Anyák napi jó hír az Eurostattól: az elmúlt évtizedben hazánkban nőtt legnagyobb mértékben a termékenység az unióban. Mi a járvány első évében is növekedtünk, mert 2019-től már nem jelent anyagi hátrányt a gyermekvállalás. Hazánkban a gyermekes háztartásokban a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya a járvány előtti évtől alacsonyabb már, mint a gyermek nélküli háztartásokban.
A Mandiner Makronóm rovatában a „Beszéljenek a számok!” cikksorozatban minden alkalommal megvizsgálunk egy-egy olyan állítást, amivel lépten-nyomon találkozhatunk ugyan, de a tények mást mutatnak. A 12. részben a frissen megjelent uniós termékenységi adatokkal foglalkozunk. (Az 1. részben bemutattuk, hogy Magyarország kitört a szegény országok közül, a 2. részben azt, hogy Gyurcsányék után hét év alatt jött helyre a munkapiac, most ehhez pár hónap is elég volt a 3. részben azt, hogy a világon az egyik leggyorsabb munkaerőpiaci visszapattanást mutatta a magyar gazdaság a nők esetében is, 4. részben azt, hogy hogyan váltak a nők a magyar gazdaságpolitika nyerteseivé, 5. részben azt, hogy nem kvótákat, hanem lehetőséget teremt Magyarország a nőknek: csúcspozíciók sorát töltik be, a 6. részben azt, hogy hatvan éve a legnagyobb bérrobbanás történik: ezt már csak Bokros és Gyurcsány tudná elinflálni, a 7. részben azt, hogy soha nem történt itthon egy évtized alatt olyan foglalkoztatási fordulat, mint 2010 óta, a 8. részben azt, hogy példátlan módon az egyenlőtlenség csökkentésének rekordere Magyarország a fejlett gazdaságok között, a 9. részben pedig azt, hogy csak látszólag objektív a brüsszeli adatmágia: trükkök százaival tagadják el a magyar eredményeket, a 10. részben azt, hogy legalább 480-500 ezer forint lesz az átlagkereset idén: az infláció átlagos, a bérnövekedés kiugró, a 11. részben pedig azt, hogy ellenzéki álhír, hogy a közfoglalkoztatottak vagy a külföldön dolgozók miatt áll rekordon a foglalkoztatás.)
2020-ban hazánkban 1,59 volt a termékenységi ráta. Ez a szám mutatja, hogy az unió módszerével számítva átlagosan hány gyermeke születne a 15-49 éves, azaz a szülőképes korú nőknek. Tavalyelőtt mi ezzel az értékkel Szlovákiával és Szlovéniával hármas holtversenyben a 7. legjobbak lettünk. Az unió átlaga 1,50, amely 2016 óta folyamatosan csökken. A járvány első évében 18 országban csökkent, 8 tagállamban nőtt a termékenységi ráta, Csehországban pedig már 3 éve a maximumukon stagnál. Ha az ezredforduló óta vizsgáljuk a tagállamokat, akkor négy országban, hazánkban, Csehországban, Szlovákiában és Romániában a ráta a maximumon áll, Szlovéniában nagyon megközelíti azt, hét országnak pedig a legrosszabb értéke volt a 2020-as. Ezek Franciaország, Írország, Belgium, Hollandia, Olaszország, Spanyolország és Málta. Továbbá Dánia, Luxemburg és Finnország is nagyon közel voltak a minimumértékükhöz.
A KSH és az Eurostat termékenységi rátája közti eltérés abból adódik, hogy míg a KSH a Magyarországon született gyermekeket számlálja, addig az Eurostat azokat az unió területén született gyermekeket veszi számba a mi mutatónk kiszámításánál, akik magyar gyermekek. A két módszer 2016-2019 közti közel 0,05-s eltérése 2020-ban jelentősen csökkent.
Ismerve a KSH 2021-es (1,59) rátáját, szinte biztos, hogy az Eurostat is további növekedést fog majd mutatni 2021-re is, így 1,6 felettire becsülöm az uniós módszerrel számított 2021-es termékenységi mutatónkat, ami megközelíti az 1994-es, 25 évvel korábbi, a Bokros csomag 1995-ös bevezetése előtti év szintjét.
Az uniós elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy 2013 óta nő a külföldi születésű anyák aránya, 2020-ban már az unióban együttvéve 21 százalék volt. Luxemburgban született gyermekek kétharmadának, Cipruson születettek 39 százaléknak, Ausztriában, Máltán és Belgiumban születettek harmadának külföldön született az édesanyja, míg 9 olyan ország van, ahol ez az arány 10 százalék alatti. Hazánkban mindössze 4,4 százalék volt, ami a 6. legkisebb Bulgária, Szlovákia, Litvánia, Lengyelország és Lettország után. Rajtunk kívül Románia, Észtország és Csehország tartozik még a 10 százalék alattiak csoportjába.
Az elmúlt évtized termékenységének javulásához leginkább az járult hozzá, hogy
Ennek legjobb mérőszáma az, ha megvizsgáljuk a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát a gyermekes háztartásban és a gyermektelenek között. Ha a gyermekesek aránya e mutató esetében nagyobb, akkor a gyermekvállalás szegénységi többletkockázattal, anyagi hátránnyal jár, ha kisebb, akkor nem jár anyagi hátránnyal.
E hátrány/előny mértékét mutatjuk be a fenti grafikonon országonként 2019-ben (az oszlopokkal) és 2009-ben (a pontokkal). Látható, hogy míg hazánkban 2009-ben a szegénységi kockázattal élő gyermekesek aránya 9 százalékponttal nagyobb volt a gyermekteleneknél, tehát jelentős anyagi hátrányban voltak, addig 2019-re 3,1 százalékponttal alacsonyabb lett a gyermekesek esetében kockázattal élők aránya a gyermekteleneknél, így a hátrányuk előnyre változott. A magyar javulásnál csak a lett és az észt a nagyobb.
Míg 2009-ben nálunk jelentette a gyermekvállalás Írország mellett a legnagyobb hátrányt, addig 2019-re (ez az utolsó elérhető adat az Eurostaton) a 10. helyre léptünk előre az előnyt adni tudó országok közé. Mivel a járvány idején is előnyt jelentett a gyermekvállalás, ezért nőtt a termékenységi rátánk. A 2010 előtti pénzügyi válság idején jelentős hátrányt jelentett, akkor csökkent a termékenység. 2009-ben Szlovéniában volt az egyik legnagyobb előny a gyermekvállalás, ott például nőtt a pénzügyi válság alatt is a termékenység.
Ezért határozta meg 2021-ben Orbán Viktor miniszterelnök a kormány családpolitikája egyik alappilléreként azt, hogy a gyermekvállalás anyagi értelemben is előny és ne hátrány legyen.
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő elemzése a Makronómon.
Húsvét közeledtével sok családban felmerülhet, hogy egy nyuszival lepjék meg a legkisebbeket. De mikor állunk valóban készen arra, hogy felelős gazdikká váljunk?
Ha a föld Isten kalapja, hazánk a bokréta rajta. A bokréta a legszebb a világon. Mármost a bokrétában virágok vannak, a virágnak pedig szirmai, tudja ezt mindenki; miképp azt is, hogy ebből következően a világ legszebb helye: Kaposvár.
Cseh László egy podcastban osztotta meg a hallgatókkal, hogy a visszavonulása óta mivel telnek a napjai.
Bár a menüsor mindenkinél eltérő volt, de abban egyetértettek, hogy ezek a napok a családról és a pihenésről szólnak.
Sokak szerint már el is dőlt a jövő évi választás sorsa.
Stratéga különkiadás Demkó Attilával, NKE John Lukács intézet programvezetőjével.
Az ítélet szerint Czeglédy bűnös bűnsegédként elkövetett különleges személyes adattal való visszaélés vétségében.
Az amerikai lap szerint egyértelmű, mit kellene tennie az EU-nak.
