Aaron Smith, a Kaliforniai Egyetem agrár- és erőforrás-gazdaságtan professzora március elején közreadott írásában azt próbálja bizonygatni, hogy az orosz-ukrán konfliktus nem fog globális élelmiszerválságba torkollni. Érvei meggyőzőek, de írása amerikai szemszögből született, és kevésbé számol a szegény régiók, a Közel-Kelet és Afrika kockázataival.
Smith szerint a konfliktus nagy hatással lesz a világ mezőgazdasági piacaira, de nem olyan súlyossal, mint amennyivel sokan számolnak. Azt is hozzáteszi, hogy
Oroszország termeli a világ búzájának 11 százalékát, Ukrajna pedig 3 százalékát. Ezek az országok adják a globális export jelentős hányadát. Oroszország a globális búzaexport 19 százalékát, Ukrajna pedig 9 százalékát adja. Ukrajna szintén jelentős kukoricaexportőr, az export 14 százalékát adja. Egyik ország sem jelentős szereplő a rizs vagy a szójabab területén, amelyek a másik két fő mezőgazdasági áru a világpiacon.
Ukrajna exportjának nagy részét a Fekete-tengeren keresztül szállítják ki, ahol a kikötők jelenleg zárva vannak, és hosszú ideig zárva is maradhatnak, ezen felül Ukrajna már március elején betiltotta a búzaexportot. Oroszország esetében a nyugati szankciók és a nyugati árukereskedő cégek esetleges kivonulása is drasztikusan csökkenti az exportot. Kína és India ugyanakkor a jelek szerint tétováznak Oroszország szankcionálásával kapcsolatban. Ők a két legnagyobb búzafogyasztó, de már most is elegendő hazai búzát termelnek szükségleteik kielégítésére. Egyes elemzők már januárban úgy vélekedtek: azért is nőnek az élelmiszerárak, mert Kína szép csendben betárazta a világ gabonakészletének felét.
Ukrajna búzatermelésének földrajzi megoszlása
Természetesen a piac áremelkedéssel reagált arra, hogy a világ elveszítheti a hozzáférését az Ukrajnából és Oroszországból exportált 55 millió tonna búzához és 30 millió tonna kukoricához. Ezek a mennyiségek teszik ki a globális búzatermelés 7,3 százalékát és a kukoricatermelés 2,6 százalékát.
A határidős búza ára az inváziót megelőző nap (február 23.) óta emelkedett, de fajtánként eltérő mértékben. Az őszi búza körülbelül 30 százalékkal, míg a tavaszi búza csak 10 százalékkal emelkedett. A kukorica ára 7 százalékkal nőtt február 23-a óta, a szójabab ára pedig nem változott. Az őszi búza ára felfelé sodródott az invázió előtti héten, amikor Oroszország kiépítette katonai jelenlétét a határon. Február 14. óta az őszi búza 45 százalékkal, a tavaszi búza 16 százalékkal, a kukorica 12 százalékkal, a szójabab 5 százalékkal nőtt (az adatok március első hetére vonatkoznak).
Az őszi búzát már rég elvetették, a téli nyugalom után fejlődhet. A tavaszi búza vetéséről kevés az információ, csak reménykedni lehet, hogy a háború különösebben nem befolyásolta.
Az Egyesült Államok búzájának körülbelül kétharmada őszi búza, amelyet többnyire a déli nagy síkságokon termesztenek. Az Egyesült Államok tavaszi búzáját leginkább a felső síkvidéki államokban termesztik, ahol a tavalyi évben súlyos aszály volt, ami 33 százalékkal csökkentette a termést.
A megfigyelt áremelkedések alapján Smith arra következtet, hogy a kereskedők mennyire taksálják a világ gabonaveszteségét. Ennek során fontos figyelembe venni a növények alternatíváit. Például az Oroszországból és Ukrajnából származó búzaexport csökkenése arra késztetheti a gazdákat más országokban, hogy több búzát és kevesebb kukoricát ültessenek, a fogyasztók pedig több rizst és kevesebb búzát fogyaszthatnak.
Ehhez összesíteni kell az árucikkeket, amihez a mennyiségeket összehasonlítható egységekben (pl. dollárban vagy kalóriában) kell mérni, mivel egy tonna rizs egészen más élelmiszertermék, mint egy tonna kukorica.
Február 14-én a négy árucikk átlagos ára 15,1 cent volt 1000 kalóriánként. Március 8-ra 17,4 centre emelkedett, ami 15,2 százalékos növekedést jelent. A 7-es Roberts- és Schlenker-szorzót használva ez a rendelkezésre álló kalóriakészlet 2,2 százalékos csökkenését jelenti. 55 millió tonna búza és 30 millió tonna kukorica kiesése átszámolva 2,7 százalékkal csökkentené a négy nagy árucikk elérhető kalóriakészletét.
A 2,2 és a 2,7 százalék közötti eltérés arra utal, hogy
Az őszi búza ára emelkedett leginkább a többi nyersanyaghoz viszonyítva, tehát ebből várható a legtöbb veszteség.
Smith szerint a kereskedők arra számítanak, hogy ez a sokk csak egy évig tart. A 2023 júliusa utáni határidős őszi búza ára alig emelkedett az inváziót követően. Ugyanez igaz a kukoricára is. A tavaszi búza piaca már a tavalyi szárazság miatt is szűkös volt, és a kereskedők arra számítanak, hogy 2023 után is szűkös marad.
A búza árának emelkedése nem okoz jelentős drágulást az amerikai kenyérnél ̶ állítja a szerző. Az élelmiszerek árának nagy részét a feldolgozás, a csomagolás és a marketing költsége határozza meg, amihez az alapanyag csak kisebb részt ad. Az USDA becslése szerint, 2019-ben
Ha a mezőgazdasági termelői árak 50 százalékkal emelkednek, akkor az élelmiszerboltokban az élelmiszerek 7 százalékos növekedésére számítunk, ennyire kevésbé meghatározó elem az árakban az alapanyag.
Többen felszólították az Egyesült Államok kormányát, hogy tegyen lépéseket a termelés idei növelése érdekében, hogy ellensúlyozza az Oroszországból és Ukrajnából származó kieső exportot. Smith nem gondolja, hogy ezek az intézkedések szükségesek, illetve nem sokat tennének a piacokra nehezedő nyomás enyhítésében.
Egyesek javasolják területek felszabadítását a Conservation Reserve Programból (CRP). Ez hasonlatos az EU ugaroltatási, illetve greening programjához, és az USA-ban jelenleg 22 millió hektár van bejelentve a CRP-be. Smith szerint a megfigyelt árváltozások alapján a legnagyobb igény az őszi búzára van, de a 2022-es aratáshoz még 2021 őszén el kellett volna vetni.
Egy másik ötlet felfüggesztené a megújuló üzemanyagok szabványát (RFS), amely szerint az USA-ban használt benzinhez 10 százaléknyi kukoricából készült etanolt kevernek. Így kevesebb kukoricát használnának üzemanyagként, ami gabonát szabadíthatna fel az élelmiszerrendszer számára. A gyakorlat azonban a szakértő szerint az, hogy amikor megpróbálták csökkenteni az RFS-követelményeket a kis finomítók számára, az nem vezetett mérhető változáshoz.
Viszont érdekes módon az etanolipar a benzinben lévő etanol mennyiségének növelését szorgalmazza, hogy csökkenthető legyen a benzinárakra nehezedő nyomás.
Smith úgy foglalja össze a fentieket, hogy az orosz invázió nagy sokk a mezőgazdasági árupiacok számára, de történelmileg nem egyedi. A piacok és a kereskedelmi szokások alkalmazkodni fognak a helyzethez. A gazdálkodók világszerte többet termelnek, a fogyasztók pedig csökkentik az igényeiket vagy helyettesítik a hiányzó árut.
Azért Smith egyes helyeken nehéznek ítéli meg az átállást: ilyen ország például Egyiptom, amely jellemzően Oroszországból és Ukrajnából származó búzára támaszkodik. Smith szerint az ilyen országok segítése alternatív beszállítók megtalálásában jobb politika lenne, mint a CRP vagy az RFS felfüggesztése.
Harcosok Klubja, VOKS 2025, átláthatósági törvény– ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Csintalan Sándor publicista, aki önmagát háborúpárti ukrán propagandistaként aposztrofálja, és Szalai Szilárd, a Századvég elemzője.
Bemutatjuk az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Franciaország saját átláthatósági törvényét, melyek mind hasonlóak a magyarhoz.
Erről tárgyalnak Dohában.
László András cáfolja a Reuters információit. Mint mondja, az Egyesült Államokban még javában tart a USAID korrupciós ügyeinek vizsgálata, ezért „nekünk is türelmesnek kell lennünk”.
Az új egyházfőnek a teológiai mellett van filozófiai, kánonjogászi és matematikusi végzettsége is. Ez mind pontosságot és mélységet indikál. Szilvay Gergely.
A házelnök szerint a parlamentben megszűntek az érdemi viták: azonnali kérdések órája helyett azonnali sértések órája lett. Ukrajna pedig akár unión kívül, akár belül lesz, vazallus állammá válik. Kövér Lászlóval Szalai Zoltán beszélgetett.
Az amerikai óriás, a General Motors döbbenetes kijelentést tett.
Valamire készül az orosz hadsereg.
