Az orosz kormánypárt államosítaná az országot elhagyó cégek vagyonát

Amennyiben a vállalkozás úgy dönt, hogy beszünteti tevékenységét Oroszországban, a törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy bírósági végzéssel külső irányítást rendeljenek el. Ez érvényes lenne azoknál a vállalatoknál, amelyek több mint 25 százaléka „barátságtalan államok” állampolgárainak tulajdonában van. A külföldi tulajdonosok öt napon belül kiléphetnének a külső irányításból, ha újraindítják a tevékenységet vagy eladják a részesedésüket, miközben megtartják vállalkozásukat és munkahelyeket.

Ellenkező esetben a bíróság három hónapra ideiglenes adminisztrációt (ügyvezetést) rendelne ki, majd ezt követően az új szervezet részvényeit árverésre bocsátanák, a régit pedig felszámolnák – tették hozzá. Az új szervezet vevőjének vállalni kell, hogy a munkaerő legalább kétharmadát megtartja, és a tevékenységet legalább egy évig tovább működteti.

Az Ukrajna elleni invázió miatt Oroszországot számos szankcióval sújtották, és a külföldi tulajdonú vállalatok reakciói változatosak voltak. Egyes cégek, például az autógyártók ideiglenesen bezárták gyáraikat, mások, például az energiaszektorban kiszálltak, otthagyva befektetéseiket.  

Az orosz piacról kilépő külföldi cégek üzletének „államosításáról” szóló vitában (már több mint 400 van belőlük) két alapvető álláspont fogalmazódott meg az oroszok között. Az egyik a kilépő tulajdonosok kapacitásainak ideiglenes „külső kezelése”, azaz átruháznák a vállalatirányítást az Orosz Föderációban maradt szereplők kezébe. A második az ilyen vállalkozások „gyorsított csődje”, a kapacitások gyors eladásával. Úgy tűnik a fő célként, elsősorban nem az országot elhagyó vállalatokat kívánják megbüntetni, hanem a leállt gyártási kapacitásokat megőrizni és működtetni. mivel lassan az oroszok számára is nyilvánvaló, hogy a fegyveres konfliktus mellett a gazdasági háború is eszkalálódott és a Nyugat valóságos pénzügyi szőnyegbombázás alá vette az orosz gazdaságot.