Nem lehetetleníti el Kína élelmezését az orosz-ukrán konfliktus

A kínai angol nyelvű portál, a Global Times összeállítása kezdetén rögtön leszögezi, hogy az ukrajnai helyzet eszkalálódása megnöveli a kukorica és a búza globális árait, ami hatással lesz Kína mezőgazdasági behozatalára az országból. 

Ezen túlmenően további áruk Kína és Ukrajna közötti kereskedelmét is érintheti.

Emellett a kereskedőket aggasztják a logisztikai problémák is. Volt olyan kelet-kínai kereskedő, aki szerint az Ukrajnába tartó könnyűipari termékek rendelései 30-40 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Aggódnak, hogy a forgalom felfüggesztése vagy fizetési problémák leállíthatják a könnyűipari termékek egész éves kereskedelmét.

2021-ben körülbelül 19,3 milliárd dolláros bilaterális kereskedelmi értéket mutattak ki a kínai vámadatok. Ukrajna Kínába főképp a vasércet és a mezőgazdasági termékeket exportál, míg Kína elektromos gépeket és fogyasztási cikkeket szállít Ukrajnába.

2021-ben Kína teljes gabonatermelése 682,85 millió tonnás volt. Ez a két százalékos növekedés 2020-hoz képest, új rekordot jelent.  Emellett Kína 164,5 millió tonna gabonát importált 2021-ben, ami 18 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A teljes gabonaimport a kínai termelés 24 százalékának felel meg.

A negyedik negyedévben több mint 36 millió tonna gabonát importáltak, ennek jelentős része a 2022-es készletekbe kerül.

Nagy kukoricatermelőként Ukrajna, 2020-2021-ben a világ számos pontjára 23,86 millió tonna kukoricát szállított ki, ami a globális kukoricaexport volumenének 13,3 százalékát tette ki.

Az ország emellett jelentős búzabeszállító, a globális búzaexport mintegy 12 százalékát adja.

A Reuters szerint az amerikai kukorica határidős jegyzései nyolc hónapos csúcsra kúsztak fel, míg a búza határidős árai több mint kilenc év óta legmagasabb értéküket érték el.

A China Media Group jelentése szerint a világpiaci áremelkedés közepette a kínai kukorica ára is az egekbe szökött, 36,84 százalékkal, 2600 jüanra (411,29 dollár) tonnánként.

 „Európa kenyeres kosara”, Ukrajna volt Kína legnagyobb kukoricabeszállítója 2015 és 2020 között, miután 2013-ban megindult a kukoricakereskedelem a két ország között. Ebben az időszakban az ukrán kukorica részesedése a teljes kínai importban 60 százalék felett maradt. Miután Kína 2020-tól megnövelte az Egyesült Államokból származó kukoricaimportot, az Ukrajnából származó kínai kukoricaimport aránya, az összes kínai kukoricaimport 29,07 százalékára csökkent. Ennek ellenére, a kínai vámadatok szerint, az import mennyisége folyamatosan nőtt, és 2021-ben rekordmagasságot ért el, 8,24 millió tonnát.

Mivel az Ukrajnából származó kukorica szállítása Kína teljes kukoricafogyasztásának csak 2,55 százalékát tette ki, az ukrajnai feszültségnek csak korlátozott hatása lesz a kínai kukoricaimportra. Ráadásul Kína megemelheti más forrásokból származó importját, hogy kielégítse a hazai keresletet. 

igaz, a hiányzó rész is óriási mennyiséget jelent.

Kína a nagy mennyiségű kukoricát, búzát és árpát takarmányfeldolgozás céljából importálja. Ukrajnából hajón érkezik a gabona Kínába, és az Egyesült Államokon és Ukrajnán kívül Oroszországból, Mianmarból és Laoszból is vásárol kukoricát, de csak korlátozott mennyiségben.

Az első sokkhullámot elszenvedő kukorica és búza mellett az árpa is bizonytalanságokkal küzdő mezőgazdasági termékké vált. 2020-2021-ben az ukrán árpa 54 százaléka került Kínába, ami a kínai árpaimport 28 százalékát tette ki.

Nyitás az oroszok felé

A kínai vámhatóság múlt heti közleménye szerint Oroszország valamennyi termelői régiójából származó búzát szállíthat Kínába, amennyiben megfelel bizonyos követelményeknek. A hírnek az ad némi pikantériát, hogy a bejelentést ugyanazon a napon tették, mint amikor Oroszország megkezdte Ukrajna elleni hadműveletét, bár hangoztatják, hogy ennek nincs köze az orosz-ukrán helyzethez.  

A kínai vélemények szerint,

Amúgy az oroszországi búza ára mindössze egyharmada a kínai piac árnak, ami előnyt jelent, de az új szabály nem jelenti azt, hogy automatikusan bővülhet a búzaimport, mivel Kína továbbra is importkvótát ír elő. 

De nem csak a kvótával foghatják vissza az orosz búza beáramlását, hanem különböző karantén-követelményekkel is. Mivel a közleményben külön megemlítik a törpe kőüszögöt (Tilletia controversa) úgy tűnik, számolnak azzal, hogy milyen alapon fordíthatják majd vissza az orosz szállítmányokat. A gabona-export folyamán egyszerűbb találni valamilyen kifogást, mint exportkorlátozásokat bevezetni.  Az üszög megemlítése, mivel az európai termelőknél ez nem jelent akkora gondot, adhat némi képet az orosz növényvédelemről.

Ahogy az elmúlt években a kínai-orosz kereskedelem felgyorsult növekedésnek lehettünk tanúi, az orosz mezőgazdasági termékek Kínába irányuló exportja is felpörgött.