Annak ellenére, hogy Szerbia Bulgárián keresztül kapja a földgázt, az orosz döntés, miszerint a Gazprom nem ad több gázt Bulgáriának és Lengyelországnak, nem befolyásolja Szerbia gázellátását, állítják a szerb illetékesek. Ugyan hangoztatják, hogy bár Bulgária ezek után csak tranzitország lesz, Szerbiába továbbra is a megbeszéltek alapján érkezik a napi 6 millió köbméter, úgy hogy az ország napi szükségleteinek kielégítéséhez (a nyári fogyasztás szerint) elég a 4,6 millió köbméter földgáz. Zorana Mihajlović (Zorana Mihájlovity) szerb energiaügyi miniszter mégis tart az esetleges váratlan történésektől.
A napokban megtartott sajtótájékoztatóján kiemelte, az ország felkészült, két válságtervet is kidolgozott arra az esetre, ha valamiért mégsem érkezne gáz a bolgár vezetékekből. Az első forgatókönyv szerint az udvarnoki tározóban levő tartalékokat használják fel. A miniszter asszony szavai szerint
Az udvarnoki tározóból naponta 5 millió köbméter földgázt lehet kinyerni. Ha a válság ennél is tovább tartana, akkor életbe lép a második terv, miszerint Szerbia kész arra, hogy a földgázt más energiaforrással cserélje fel. Ebben az esetben a gázolajjal helyettesítené azt a helyzet rendezéséig.
Szerbia az után kezdett el tartaléktervekkel is foglalkozni, hogy Oroszország kijelentette, amennyiben azok az országok, akiket letiltott a vezetékről, mégis kisajátítanak a szállított mennyiségből valamennyit, csökkentik a tranzitmennyiséget a harmadik ország felé. Mihajlović elmondta, folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a bolgár államvezetéssel, tárgyalnak a lehetőségekről, habár Aleksandar Nikolov bolgár energiaügyi miniszter kijelentette, Bulgária nem Oroszország, kész segíteni minden szomszédjának.
Szerbia földgázellátása jelentős mértékben függ ettől a gázvezetéktől. Egyelőre egy olyan megállapodás szerint történik a szállítás, amit Szerbia még a múlt év végén kötött Oroszországgal, ám az május végén lejár. A két ország diplomáciai tárgyalásai így egy újabb megállapodás összehangolását célozták meg. Aleksandar Vučić (Alekszandar Vucsity) szerb államfő szinte közvetlenül az után, hogy április 26-án Oroszország bejelentette, leállítja Bulgária gázellátását, bár nem volt előre bejelentve,találkozott Belgrádban Leonyid Szluckijjal, az orosz parlament alsóháza (duma) külügyi bizottságának elnökével. Az elnökség által kiadott közlemény szerint beszélgetésük egyik témája az energiaellátás volt.
Szerbia nem először szembesül váratlan helyzettel. A Török Áramlat előtt ugyanis nagy reményeket és jelentős pénzeszközöket fordított az úgynevezett Déli Áramlatra. Ettől a projektumtól végül Oroszország állt el, ugyanis képtelen volt eleget tenni azoknak a követelményeknek, amelyeket az EU felállított.
Ám a csupán néhány évvel később megépült Török Áramlat sem készült el úgy, hogy az Európai Unió nem figyelmeztette volna az országokat:az építkezés nincs összhangban az EU törvényelőírásaival. Az egyik rosszallás szerint ugyanis nem nyílik lehetőség arra, hogy a gázvezetéken keresztül az orosz gáz mellett más földgáz is szállítható legyen.
Szerbia számára alternatív megoldást jelenthet majd az az interkonnektor, ami Szerbiát és Bulgáriát egy újabb gázvezetékkel köti össze Dimitrovgradnál. Ám ez a gázvezeték, amely az Azerbajdzsánhoz tartozó Kaszpi-tengerből szállítja a földgázt, és amely a Délkelet-Szerbiában található Nistől a bolgár határig 109 kilométer hosszú, értéke pedig 85,5 millió euró (ebből az Európai Unió vissza nem térítendő IPA-támogatása 49,6 millió euró), várhatóan majd csak 2023 októberében készül el.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Az újvidéki tragédiát követő tüntetések mögött a nyugati hatalmakat sejti Aleksandar Vucic szerb államfő.
Az új törvénycsomag szigorítja a családegyesítést és a civil szervezetek tengeri tevékenységét.
A baloldal egyre távolabbról és a történésekről egyre inkább lemaradva nyalogatja sebeit.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
