Itt a „szankciók hatása”: brutálisan nőtt az új járművek eladása Oroszországban
A valóság megint szembement az ideológiával.
A 2020-as évtized egyelőre megpróbáltatás elé állítja a világ számos országát, mind gazdasági, mind pedig biztonságpolitikai értelemben. A koronavírus-járványból való kezdeti kilábalást követően ugyanis idén február végén egy rég nem látott katonai konfliktus vette kezdetét Ukrajnában. A katonai konfliktus mellett számos tényező is nehezíti a világ országainak helyzetét: dinamikusan emelkedő infláció, az energiaárak növekedése, kibontakozó globális élelmiszerválság, az Európai Unió hatástalan szankciói. Magyarországon az új kormány megalakulását követően az első intézkedések között szerepelt egy alkotmánymódosítás és a háborús veszélyhelyzet kihirdetése, amely kellő mozgásteret adott a kabinetnek a gyors válaszlépésekre. Az első döntések között a kormány döntött az extraprofit elvonásáról a biztosító szektorból, az energiaszektorból, a kiskereskedelmi szektorból, a telekommunikációs szektorból, a légitársaságoktól és a gyógyszerforgalmazói szektorból.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
A kormány döntése mögött több dolog húzódott meg. Egyrészt ezzel a túlzott nyereséggel rendelkező nagyvállalatokat is bevonják a közteherviselésbe, a befolyt összeggel pedig képesek fenntartani a költségvetési egyensúlyt. Másrészt pedig az infláció leszorítása is közrejátszott a döntés meghozatalakor, hiszen az extraprofitot termelő vállalkozások és az infláció között erős összefüggést lehet kimutatni. Erre a hazai sajtóban a Makronóm mutatott rá először, amelyről itt írtunk részletesen.
Május elején érkezett meg a legfrissebb – 2022 áprilisára vonatkozó – inflációs adat, amely 9,6 százalék volt. Ez az érték, habár magasnak tűnik elsőre, de ha kitekintünk az Európai Unióba, akkor láthatjuk, hogy
Magyarország nagyjából a középmezőnyben foglal helyet, tehát szó sincs rekordinflációról.
Az önellátó gazdaság és az infláció leküzdéséről itt írtunk részletesebben.
Az Európai Unió országait szemlélve 9 olyan ország is van, amelyeknél magasabb inflációt mértek 2022 áprilisában, mint Magyarországon. Észtországban 19,1, Litvániában 16,6, Csehországban 13,2, Lettországban 13,1, Bulgáriában 12,1, Romániában 11,7, Lengyelországban 11,4, Hollandiában 11,2 és Szlovákiában 10,9 százalékot mértek. A legalacsonyabb inflációs mutató áprilisban Franciaországban és Máltán volt, de az érték ott is 5,4 százalék, nem is beszélve a 7,4 százalékos Eurózóna átlagról és a 8,1 százalékos Európai Uniós átlagról.
A hazai infláció megugrásának nem csak az ellátási láncok töredezettsége az oka, hanem az extraprofit emelése is ott van a háttérben,
Éppen ezért praktikus bevonni az extraprofitot termelő vállalkozásokat a közteherviselésbe.
A globális monopolkapitalizmus is okozója a dinamikus áremelkedésnek, hiszen a monopóliumok manipulálják az árakat, így csökkentve a kínálatot. Egyes közgazdászok szerint napjainkra a kapitalizmus elért egy olyan szélsőséges formájába, hogy a nagyvállalatok kinőtték az eddigi versenyhelyzetet, aminek az a következménye, hogy a kínálati korlátok dacára is extra nyereséget képesek bezsebelni.
Az elmúlt évtizedekben számos nagyvállalat megszilárdította piaci pozícióit, és ezek felett a piacok felett túlzott alkupozíciót is szereztek, ennek pedig egy piaci koncentráció lett az eredménye. Mindez azért okozott problémát, mert a külső sokkok okozta helyzetekkel, a kialakított szűk keresztmetszetek által képesek voltak tudatosan visszaélni.
Az extraprofitot ezek a vállalatok pedig nem a munkavállalók fizetésemelésére fordították, ami az extra infláció miatt pedig szükséges lett volna, hanem a cégek felső vezetőinek zsebét tömték ki. Ez pedig azért probléma, mert így a társadalom legszegényebb rétegei fizetik meg a növekvő terhet.
Többek között ezekre a problémákra világított rá Facebook-oldalán György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára.
„Megvédjük a családokat” – jelentette ki György László, majd hozzátette, hogy: „Az inflációt az alkuerejükkel visszaélő vállalkozások profitja fűti. Elmagyarázom három percben, hogyan.”
„Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász fogalmazta meg a 2007-2008-as pénzügyi válság után, hogy a válság során az alkuerejükkel visszaélő piaci szereplők a nyereségeket privatizálták, a veszteségeket államosították. Most is ez a játszma zajlik a világban, ez okozza az inflációt” – kezdte György, majd úgy folytatta: „Az történt ugyanis, hogy a kormányok, amennyire csak lehetett, megsegítették a bajba jutott családokat és vállalkozásokat, hogy a leállások idejére ne menjenek csődbe. A világgazdaság újraindulása során a kereslet gyorsabban futott fel, mint a kínálat, amit az ármeghatározó szereplők, jobbára energetikai, szállítmányozó és kereskedő cégek az árak és szolgáltatási díjak emelésével jól ki is használtak. Amerikában a tőzsdei cégek profitja másfél év alatt 70 százalékkal növekedett, a tengeri szállítmányozó cégek nyeresége az éveken át közel nulla szintről évi 150 milliárd dollárra emelkedett azzal, hogy a tengeri szállítmányozási fuvardíjakat az ötszörösükre emelték. Azt is látjuk, hogy mi zajlik az olaj- és a gázpiacon, különösebb magyarázatra nem szorul. Talán csak annyi kiegészítésre, hogy az elszabadult energiaárakra rátett még egy lapáttal a háború és Brüsszel elhibázott szankciós politikája. Ilyenkor van szükség innovációra és bátorságra, amit már Orbán Viktor és kormánya bizonyított.”
„Az úgynevezett progresszív, vagyis modern, haladó szellemű közgazdászok világszerte csak beszélnek arról, amit a 2. Orbán kormány 2010-2014 között a különadókkal valóra váltott: vissza mertük ugyanis venni – a Joseph Stiglitz után szabadon – kiprivatizált extra nyereségeket, hogy a családokat és a magyar kisvállalkozásokat terhelő adókat csökkentsük, és bevezessük a rezsicsökkentést” – jegyezte meg az államtitkár.
„Dean Bakernek, Amerika egyik legnevesebb progresszív közgazdászának 2017-ben írtam egy rövid emailt. Gratuláltam Rigged c. könyvéhez, amelyben azt a jelenséget írja le, ahogy a nagy globális szereplők kifacsarják a dolgozó középosztályt, és amelyben megoldási javaslatokat is tesz a probléma kezelésére. Levelemben azt is leírtam, hogy amiről ők álmodnak, azt Orbán Viktor és kormánya megvalósította: az extraprofitok megadóztatásával jövedelmet csoportosított át a globális felső tízezertől, a bérből és fizetésből élő, gyermeket nevelő magyar családoknak. Gyorsan érkezett is a válasz, hogy “you know you have a bad media here, but come and let’s talk”. (Tudod, hogy rossz a sajtótok errefelé, de gyere és beszélgessünk.) Deannel azóta jóbarátok vagyunk, és az a megtiszteltetés ért, hogy az Egyensúlyteremtés – a gazdaságpolitika missziója c. könyvem angol kiadásához Ő írta az előszót. Hálás vagyok neki a rugalmasságáért, hogy nem hagyta, hogy a rólunk szóló torz nyugati tudósítások kedvét szegjék a velem való beszélgetéstől” – fűzte tovább a szót.
Hozzátette még, hogy: „Most az extraprofitokból befolyó bevételekből megvédjük a munkahelyeket, a nyugdíjakat és a családtámogatási rendszerünket, és mindenekelőtt fenntartjuk a rezsicsökkentést, valamint megőrizzük hazánk békéjét és biztonságát.”
György László kitért arra is, hogy: „A politika ma a világ leginnovatívabb szakmája, és Magyarország az egyik, ha nem a leginnovatívabb ország. Elemzésem megírásának pillanatában olvasom, hogy az angolok is valami hasonlóra készülnek.”
„Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok, hajrá, magyar leleményesség!” – tette hozzá végül.
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd