A korlátozások nem egyoldalúak, a jövőben Oroszország is megszünteti függőségét a nyugati importáruktól – mondta az orosz külügyminiszter. Az új irány: Kína.
Moszkva mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy csökkentse Oroszország biztonsága, gazdasága és szociális szférája szempontjából kritikus fontosságú szektorok függőségét a nyugati beszerzésektől – mondta Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter egy rendezvényen úgy fogalmazott: a nyugati országok ruszofóbiája ellenére kész a kapcsolatok helyreállítására tett javaslatokat meghallgatni, ám az esetleges együttműködés már az orosz feltételek szerint fog megvalósulni, ha megvalósul egyáltalán. Lavrov azt is kijelentette: a Kínával való kapcsolatok erősítésére koncentrálnak, és a jövőben csak „megbízható államokra” fognak támaszkodni, amelyek nem úgy táncolnak, ahogyan mások fütyülnek.
A kínai-orosz gazdasági kapcsolatok erősödése törvényszerű volt a háború kirobbanása óta. A kínai export az idén 11,3 százalékkal nőtt Oroszország felé, míg fordított irányba a mutató 38 százalékos ugrást mutatott. Ennek zömét éppen a nyugati szankciók sújtotta energiahordozók teszik ki. Ahogyan várható volt, a háború okozta gazdasági válságban Kína az, aki a szankciókat kihasználva minden eszközt megragad, hogy a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legnagyobb gazdasági növekedést produkálja, e mellett pedig egyre jobban kiterjessze befolyását az ázsiai piacon.
A Guardian szemléje szerint Lavrov elmondta: a nyugati országok Oroszország kárára próbálják megváltoztatni a nemzetközi kapcsolatokat, így Oroszország ugyanezt teszi a szankcionáló államok kárára, vagyis az orosz-kínai kapcsolatok gyors fejlődése várható. Külön kiemelte az Oroszország szankcionálása szempontjából rendkívül érzékeny informatikai és kommunikációs területet. Mint mondta, Kína olyan technológiákkal rendelkezik, amelyek semmivel sem maradnak le a nyugati mögött, ebben a szegmensben tehát különösen nagy és mindkét fél számára előnyös megállapodásokat fognak kötni legmegbízhatóbb partnerükkel.
Fotók: MTI/EPA/AFP pool/Kirill Kudrjavcev
A két vezető közel másfél órás telefonbeszélgetése után újra indulhat az amerikai-kínai párbeszéd, bár a feszültségek továbbra is jelen vannak. Hszi Csin-ping például figyelmeztette Trumpot.
A külügyminiszter pontot tett a találgatások végére, elmondta mi Magyarország igazi érdeke.
Három hónap múlva lejár az ideiglenes béke az amerikai és kínai vámfronton. Ha addig nincs megállapodás, újabb tarifák jöhetnek, ami tovább lassíthatja a gazdaságot és megzavarhatja a beszállítói láncokat világszerte. Kérdés, hogy végül mekkora lesz a kár, amelyet a világgazdaság és a kereskedelmi bizalom elszenved.
A Michigani Egyetemen dolgozó férfit letartóztatták.
Kína megújuló energiaforrásai, különösen a nap- és szélenergia, példátlanul magas, huszonhat százalékos részesedést értek el az áramtermelésben a friss adatok szerint. Tavaly a magyar GDP közel négyszeresét kitevő kínai megújuló beruházások nyomán elért ütem azonban több okból fenntarthatatlan.
Utóirat a miniszterelnöknek: a veszélyességi pótlékról mikor lesz döntés?
„A romániai magyar közösségnek szüksége van a kritikusan gondolkodó, képzett emberekre” – jelentette ki Kelemen Hunor a nagyváradi képzési központ átadóján.
