A magasabb energiaárak, a megszakadt élelmiszerellátás és a kevesebb turista együttese mérgező lehet az OPEC fő hatalmi központjainak (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Líbia, sőt Irak) és az olyan kulcsfontosságú regionális hatalmaknak, mint Egyiptom, Izrael vagy akár Törökország.
A MENA-országok stabilitása most közvetlenül és közvetve is nagy veszélybe kerül.
Az arab régió sem mentesül a gazdasági hatások alól
Miközben a régió számos országa megpróbál semleges maradni Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban, az invázió gazdasági realitásait nem lehet megkerülni. A vezető OPEC-termelő Szaúd-Arábia számára az orosz energiaexport csökkenésének kilátása pozitívumként értékelhető. A magasabb olajárak nemcsak a kormányzati bevételeket támogatnák, hanem az OPEC olajpiaci pozícióját is erősítenék. Ugyanez vonatkozik Katarra is, mivel Európa kétségbeesetten szeretné az orosz földgázt katari LNG-vel (cseppfolyósított földgázzal) helyettesíteni. Az Európába irányuló LNG-export azonban jelenleg logisztikai korlátokba ütközik, mivel az EU legtöbb LNG újragázosító és tároló üzeme zsúfolásig tele van, írja a szerző. A szaúdi olaj iránti megnövekedett európai kereslet viszont szétfeszítheti Szaúd-Arábia olajkapacitását. Hivatalosan Rijád nem is mutatott hajlandóságot a termelés növelésére, és a termelési kapacitását továbbra is rejtély övezi.
Eközben az Oroszországgal szembeni pénzügyi szankciók negatív hatással lehetnek a MENA-országokra, mivel a MENA pénzügyi szektorai szoros kapcsolatban állnak az orosz szereplőkkel. Néhány MENA-ország, különösen Izrael és Törökország számára a helyzet különösen bonyolult.