Nem jut ki a gabona az ukrán kikötőkből, de az oroszoknak van eladó

Az élelmiszerválság immár nem csak fenyegetés: az Ukrajna kikötőiben felhalmozódott gabonának esélye sincs kijutni a kikötőkből. Az ukránok az orosz hajók kikötői blokádja miatt elsősorban vasúton és közúton tudnak szállítani, aminek a kapacitása messze nem megfelelő, mindössze havi másfél millió tonna. A búza világpiaci ára azonnal reagált a szűkös ellátásra, az élelmiszerárak világszerte rekordszintre emelkedtek, az afrikai helyzet egyenesen humanitárius katasztrófával fenyeget. Utóbbi óriási migrációs hullámot indíthat Európa felé, azt pedig a jelenlegi gazdasági és biztonságpolitikai helyzetben érthetően minden ország el akarja kerülni.

A háború kitörésekor mintegy 2000 kereskedelmi hajó rekedt legénységgel együtt Ukrajna kikötőiben, ezek száma jelen pillanatban még mindig mintegy százra tehető. Arra, hogy rakománnyal együtt hagyják el a térséget, esélyük sincs.

A helyzet annyira súlyos, hogy vadabbnál vadabb ötletek látnak napvilágot a megoldására, amelyekről aztán kiderül, hogy csak rontanának a helyzeten. 

Oroszország és Törökország elvileg megállapodott egy Boszporusz felé tartó gabonafolyosó létrehozásáról a Fekete-tengeren. Lavrov orosz külügyminiszter úgy fogalmazott: országa a törökökkel együtt biztosítja az ukrán gabonaszállítók biztonságos kijutását a kikötőkből, és nem akadályozza az export újraindítását. Ukrajna azonban nem bízik az orosz garanciában, így csak akkor menne bele egy ilyen megoldásba, ha az ukrán hajókat nyugati hadihajók követnék figyelemmel a térségben. Legutóbb Franciaország jelentkezett be ilyen jellegű segítségnyújtásra, ám az orosz hadvezetés – talán érthető módon – elég idegesen reagált a javaslatra. Zelenszkij kijelentette: a török kíséretbe még belemenne, de biztosítékra lenne szüksége, hogy az orosz hajók nem használják a gabonafolyosókat. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov erre úgy reagált: márpedig

Egyelőre patthelyzet alakult ki, sem az ukránok, sem az oroszok nem engednek a feltételeikből. 

Nem ez azonban jelenleg a legnagyobb probléma. Ha Oroszország zöld utat is adna az ukrán feltételek szerinti szállításnak (ami ebben a formában biztosan nem fog megtörténni), az export akkor sem tudna újraindulni. A háború kezdete óta ugyanis az ukránok több ezernyi úszó aknát telepítettek az odesszai és más kikötők környékére, védekezésül egy esetleges orosz támadás ellen. Peter Adams, az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezetének tanácsadója egy interjúban úgy vélekedett: „még ha meg is nyílnának holnap a kikötők, sokáig eltart, amíg a hajók is használhatják azokat. A tengeri aknák eltávolítása ugyanis több hónapig tartana”. Markijan Dmitrevics, ukrán agrárminiszter-helyettes megerősítette ezt az információt, a kormány tisztviselői nagyjából fél évre becsülik a teljes aknamentesítéshez szükséges időt.

A helyzet súlyosbodik, ráadásul Oroszország malmára hajtja a vizet: az ugyanis – mint szintén a világ élmezőnyébe tartozó gabonaexportőr ország – óriási készletekkel rendelkezik eladásra váró gabonából. Legnagyobb piacai ráadásul éppen megegyeznek az ukránokéval. Putyin máris bejelentette, hogy országa kész mindenkit kiszolgálni – természetesen a szankciók csökkentésével párhuzamosan. Az árakat persze a Kreml állapítja majd meg, és afelől senkinek nincs illúziója, hogy Putyin így is az egekbe fogja emelni az exporttermények összegét.

Onnantól pedig Putyin fogja diktálni a feltételeket.

Borítókép: Aknaveszélyre figyelmeztető tábla a Fekete-tenger partján fekvő Odessza kikötővárosban 2022. április 5-én.
MTI/EPA/Sztepan Franko