A korlátozások nem egyoldalúak, a jövőben Oroszország is megszünteti függőségét a nyugati importáruktól – mondta az orosz külügyminiszter. Az új irány: Kína.
Moszkva mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy csökkentse Oroszország biztonsága, gazdasága és szociális szférája szempontjából kritikus fontosságú szektorok függőségét a nyugati beszerzésektől – mondta Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter egy rendezvényen úgy fogalmazott: a nyugati országok ruszofóbiája ellenére kész a kapcsolatok helyreállítására tett javaslatokat meghallgatni, ám az esetleges együttműködés már az orosz feltételek szerint fog megvalósulni, ha megvalósul egyáltalán. Lavrov azt is kijelentette: a Kínával való kapcsolatok erősítésére koncentrálnak, és a jövőben csak „megbízható államokra” fognak támaszkodni, amelyek nem úgy táncolnak, ahogyan mások fütyülnek.
A kínai-orosz gazdasági kapcsolatok erősödése törvényszerű volt a háború kirobbanása óta. A kínai export az idén 11,3 százalékkal nőtt Oroszország felé, míg fordított irányba a mutató 38 százalékos ugrást mutatott. Ennek zömét éppen a nyugati szankciók sújtotta energiahordozók teszik ki. Ahogyan várható volt, a háború okozta gazdasági válságban Kína az, aki a szankciókat kihasználva minden eszközt megragad, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legnagyobb gazdasági növekedést produkálja, e mellett pedig egyre jobban kiterjessze befolyását az ázsiai piacon.
A Guardian szemléje szerint Lavrov elmondta: a nyugati országok Oroszország kárára próbálják megváltoztatni a nemzetközi kapcsolatokat, így Oroszország ugyanezt teszi a szankcionáló államok kárára, vagyis az orosz-kínai kapcsolatok gyors fejlődése várható. Külön kiemelte az Oroszország szankcionálása szempontjából rendkívül érzékeny informatikai és kommunikációs területet. Mint mondta, Kína olyan technológiákkal rendelkezik, amelyek semmivel sem maradnak le a nyugati mögött, ebben a szegmensben tehát különösen nagy és mindkét fél számára előnyös megállapodásokat fognak kötni legmegbízhatóbb partnerükkel.
Fotók: MTI/EPA/AFP pool/Kirill Kudrjavcev
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
