Megelőztük Portugáliát fejlettségben, de a meccs még nagyon nem dőlt el

Hazánk 2 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz, illetve egy helyet javított a mezőnyben elfoglalt pozícióján. A konvergencia jelei tehát tisztán kirajzolódnak, s az elmúlt évtized adatai alapján a felzárkózási folyamatunk törés nélküli.

Közelebbről megvizsgálva az adatokat tehát láthatjuk, hogy

Ezzel párhuzamosan Portugália, illetve a mediterrán országok teljesítményében sokkal inkább egy stagnálás vagy csökkenés figyelhető meg az uniós átlaghoz viszonyítva. A görög, spanyol, illetve az olasz adatok is megerősítik ezt a tényt.

A koronavírus-válság szinte valamennyi ország adatsorában eredményezett törést, ám nem minden államnak sikerült 2021-re megoldania a vírus okozta problémákat. A Magyarország által beelőzött Portugália egy főre jutó, vásárlóerő paritáson mért GDP-je például a 2019-es szintre süllyedt vissza, míg hazánk jóval a Covid-19 válságot megelőző szint felett teljesített. A mediterrán országok tehát amellett, hogy a legnagyobb visszaesést szenvedték el a 2020-as krízis nyomán, a visszapattanásban sem jeleskedtek. Az országcsoport lassulása azonban nem meglepetésszerű jelenség.

A problémák gyökere már régóta a felszín alatt rejtőzködött, de a 2008-as válsággal párhuzamosan váltak igazán égetővé, s mint látható, teljes egészében azóta sem sikerült őket megoldani. A 2010-es évek adósságválsága hosszú évekre előre aláásta ezen országok növekedési kilátásait. Mivel az európai integráció egyik legfontosabb alapja, s egyben sikerének záloga is a konvergencia, nem engedhető meg, hogy a régi tagállamok folyamatosan leszakadjanak, s esetlegesen jelentős lemaradásra kerüljön sor. Az alapvetően nagyobb hátrányból induló, 2004 után csatlakozott országok jólétének folyamatos ösztönzése mellett tehát hosszú távon mindezen folyamatok tagállami és uniós szinten is további megoldásokat igényelnek.

Tagállami szinten a fenntartható növekedési struktúrák, uniós szinten pedig az ehhez megfelelő keretrendszer biztosítása szükséges. Ez azért is fontos, mert az integrációból fakadó előnyök kiaknázásának lehetősége valamennyi tagállam együttes érdeke, illetve az EU világgazdasági súlyának további marginalizálódásának elkerülése is ezt követeli meg.

A magyar, illetve a 2004 után csatlakozott országok felzárkózási sikere bár elismerésre méltó, nem hunyhatunk szemet afelett, hogy ezek az országok továbbra is többségében az uniós átlag alatt teljesítenek, s a magországok előnye továbbra is jelentős. Kiemelkedő mindazonáltal Csehország teljesítménye, aki a V4 és balti országok abszolút élmezőnyében szerepel, az uniós átlag 92 százalékával.

A szovjet múlttal rendelkező országok többsége ugyanakkor gyorsabb felzárkózást mutatott az elmúlt években, mint Magyarország. Itt is megfigyelhető tehát egyfajta divergencia, ami azért is figyelemre méltó, mert ezen országok, Portugáliával ellentétben azonos történelmi múlttal rendelkeznek, s hasonló gazdasági körülményekből indultak el a csatlakozásukat megelőzően.

Magyarország és Portugália versenye még nem dőlt el

Magyarország beruházási rátáját tekintve messze az uniós átlag és Portugália felett teljesített, mely szintén az átrendeződést támasztja alá. GDP arányos államadósság tekintetében az elmúlt évtizedet szemlélve szintén végig jobban teljesítettünk, de a költségvetési hiány esetében is hasonló megállapításokat tehetünk a 2018-as év óta. Egy főre eső, vásárlóerő paritáson számolt fogyasztás tekintetében ugyanakkor már lemaradásban vagyunk: csak Horvátországnál és Bulgáriánál sikerült magasabb értékeket elérni a teljes uniós mezőnyben.

A siker kulcsa a fenntartható növekedésben rejlik

Ahhoz, hogy Magyarország a következő években megőrizze pozícióját, illetve a további felzárkózáshoz elengedhetetlen, hogy folyamatosan a fenntartható és hosszú távú növekedést biztosító intézkedések felé orientálódjon. Egy ilyen terület lenne például az oktatás minőségének javítása. 

Az OECD gondozásában megvalósuló PISA felmérés adatai szintén iránymutatóak lehetnek a hosszú távú sikereket illetően. A háromévente elvégzett vizsgálat során azt próbálják felmérni, hogy a 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek olyan alapvető ismeretekkel, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi életben történő boldoguláshoz, továbbtanuláshoz vagy munkavállaláshoz. A felmérés az olvasási, matematikai és természettudományi területeken méri a diákok kompetenciáit. Magyarország itt egyelőre a legutóbbi, 2018-as adatok alapján az OECD átlag alatti teljesítményt tudhatott magáénak mindhárom kategóriában, míg Portugália átlagot meghaladó szinten teljesített. Hasonlóan Észtország, Írország, Lengyelország, Szlovénia és Csehország is jobb eredményeket ért el, mint Magyarországhoz. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a következő felmérés 2022-ben történik, mely a frissebb adatok révén pontosabb következtetések megfogalmazását teszi majd lehetővé.)

A DESI mutató alapján – ami a digitális gazdasággal kapcsolatos tagállami eredményeket igyekszik megragadni – Magyarország a 23. helyet foglalja el az uniós rangsorban. A digitális kompetenciákban megmutatkozó hiányosságok bár egyelőre jelentősek, kiemelendő, hogy 

Továbbá 2021 őszén egy új stratégiai keret is elindult a következő tíz évre vonatkozóan, mely újabb fejlődési lehetőségeket, és a digitalizációban rejlő lehetőségek kiaknázását rejtegetheti magában. Kiemelt célok között szerepel, hogy az évtized közepére hazánk meghaladja az uniós átlagot, illetve 2030-ra a digitalizáció terén a 10 vezető uniós gazdaság egyike legyen. A cél eléréséhez azonban még hosszú az út, a kkv szektor digitális intenzitása szintén az uniós átlag alatti, humán tőke szempontjából pedig szintén a 22. helyen állunk a 2021-es statisztikák alapján.

A hiányosságok azonban egyúttal további fejlődési potenciált is rejtegethetnek magukban, amennyiben azok orvoslására kellő figyelmet fordítunk. Az említett hátrányok kezelése, kiegészülve olyan tényezőkkel, mint a megfelelő szakosodás, a működőtőke minősége, a gazdasági függőségek csökkentése és megfelelő menedzselése, a zöld és digitális átállás megfelelő kivitelezése hosszú távon meghatározó jelentőséggel bírnak abban, hogy az egyes országok milyen teljesítményt képesek felmutatni, önmagukhoz és egymáshoz képest is. Magyarországnak kiemelt hangsúlyt kell fektetnie a gazdaság szerkezetének modernizálására, a tőke megfelelő ágazatokba történő áramlásának támogatására, a magas hozzáadott értéket teremtő szektorok erősítésére. Ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy hosszú távon, fenntartható módon emelkedjen a jólét.