A műtrágyák a politikusoknál is fókuszban vannak, mivel a gazdálkodók magasabb termelési költségei hozzájárulnak az élelmiszerárak jelentős emelkedéséhez. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma ezért bejelentette, hogy a műtrágyagyártók „nem használhatják fel ezt a helyzetet ürügyként arra, hogy olyasmit tegyenek, amit a kereslet és kínálat nem feltétlenül indokol ”.
Az amerikai agrárminisztérium azt is kijelentette, hogy
egyes erősen koncentrált iparágakban, mint például a vágóhidak és a műtrágyagyártó cégek, a nagyvállalatok piaci erejüket arra használták fel, hogy az indokoltnál jobban megemeljék az árakat a gazdálkodók számára.
Európában az invázió után az azonnali piaci árak viszonylag stabilak maradtak a legfontosabb nitrogén műtrágyák, például az ammónium-nitrát (KAS) és a folyékony ammónium -nitrát-karbamid oldat (AHL) esetében – akárcsak a legfontosabb foszforműtrágya, a diammónium-foszfát (DAP) esetében.
A tavaszi rendelések kezdete előtt már szinte biztos, hogy alig lesz lehetőség élesebb árcsökkenésre – sem Európában, sem az USA-ban. Március első hetében Kínából már a műtrágyák árának emelkedéséről érkeztek hírek – de különösen a káliumműtrágyákéról. (Oroszország és Fehéroroszország adja a globális kálium-kereskedelem 40 százalékát, így az Oroszország és Fehéroroszország elleni szankciók elsősorban a kálium árakat fogja érinteni. )
Kínában a kálium ára 30 százalékkal emelkedett a háború kitörése után
– írta a Global Times kínai lap, hozzátéve, hogy Kína káliumszükségletének körülbelül 50 százaléka származik importból. A kálium esetében pár év alatt csökkentette a nemzetközi piactól való függőségüket a korábbi 90 százalékról.
A másik két fontos műtrágya esetében(nitrogén és foszfát)Kína viszonylag önellátó. A kínai hazai árak még a nemzetközi piacnál is mintegy 30 százalékkal alacsonyabbak. Így nem csoda, hogy Kína megszigorította az exportfeltételeket számos fontos ásványi műtrágya esetében.