Íme a szerb válságterv: ennyi időre elég a földgáz, ha elzárulnak a vezetékek

A napokban megtartott sajtótájékoztatóján kiemelte, az ország felkészült, két válságtervet is kidolgozott arra az esetre, ha valamiért mégsem érkezne gáz a bolgár vezetékekből. Az első forgatókönyv szerint az udvarnoki tározóban levő tartalékokat használják fel. A miniszter asszony szavai szerint

Az udvarnoki tározóból naponta 5 millió köbméter földgázt lehet kinyerni. Ha a válság ennél is tovább tartana, akkor életbe lép a második terv, miszerint Szerbia kész arra, hogy a földgázt más energiaforrással cserélje fel. Ebben az esetben a gázolajjal helyettesítené azt a helyzet rendezéséig.

Szerbia az után kezdett el tartaléktervekkel is foglalkozni, hogy Oroszország kijelentette, amennyiben azok az országok, akiket letiltott a vezetékről, mégis kisajátítanak a szállított mennyiségből valamennyit, csökkentik a tranzitmennyiséget a harmadik ország felé. Mihajlović elmondta, folyamatos kapcsolatot tartanak fenn a bolgár államvezetéssel, tárgyalnak a lehetőségekről, habár Aleksandar Nikolov bolgár energiaügyi miniszter kijelentette, Bulgária nem Oroszország, kész segíteni minden szomszédjának.

Szerbia földgázellátása jelentős mértékben függ ettől a gázvezetéktől. Egyelőre egy olyan megállapodás szerint történik a szállítás, amit Szerbia még a múlt év végén kötött Oroszországgal, ám az május végén lejár. A két ország diplomáciai tárgyalásai így egy újabb megállapodás összehangolását célozták meg. Aleksandar Vučić (Alekszandar Vucsity) szerb államfő szinte közvetlenül az után, hogy április 26-án Oroszország bejelentette, leállítja Bulgária gázellátását, bár nem volt előre bejelentve,találkozott Belgrádban Leonyid Szluckijjal, az orosz parlament alsóháza (duma) külügyi bizottságának elnökével. Az elnökség által kiadott közlemény szerint beszélgetésük egyik témája az energiaellátás volt.

Szerbia nem először szembesül váratlan helyzettel. A Török Áramlat előtt ugyanis nagy reményeket és jelentős pénzeszközöket fordított az úgynevezett Déli Áramlatra. Ettől a projektumtól végül Oroszország állt el, ugyanis képtelen volt eleget tenni azoknak a követelményeknek, amelyeket az EU felállított.

Ám a csupán néhány évvel később megépült Török Áramlat sem készült el úgy, hogy az Európai Unió nem figyelmeztette volna az országokat:az építkezés nincs összhangban az EU törvényelőírásaival. Az egyik rosszallás szerint ugyanis nem nyílik lehetőség arra, hogy a gázvezetéken keresztül az orosz gáz mellett más földgáz is szállítható legyen.

Szerbia számára alternatív megoldást jelenthet majd az az interkonnektor, ami Szerbiát és Bulgáriát egy újabb gázvezetékkel köti össze Dimitrovgradnál. Ám ez a gázvezeték, amely az Azerbajdzsánhoz tartozó Kaszpi-tengerből szállítja a földgázt, és amely a Délkelet-Szerbiában található Nistől a bolgár határig 109 kilométer hosszú, értéke pedig 85,5 millió euró (ebből az Európai Unió vissza nem térítendő IPA-támogatása 49,6 millió euró), várhatóan majd csak 2023 októberében készül el.