A magyar gazdaságpolitika sikerességét kiválóan mutatja az a tény, hogy a bérnövekedés üteme alapján ismét dobogós helyen szerepeltünk Európában.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
2022 számos, a magyarok pénztárcáját kedvezően érintő változást hozott. A nyugdíjasok visszakapták a 13. havi nyugdíjat, a gyermeket nevelő családok a tavalyi személyi jövedelemadó-befizetéseiket, a fiataloknak pedig idéntől nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Mindezek alapján kevesen lepődnénk meg azon, hogyha Magyarország 2022-es bérdinamikája kimagasló lenne Európában. Az azonban talán mégis meglepő lehet azoknak, akik kevésbé követik a nemzetközi folyamatokat, hogy a jövedelmek alakulása tekintetében a 2021-es évben is kivételesen jól teljesített hazánk.
Az Eurostat legújabb statisztikái szerint
Ahogyan azt az 1. ábrán is láthatjuk, 2021 harmadik negyedévében a magyar bérek 10,9 százalékot emelkedtek éves alapon. Ennél mindössze a bolgár (14,1 százalék) és a litván (12,1 százalék) jövedelembővülés üteme volt magasabb. Az Európai Unió átlagos növekedési üteme a magyarnak mindössze negyede, éves alapon 2,8 százalék volt, míg az Euroövezet országainak munkavállalói átlagosan a magyar mutatónak csupán ötödével, 2,3 százalékkal kaptak magasabb fizetéseket. Mindez azt is jelenti, hogy ezen időszak alatt a hazai bérek 6,6 százalékot konvergáltak a fejlett nyugati országok jövedelmi szintjéhez.
1. ábra: Éves bérnövekedési ütem Európa országaiban 2021 két utolsó negyedévében. Forrás: Eurostat.
Ennél jobban csupán Bulgária (12,7 százalék) és Szerbia (11,8 százalék) munkavállalói örülhettek. Az Európai Unió esetében a bérnövekedés üteme a magyar mutatónak mindössze nagyjából hatoda (2,0 százalék) volt, míg az Euroövezet országai esetében még ennél is rosszabb volt a helyzet, a bővülés mértéke a magyar érték megközelítőleg nyolcada volt csupán (1,5 százalék). 2021 egészében tehát a magyarországi bérek több mint 10 százalékpontot közelítettek a legfejlettebb európai keresetekhez.
A kimagasló hazai számokkal erőteljes kontrasztban vannak a déli államok mutatói. Spanyolországban a harmadik negyedévben 1,0 százalékot, míg a negyedikben 1,3 százalékot emelkedtek csupán a bérek. Franciaországban ugyanez a két érték 1,9 és 1,3 százalék volt. Olaszország az 1,7 százalékos harmadik negyedév után a negyedikben már nem tudott növekedést felmutatni, 2021 végén ugyanott voltak az itáliai bérek, mint 2020 végén. A déli államok sereghajtója Görögország volt, melynek lakosai a harmadik negyedévet tekintve 3,2 százalékos, míg a teljes évre 0,2 százalékos bércsökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni. A teljes 2021-es évet tekintve a legrosszabbul teljesítő európai ország Hollandia volt, melynek munkavállalói éves alapon 0,6 százalékkal kevesebbet kerestek az év végén, mint egy évvel korábban.
A magyar bérnövekedés külföldön is meglátszik
2021 egészében a magyarországi bérek emelkedése több mint 10 százalékponttal volt magasabb, mint a legfejlettebb európai országok lakosainak jövedelem-bővülési üteme. Mindez egyben az is jelenti, hogy a hazai fizetések emelkedése nem csupán azt garantálja, hogy a magyar dolgozók jövedelme gyorsabban, erőteljesebben emelkedik, mint az árak növekedési üteme, hanem egyben folytatja hazánk elmúlt évtizedben tapasztalható konvergenciáját a fejlett nyugati országokhoz.
(Címlap: MTI/Vasvári Tamás)
Legalább négy okból problémás a Tisza Párt és Magyar Péter vagyonadóra vonatkozó tervezete Sebestyén Géza közgazdász szerint. Az MCC-s szakember elmondja: a vagyonadó okozta bajokat még a leggazdagabb országoknak sem sikerült megugraniuk.
„Ez az egyik legfontosabb indikátor, mert nem a statisztika hideg számait, hanem a mindennapi valóságot tükrözi” – írja Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
Teljesen megtört a Tisza Párt lendülete az elmúlt hónapok botrányai és nyilvánosságra került megszorítócsomag miatt.
A Mandiner kárpátaljai kényszersorozásokról szóló dokumentumfilmjének második részével rajta szeretnénk segíteni.
A kormányfő, aki fővédnöke volt rendezvényünknek, többek között azt mondta, „azért van a nyugati világban polarizálódás, mert sikertelenség van”.
A miniszterelnök nem kertelt, imádja a csihi-puhit.
Közzétette a tavalyi adatokat a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ.
Több városban is egymást pocskondiázzák a jelöltek, ráadásul az eredmény is sokfelé meglepően alakult.
