A Mandiner Makronóm rovatában „Beszéljenek a számok!” címmel a választások előtt cikksorozatot indítottunk azzal a céllal, hogy alkalmanként egy-egy olyan állítást elemzünk, amivel lépten-nyomon találkozhatunk ugyan, de a tények mást mutatnak. A 8. részben a legmagasabb és a legalacsonyabb keresetek arányát vizsgáljuk meg. Hazánkban 2020-ban a legalacsonyabb keresetű 10 százalék átlagkeresetének 2,58-szorosa volt a legmagasabb keresetű 10 százalék átlagkeresete. Ez az arány az 5. legjobb az OECD statisztikáiban szereplő 42 ország legfrissebb adatai között, s tíz év alatt nálunk zárult legjobban a kereseti olló. Ilyen mértékű javulás korábban soha nem történt hazánkban, illetve más országban sem tapasztalhattunk hasonlót.
Az 1. részben bemutattuk, hogy Magyarország kitört a szegény országok közül, a 2. részben azt, hogy Gyurcsányék után hét év alatt jött helyre a munkapiac, most ehhez pár hónap is elég volt, a 3. részben azt, hogy a világon az egyik leggyorsabb munkaerőpiaci visszapattanást mutatta a magyar gazdaság a nők esetében is, 4. részben azt, hogy hogyan váltak a nők a magyar gazdaságpolitika nyerteseivé, 5. részben azt, hogy nem kvótákat, hanem lehetőséget teremt Magyarország a nőknek: csúcspozíciók sorát töltik be, a 6. részben azt, hogy hatvan éve a legnagyobb bérrobbanás történik: ezt már csak Bokros és Gyurcsány tudná elinflálni, a 7. részben pedig azt, hogy soha nem történt itthon egy évtized alatt olyan foglalkoztatási fordulat, mint 2010 óta.
Az OECD a 2020-as évre vonatkozó legfontosabb átlagkereseti mutatóit, köztük a bruttó átlagkeresetek decilisarányait is már 22 ország és az OECD átlaga esetében nyilvánosságra hozta. Továbbá van még 20 olyan ország, ahol a 2019-es vagy a 2018-as a legutolsó ismert adat.
A világ e 42 országa közül hazánkban volt a járvány első évében az 5. legkisebb a legfelső és a legalsó decilisek átlagkeresetének aránya 2020-ban.
A legmagasabb keresetű 10 százalék átlagkeresete 2,58-szorosa volt a legalacsonyabb keresetű 10 százalék átlagának. Az OECD átlaga 3,34, tehát jóval nagyobb az eltérés a legkisebb és a legnagyobb keresetűek között.
jóval rosszabb az OECD 3,56-os átlagánál. Nálunk akkor jóval nagyobbra nyílt az olló a magas keresetűek és az alacsony keresetűek között.
A 2010-2020 közti 1,68-as javulásunk messze a legnagyobb volt a mért országok között. Az utánunk következő két legnagyobb javulást produkáló Kolumbia és Korea csökkenése is csupán 1,17-1,18 volt, az OECD átlagos javulása egy évtized alatt 0,22, s 14 országban nyílt az olló, nőtt a távolság a két szélső keresetkategória között.
Ezek a tények is azt mutatják, hogy az ellenzék azon vádjai nem helytállók, miszerint a jól keresők bére növekszik jobban, az alacsony keresetűek pedig leszakadnak.
s a felső kategóriákban nem volt átlagosan ilyen arányú növekedés. Az olló épp a 2002-2010 közti időszakban nyílt, amikor a felsőbb keresetkategóriák növekedtek jobban, s a minimálbérek kevésbé, sokszor az inflációt sem érte el az éves emelés.
A DK európai minimálbér javaslata is nyitná az ollót, mert az unió a minimálbér mértékéről annyit mond csak, hogy igazodjon a szegénységi küszöbhöz és az inflációhoz. Hazánkban jelentősen a szegénységi küszöb feletti a magyar minimálbér, a szegénységi küszöbhöz mért arány a harmadik legmagasabb volt az unióban legutolsó adatok szerint, s 2010 óta az inflációnál jóval magasabb mértékben növekedtünk, amit a reálérték duplázódása is mutat.
Továbbá tavaly kapott közgazdasági Nobel díjat az az amerikai tudós, David Card, aki empirikus módszerekkel kimutatta, hogy a minimálbér emelése nem csökkenti a foglalkoztatást. Card tudományos eredményei is alátámasztják, hogy a konzervatív magyar kormányok gyakorlatának sikere nem a véletlen szerencse műve, hanem
A cikk szerzője Szalai Piroska munkapiaci szakértő.
A magyar gazdaságpolitika az elmúlt évtizedben a 2010 előtti kirekesztő helyett bevonó, inkluzív társadalmat és gazdaságot épített. Ezt már számos nemzetközi, progresszív kutató bizonyította és jelentős részben ez áll a jobboldal rendkívüli, sorozatos választási sikerei mögött is.
A házelnök szerint a parlamentben megszűntek az érdemi viták: azonnali kérdések órája helyett azonnali sértések órája lett. Ukrajna pedig akár unión kívül, akár belül lesz, vazallus állammá válik. Kövér Lászlóval Szalai Zoltán beszélgetett.
Bódis Kriszta „társadalompolitikai szakértőnek” sikerült a hihetőség határán is túllőni. Szalai Piroska elemzése.
A világ csökkenő lélekszáma magával rántja a gazdaságot és a társadalmat.
Pedig nincs egy éve, hogy megválasztották, és még van hátra négy év a mandátumából.
Andrius Kubilius szerint az egyik gond, hogy az USA és az EU túl kevés támogatást ad Ukrajnának.
Az egyházmegye országszerte végzi gondoskodó munkáját.
Az ügyvezető igazgató szerint sportszakmai és gazdasági szempontból is nagy kihívások várnak rájuk a nyáron.
