összpontosít endolizinekkel, egy enzimmel. A vállalat mRNS-technológiáját itt is alkalmazni fogják. "Úgy gondoljuk, hogy ez a megközelítés az mRNS-technológiával kombinálva nagyon hatékony lehet" – mondta Uğur Şahin vezérigazgató a Reutersnek. Az első projekt, amelyet megcéloznak, egy endolízin a bakteriális hüvelyi fertőzések ellen.
Az antibiotikumok nem szelektíven pusztítják az egyes baktérium fajokat, így az antibiotikum túlzott használata rezisztencia kialakulásához vezet. Az endolizinek olyan enzimek, amelyeket a baktériumokat természetes módon megfertőző és elpusztító vírusok, a fágok termelnek. Ezeket a baktériumölő vírusokat bakteriofágoknak nevezzük. Az endolizin technológia lehetővé teszi, hogy másképp foglalkozzunk a körülöttünk lévő baktériumokkal, megőrizve a hasznos fajokat.
A BioNTech 2021 októberében vásárolta fel a PhagoMed osztrák biotechnológiai vállalatot, amely egy új antibiotikumgeneráció kifejlesztésére specializálódott.
Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia riasztó mértékben növekszik. A hagyományos antibiotikumok egyre inkább elérik határaikat, főleg akkor, ha túlzott mértékben használják őket. Kialakulnak a multirezisztens baktériumok, amelyek már ellenállóak a hagyományos antibiotikumoknak, és terjedésük világszerte megfigyelhető. Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban becslések szerint évente közel 70 000 ember hal meg antibiotikumrezisztens fertőzésekben.
Maga a WHO is figyelmeztet, hogy az antibiotikumok felét helytelenül használják. A betegek antibiotikumot kapnak a vírusfertőzések, például a megfázás ellen, bár a szerek csak a bakteriális fertőzések ellen hatékonyak. Széles spektrumú antibiotikumokat is előírnak, amikor egy célzottabb gyógyszer jobb lenne. Különösen a kórházakban keringenek olyan baktériumok, amelyek ellen az antibiotikumok már nem hatékonyak. A WHO globális tervet is előterjesztett már a többszörösen rezisztens kórokozók ellen.
A gyógyszeripar évek óta elhanyagolja ezt a kutatási területet; szinte az összes nagyvállalat kivonult belőle a jövedelmezőség hiánya miatt.
A BioNTech amerikai partnerével, a Pfizerrel együtt a koronavírusok elleni vakcinákon és kezeléseken is folytatni kívánja a munkát.
Az Omikron változathoz igazított vakcina ősszel készül el.
A mainzi székhelyű vállalat az év második felében szeretné megkezdeni a különböző koronavírusok ellen védő vakcinák tesztelését. Az úgynevezett „pánkoronavírus elleni védőoltások” tartós védelmet nyújtanak a különböző változatok ellen. A T-sejt-erősítő vakcinák állítólag a súlyos kórfolyamatok ellen is védelmet nyújtanak.
Eddig minden vizsgálat azt jelezte, hogy a jelenlegi vakcina két oltás után is lényegesen kevésbé hatékony a jelenleg különösen domináns változat ellen. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) tanácsadói kedden olyan változtatásokat javasoltak az őszre, amelyek a vírus jelenleg forgalomban lévő változataira is kellő hatásossággal bírnak. Az ügynökség tanácsadó bizottsága nagy többséggel támogatta, hogy az emlékeztető vakcinák új generációja védelmet nyújtson az Omikron-változat ellen. Az FDA most július elejéig szeretne dönteni a pontos összetételről.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
A szervezett utak nem olcsók a németországi Eb-meccsekre, a magyar–svájci mérkőzésre a last minute ajánlatok repülővel 450 ezer, busszal pedig 190 ezer forinttól érhetők el. Ebben azonban a ma már borsos árú belépőjegy és a szállás is benne van. Ha valaki tud jegyet szerezni még, és egyénileg utazik, jó, ha tudja, a meccsek estéjén az adott város olcsóbb szállásainak az árai jellemzően megduplázódnak, és az utazási időbe a helyi dugókat is érdemes belekalkulálni.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Egy világszerte tapasztalható leminősítési hullám kellős közepén Magyarország továbbra is megkapta a hitelminősítők bizalmát.
Egyes édességek és nassolnivalók is kisebb kiszerelésben kaphatók, de ezt jelezniük kell az üzleteknek.
