Vége a koronavírus miatti lezárásoknak, újra pörög a kérdés: a Balatonra menjünk nyaralni, vagy azoknak van igazuk, akik hangosan hirdetik: olcsóbban kijön a horvát tengerpart?
Körbenéztünk, számoltunk és megmutatjuk, melyik úticél kedvez jobban a pénztárcánknak.
Elrajtolt a nyaralási szezon, így a strandlabdával és a fürdőruhával együtt menetrend szerint előkerült az örök kérdés: a Balatonra érdemesebb menni vagy legyen inkább az Adria? A magyar sajtó egy részében szinte már önálló műfaj nyár elején lemenni a Balatonra, majd félreverni a harangot az árak miatt, hogy gyorsan megszülessen az ítélet, olcsóbb elutazni a horvát tengerpartra. De mit mutatnak a valós számok? Utánajártunk, hogy két covid sújtotta esztendő után a magyar tenger partján vagy az Adrián kell mélyebben a zsebébe nyúlnia egy négyfős családnak, ha egy hetet szeretne nyaralással tölteni.
Tény, hogy a járványhelyzet előtt rendkívül népszerű úticél volt a magyarok körében Horvátország tengerpartja: 2019-ben 1,1 millió utazás keretében honfitársaink négy és fél millió napot töltöttek el együttesen az azúrkék partokon, 57 milliárd forinttal gazdagítva a helyi vendéglátósokat és szállásadókat. Ezt a koronavírus alaposan visszavetette, a lezárások miatt kockázatosnak ítélt adriai nyaralást 2020-ban már csupán négyszázezren választották, és még tavaly is mindössze 548 ezren vágtak neki a külföldi útnak. Ez ugyan messze elmarad a járványhelyzet előtti szinttől, ugyanakkor még
Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az elmúlt két évben szárnyalt a belföldi turizmus, a magyar hotelek és éttermek helyzetét jelentősen megkönnyítve, mivel a kútba esett tavaszi és őszi szezonok után némileg kompenzálta őket az ütős nyár.
Gyorsan lekopogjuk, de az idei szezon lezárás mentesnek ígérkezik, és a korai foglalásokból látszik, hogy elindult a visszarendeződés. A Szallas.hu adatai azt mutatják, hogy a horvátokhoz szóló 2022-ben megtett aktív foglalások száma közel ötszöröse a tavalyi év hasonló időszakában beérkezettnek, igaz ez még mindig 23 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben ugyanekkor. Az is kiderül a számokból, hogy a Balaton sem fog kiürülni, sőt
amely idén is a legnépszerűbb nyári úticélunk lesz. Jó hír a hazai turizmusnak, hogy a vendégek több mint kétharmada gondolja úgy, hogy belföldön fog nyaralni idén. Egynegyedük fontolgat külföldi és belföldi utazást egyaránt, míg csupán hat százalékuk vélekedik úgy, hogy kizárólag a határon túl tölti el a szabadságát a legnagyobb magyar szállásközvetítő által készített felmérés szerint.
Mélyen a zsebbe kell nyúlni idén a tengerparti nyaralásért
Horvátország május elsejével megszüntetett minden beutazásra vonatkozó járványügyi korlátozást, a határt is a járványhelyzet előtti feltételek szerint lehet már átlépni. Azaz a magyar utazóknak csupán érvényes személyi igazolványt vagy útlevelet kell felmutatni. Ugyanakkor a turizmusból élők is úgy látják, ideje meglovagolni a szabadság-hozta keresletnövekedést, és most akarják bepótolni a két szűk esztendő okozta bevételkiesést. El is indult az áremelkedés, amely egészen
Rossz hír az alacsonyabb költségvetésből nyaralni vágyóknak, hogy a horvát partokra a jó úthálózatnak köszönhetően bőven érkeznek a tehetősebb nyugati turisták is, akiknek árak tekintetében a toleranciaküszöb értelemszerűen magasabb, mint a régiónkból érkezőké. Így nem meglepő, hogy a horvátországi hotelek esetében sok esetben már az ötven százalékot is eléri a drágulás, szemben például Görögországgal, ahol csak 20 százalékot mertek emelni az árakon.
Az Adria horvátországi szakaszára jellemzően autóval érkeznek a magyarok, és apartmanban szállnak meg, ám a drágulást így sem tudják majd elkerülni. A V4NA Hírügynökség a múlt hónapban gyűjtötte össze a térség legnépszerűbb üdülőhelyeit, és az árakat is szemlézte. Gyűjtésükből kiderül, hogy egy négyágyas apartman, melyet a járvány előtt naponta 80 euróért lehetett bérbe venni, mostanra 110-130 euróra is drágulhatott. Ez azt jelenti, hogy
hét nappal számolva, ami a jelenleg rekordmagas euró-árfolyamnak köszönhetőenn 350000 forint fölött van. A V4NA a Booking.com oldal segítségével vetette össze, mennyibe kerül egy négytagú családnak a nyaralás Montenegróban, Albániában, Horvátországban vagy Görögországban. A keresőbe azt írták be, hogy augusztus közepén utaznának, két felnőtt és két gyermek. Így kiderült, hogy a horvátországi árak a legmagasabbak, augusztus 15-től 25-ig 10 éjszakára kiválasztott átlagos szállás Dubrovnikban, egy kilométerre a tengerparttól, ellátás nélkül 972 euróba kerülne. Ugyanerre az időszakra, hotelben reggelivel 2000 eurót kellene otthagyni.
Az autóút viszi fel a költséget
Számolni kell emellett az utazás költségeivel is, márpedig a magyar autósok egyből megérzik majd, ha átlépik a határt, ugyanis Horvátországban jelenleg
ami durva különbség az itthon tapasztalt 480-as hatósági árhoz képest. Márpedig az kizárt, hogy itthoni tankolással meg lehessen úszni egy ilyen utat, főleg hogy az autós utazás szépsége éppen abban rejlik, hogy az ember nincs helyhez kötve a tengerparti üdülőben, hanem kirándulhat a környéken. Végül, ha már kicsengette a család a szállás költségét, és el is jutott a tengerpartra, még gondolni kell az étkezésre is. Ez szintén nem lesz olcsó mulatság, ugyanis a világon mindenhol, így Horvátországban is emelkednek az árak. Tavasszal a zágrábi statisztikai hivatal 7,3 százalékos inflációt mért, az élelmiszerek esetében közel 11 százalékos áremelkedést, ami azokat is érinti, akik nagyobb üzletekben vagy hipermarketekben szeretnék olcsón letudni a nagy bevásárlást. Ha pedig a parton egy fagyit is elfogyasztana a család, akkor
Ehhez jön még hozzá, hogy az árfolyamok miatt is magasabb kiadásokkal kell számolni, mivel 2019 nyarán 43-45 forintba került egy horvát kuna, idén viszont már május elején 50 forint fölött járt a horvát fizetőeszköz árfolyama, és folyamatosan emelkedik, mára az 53-at közelíti.
Drágult a Balaton is
Az áremelkedés a kedvelt magyarországi úticélokat sem kímélte, a Szallas.hu adatai alapján már 2022 első három hónapjában 12 000 forint/fő/éj körül mozgott a vendégéjszakák országos átlaga, míg egy évvel korábban ugyanebben az időszakban csupán 7100 forint/fő/éj volt, és ez még csak az előfoglalási szezon volt. Még nagyobb a kontraszt, ha összevetjük a 2019-es számokkal.
akkor 8519 Ft/fő/éj volt az átlagár. A balatoni szállások áraiban idén előreláthatóan 30 százalékos lesz a növekedés, hogy pontosan hol és mennyi, az a szállás fajtájától, felszereltségétől, kényelmi szolgáltatásaitól és a parti települések elhelyezkedésétől is függ.
Ha egy hat éjszakás nyaralással és négyfős családdal számolunk a főszezonban, és egy apartmanházra esik a választásuk, akkor településtől függően nagyjából 250000 és 450000 Forint közötti kínálatból válogathatnak, természetesen ehhez jön még hozzá a napi étkezések költsége. Ha viszont egy hotel kényelmét választják, akkor 360000 és 500000 Forint közötti költséggel kell számolniuk, viszont ebben az esetben félpanziós ellátást is kaphatnak. Emellett az olyan nyári élmények költsége is drágább idén, mint
és ha valamiért megszűnne az élelmiszerár-stop, akkor ez tovább emelkedhet, mivel az étolaj ára legalább a duplájára ugrana. Azzal már tavasszal is szembesülhettünk, hogy a fagyi is drágább lett, a cukrászdák, fagylaltozók az energiaköltségek emelkedésétől kezdve az élelmiszerinflációig mindennel kalkuláltak, így jött ki az, hogy átlagosan 4-450 forintért mérnek egy gombóc fagyit, és a prémium édességek ennél is drágábbak lehetnek.
Az étkezés szempontjából az állás döntetlen, a szálláshelyek árában igaz nem sokkal, de vezet a magyar tenger, és akinek idén az ár az elsődleges szempont, azt biztosan meggyőzi, hogy a belföldi nyaralással megúszhatja a lényegesen drágább horvát benzin tankolását, ami idén jelentősen megdobja a külföldi nyaralás árát.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Nyugdíjaskommandóról beszélt a Tisza Párt első embere.
Optimistán látja a jövőt a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
