Nyugat-Európát elboríthatja a migránscunami: új terv született az ukrán gabona kiszabadítására

A gabona világpiaci ára az egekben, köszönhetően annak, hogy az egyik legnagyobb exportőr, Ukrajna nem tudja tengeri úton elszállítani a kikötőiben ragadt árut. A jelenlegi készlet mintegy 20 millió tonna, de Zelenszkij elnök szerint, ha nem történik megoldás, az a szám őszre már a 70-75 millió tonnát is elérheti. 

A Fekete-tengeren áthaladó szállításnak valóban egyre kevesebb az esélye. Törökország tett ugyan kísérletet egy gabonafolyosó létrehozására a Boszporusz felé, ám miután Ukrajna ragaszkodik az orosz hajók távolmaradásához és a nyugati hadihajók biztosításához, Moszkva nem tárgyalt tovább az ötletről. A másik problémát az a több ezer akna okozza, amit zömében az ukránok telepítettek a parti vizekbe, hogy védjék kikötőiket. Az ukrán kormánytisztviselők is megerősítették azt az ENSZ-információt, amely szerint

A patthelyzetet kihasználva Putyin bejelentette, hogy Oroszország hatalmas felesleggel rendelkezik gabonából, így – felülárazva és bizonyos szankciók csökkentéséért – hajlandó lenne eladni azt azoknak az országoknak, amelyek eddig főleg Ukrajnából importáltak. A szarkasztikus bejelentés sokaknál kicsapta a biztosítékot, a nyugati országok mindenképpen el akarják kerülni ezt a megoldást, így folyamatos az ötletelés az ukrán gabona megmentésével kapcsolatban. Az utóbbi hónapokban több kísérlet is született a tengeri útvonalak kiváltására. Márciusban már a mezőgazdasági termékek 76 százalékát szállították vasúton, míg a dunai kikötők a múlt hónapban közel 800 ezer tonnás gabonaforgalmat bonyolítottak le, ám ez még mindig kevés. 

A vasúti szállítás kapacitása messze nem elég arra, hogy a szállítás mennyisége akár csak megközelítse a háború előttit. Ha nem lennének hátráltató tényezők, havi 5 millió tonna kivitele lenne lehetséges, jelenleg az 1,5-tel is már a teljesítőképesség határán járnak a tehervonatok esetében.

Oroszországban (és az egész egykori Szovjetunió területén, így Ukrajnában is) ugyanis szélesebbek a vasúti sínek, mint az EU területén, így az a furcsa helyzet áll elő minden egyes szállítmánynál, hogy a határon meg kell állnia szerelvénynek, majd át kell pakolni a nem csekély mennyiségű búzát egy EU-s szabványnak megfelelő vonatra, amely aztán elindul a lengyel kikötők felé, hogy végre hajóra rakhassák a rakományt. Az egyébként is lassú műveletet még jobban hátráltatja, hogy az ukrán-lengyel határon nincsenek erre a célra tárolók, így az átrakodás nehézkes és rendkívül sok időt vesz igénybe.

A megoldást Joe Biden vázolta fel a napokban. Mint mondta, az USA silókat építene az ukrán-lengyel határon, a megfelelő rakománymozgató berendezésekkel együtt, ezzel gyorsítaná fel a szállítást, és küszöbölné ki a nyomtáv miatt kialakuló problémát. Az ukránok helyeslik az ötletet, de változatlanul ragaszkodnak egy tengeri gabonafolyosó megnyitásához is, amely – tekintve az orosz hajók blokádját és az aknazár okozta problémákat – belátható időn belül nem fog megnyílni. Lesz némi probléma a beígért silókkal is, azok építése és beüzemelése ugyanis legalább három-négy hónapot vesz igénybe, így semmiképpen sem beszélhetünk a gabonakivitel azonnali felgyorsításáról. 

De hogy a baj ne járjon egyedül:

így a gabonatermés a tavalyi 86 millió tonnáról várhatóan 48,5 millió tonnára csökken az idén, ami viszont még abban az esetben is nagy probléma elé állítja az eddig is ukrán gabonától függő országokat, ha a szállítások azonnal beindulnának. Henryk Kowaltzyk lengyel agrárminiszter mindenesetre üdvözölte az amerikai silóépítést, szerinte van rá esély, hogy a vasúti szállítás felgyorsításával némileg meg lehet fékezni az élelmiszerárak aggasztó növekedését. A miniszter ugyanakkor meglehetősen nyersen, de tűpontosan fogalmazta meg, miért kell mindenképpen megoldást találni: „ha nem szállítunk gabonát Észak-Afrikába és a Közel-Keletre, éhínség fog kitörni, ez pedig azt jelenti, hogy Nyugat-Európát elborítja a migránsáradat”.

Címlapkép: Ukrán hadihajó roncsa a mariupoli kikötő gabonaraktárának előterében
MTI/AP