Most éppen a vízerőműveket ellenzik amerikai környezetvédők, maradnának a fosszilis tüzelőanyagoknál

Bezáratták az atomerőművet a környezetvédők, nem erre számítottak

Az elmúlt év során New York City drámai mértékben növelte a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, ez nem kis részben az Empire State környezetvédői miatt történt – állítja a New York magazin. 

2019-ben, amikor a város törvénybe iktatta ambiciózus klímacéljait, az Indian Point atomerőmű adta a karbonmentes áram nagy részét, a teljes energiának pedig 25 százalékát. Az erőmű nyereséges volt és megfelelt a Nukleáris Szabályozási Bizottság szigorú biztonsági előírásainak is – ennek ellenére bizonyos környezetvédelmi csoportok évtizedek óta harcoltak az erőmű bezárásáért. Azzal érvelnek, hogy a New York város és a Stamford-Peekskill törésvonal túl közel van az atomerőműhöz, így nagy károkat okozhat egy esetleges nukleáris katasztrófa. 

2021-ben New York bezárta az Indian Pointot – akkoriban a Riverkeeper természetvédő szervezet azzal érvelt, hogy az Indian Point villamos energiáját teljes mértékben ki lehetne váltani megújuló energiaforrásokkal.

Bár érthető a környezetvédők elképzelése, a valóságban ez nem ilyen egyszerű:

Ennek fényében nem meglepő, hogy a megújuló energiaforrás kiegészítéséhez a városnak hozzá kellett nyúlnia a fosszilis tüzelőanyagokhoz, így  

2021 májusában – az erőmű bezárása utáni első teljes hónapban – 

A problémára már keresik a megoldást, tavaly ősszel Kathy Hochul kormányzó bejelentette, hogy két új távvezeték építését tervezi, amelyek közül az egyik a szél- és napenergia által termelt áramot az állam északi részéből szállítja New Yorkba, a másik pedig a vízenergia termelte áramot viszi majd Quebecből. Az előrejelzések szerint a két távvezeték 2030-ra együttesen 51 százalékkal csökkenti majd a fosszilis tüzelőanyaggal történő energiatermelést az állam északi részén.

A New York magazin szerint a földgáztermelők és bizonyos környezetvédelmi szervezetek nem támogatják a kormányzó projektjét, így jó eséllyel meg fogják akadályozni ezt a tervet.

Megemelkedhet a villanyszámla

A projekt várhatóan 2-4 milliárd dollárba fog kerülni, amelyet 25 év alatt fizetnének ki.

Az állam továbbá hozzátette, hogy az északi fogyasztók villanyszámlája akár 10 százalékkal is megemelkedhet a közeljövőben. 

Az áremelkedésre hivatkozva a földgázerőművek üzemeltetői hangot adtak nemtetszésüknek, és erre bátorítják a lakosokat is – ez nem meglepő, hiszen a New York-i földgázerőművek tisztában vannak azzal, hogy a vízenergia hatalmas veszélyt jelent piaci részesedésükre.

Bár a jelent nézve mélyen zsebbe kell nyúlni a energiaárak miatt, viszont az állami tisztviselők szerint a projekt hosszú távon olcsóbbá fogja tenni az áramot – ez 2030-ra 10-15 százalék közötti árcsökkenést jelent a nagykereskedelmi energiaköltségekben.

Vízenergia-ellenesek a környezetvédők

A vízenergia-ellenes környezetvédelmi csoportok szerint 

Érvelésük egy alapvető állításon alapul: a vízenergia valójában nem egy alacsony üvegházhatású gázokat kibocsátó energiaforrás. Bár a vízerőművek megépítésük után nem szennyezik a környezetet, a működésükhöz szükséges víztározók létrehozása viszont gyakran a zöld területek elárasztásával jár. 

ami nem kis probléma, mivel a metán 25-ször több hőt köt meg a légkörben, mint a szén-dioxid.

A New York hírportál szerint ez az érvelés nem túl átgondolt, a gátakat – amelyeket New York városa erre a célra használna – évtizedekkel ezelőtt építették, ami azt jelenti, hogy az építésük során keletkezett metán már rég felszabadult. 

Továbbá, a hidegebb éghajlaton épített vízenergia-gátak – mint amilyen Quebec is – általában sokkal kevesebb metánt bocsátanak ki, mint a melegebb éghajlaton épített gátak. 

„Egyetlen komoly elemző sem gondolja, hogy New York villamosenergia-hálózata több metánt juttatna a légkörbe, ha a gáztüzelésű energiát a Québecben termelt vízenergiával helyettesítené” – osztotta meg véleményét a New York magazin újságírója. 

A projektet ellenző környezetvédők továbbá attól is tartanak, hogy a távvezetékek zavarják majd az őslakosokat – a projekt tervezői viszont azt állítják, hogy a természetvédelmi szempontokat is figyelembe vették, így tervezéskor tudatosan elkerülték például a veszélyeztetett kék karner pillangók élőhelyét.