Ukrajna megszórta drónokkal Oroszországot
A kilőtt drónok közül 28-at semmisítettek meg a Brjanszki, 12-t a Kurszki, négyet a Novgorodi, kettőt-kettőt a Szmolenszki, valamint a Tula régióban.
Az ukrán válság súlyos következményekkel járhat a műtrágyapiacra és az árakra nézve is. Elsősorban az ammónium-nitrát, a foszfor és a kálium érintett. Az orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium azt tanácsolta a vegyipari cégeknek, hogy állítsák le a műtrágyaexportot. Az ebből fakadó export fennakadások és az európai szankciók jelentősen csökkentik a kínálatot. Ugyanakkor középtávon az orosz műtrágya-szállítások csökkenése sok ország élelmezés-biztonságát is veszélyezteti.
Az orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium azt javasolta, hogy az orosz vegyipari vállalatok ideiglenesen függesszék fel termékeik exportját, amíg a fuvarozók vissza nem térnek a rendes munkavégzéshez, és garanciákat nem vállalnak az orosz műtrágyák exportszállítmányainak teljes körű végrehajtására. Március óta az orosz vállalatok exporttevékenysége megnehezedett: a legnagyobb tengeri szállítmányozók utasítják el az orosz rakományokat, miután a kormányuk kötelezte őket a szállítások felfüggesztésére. Az orosz vegyipari cégek ezt a helyzetet nem kommentálták.
A Kommerszant orosz gazdasági portál szerint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ajánlása technikai jellegű, mivel március eleje óta szinte lehetetlen műtrágyát exportálni, emellett fennáll az áruk elkobzása vagy ki nem fizetésének veszélye.
Az oroszországi export leállítása középtávon nyilvánvalóan terméskiesést okoz és ennek következtében élelmiszerhiány kockázatát hordozza magában Nyugat- és Kelet-Európa, Latin-Amerika, Dél- és Délkelet-Ázsia országaiban. Az orosz műtrágyák pótlása rendkívül nehéz, sőt szinte lehetetlen az oroszok szerint.
Oroszország a világ legnagyobb karbamid-, ammónia-, ammónium-nitrát-, komplex műtrágya-exportőre, a harmadik legnagyobb kálium- és a negyedik legnagyobb foszfátműtrágya-exportőr.
A nyersanyagok- a gáz- árának meredek emelkedése miatt számos globális gyártó jelentősen csökkentette, vagy teljesen leállította üzemeinek működését 2021 végére. Ez csökkentette a globális kínálatot és növelte az orosz termékek iránti keresletet.
Az orosz kormány, hogy elkerülje az országon belüli hiányt, 2021. december 1-től 2022. május 31-ig kvótákat határozott meg a nitrogén és a többkomponensű műtrágyák exportjára, 5,9 millió tonna, illetve 5,35 millió tonna nagyságrendben. Ezután 2022 elején az állam két hónapra (április 2-ig) teljesen megtiltotta az ammónium-nitrát külföldre történő szállítását.
A Kommerszantnál úgy vélik, hogy
A hazai gazdálkodók most aktívan vásárolják a nitrogén műtrágyát a vetési időszakra, a foszfor- és nitrogén műtrágyák termelése pedig átmenetileg csökkenthető a helyzet stabilizálódásáig. Viszont a piaci szereplők is elismerik, hogy, ha az exportkorlátozásokat meghosszabbítják, a termelők bevételeik nagy részét elvesztik, abban az időszakban, amikor a világpiaci árak legalább kétszer olyan magasak, mint az otthoni árak.
Az áremelkedés 2021 végén következett be, ami a magasabb gázárakkal, valamint az Egyesült Államokban és Európában tapasztalható magas kereslettel volt összefüggésben. 2022 elején az árakban volt egy rövid kiigazítás (körülbelül 10 százalékos), majd a gázáremelések (nitrogén műtrágyák) új hullámával és a kereslet növekedésével a legnagyobb értékesítési piacokon ismét emelkedni kezdtek - elsősorban Brazíliában és Indiában (foszfor).
Az oroszok arra számítanak, hogy az orosz export korlátozása miatt műtrágya hiány alakulhat ki Európában és más kulcsfontosságú piacokon, ami különösen a gázárak legfrissebb rekordjait tekintve erősen felfelé fogja nyomni az árakat.
Amennyiben a korlátozások még hosszú ideg fennmaradnak, akkor az orosz vállalatoknak az export arányától függően 65-70 százalékkal kell csökkenteniük a termelésüket. Ugyanakkor, 2021 rendkívül sikeres év volt a gyártók számára, történetükben rekord cash flow-val és nyereséggel.
Az orosz invázió megkezdése előtti héten valamicskét csökkentek a műtrágyák világpiaci árai. Egy kisebb indiai tender miatt a karbamid ára például jelentősen csökkent.
Oroszország adja a köztes műtrágyatermékek világkereskedelmének 13 százalékát, a kész műtrágyák kereskedelmének pedig 16 százalékát. A következmények még súlyosabbak az ammónium-nitrát exportja esetén. Különösen Brazília szembesülhet súlyos problémákkal, mivel a dél-amerikai ország vásárolja fel az orosz export közel 60 százalékát.
Oroszország adja a globális ammónium-nitrát export 40 százalékát. Ennek jelentős része Európába érkezik. A világkereskedelem 17 százalékával Oroszország a foszfát- és foszforműtrágyák fontos szállítója is.
Végül, a kálium-ellátást érintő jelentős kockázatoktól is tartani kell. Oroszország Kanada után a második legnagyobb káliumtermelő. A szankciók közvetlenül érintenék Brazíliát, Kínát, Indiát, Indonéziát és az Egyesült Államokat, amelyek együttesen a világ káliumimportjának kétharmadát adják.
A válság súlyosbodása a logisztikai áramlásokra is hatással lesz. Megnyúlhat a szállítási idő, kitérők lesznek a szállításban, és meredeken emelkednek a tengeri szállítási és biztosítási költségek. Emellett újabb jogbizonytalanságok léphetnek fel a szerződésekben, a fizetés háború miatti vis maior elmaradásának kockázatával. A nagy importőrök más beszerzési politikára kényszerülnek, saját maguknak kell biztosítaniuk a nyersanyagellátást, ami valószínűleg további nyomást gyakorol a piacokra.
Más műtrágyák, például a kálium és a foszfor erős áremelkedésének még csak a jelei mutatkoznak.
Ennek a tendenciának egyelőre nem látszik a vége. Az alacsonyabb exportkínálat az északi félteke mezőgazdasági piacait érintené először, mivel a fogyasztási csúcsszezon a második negyedévben van.
Más kulcsfontosságú műtrágyák, például a kálium és a foszfor esetében is újabb áremelések vannak kilátásban. Az Oroszország és Ukrajna közötti háború fokozza a globális hiánytól való félelmet, és aggodalmakat ébreszt az élelmiszerárak emelkedése miatt.
A műtrágyák a politikusoknál is fókuszban vannak, mivel a gazdálkodók magasabb termelési költségei hozzájárulnak az élelmiszerárak jelentős emelkedéséhez. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma ezért bejelentette, hogy a műtrágyagyártók „nem használhatják fel ezt a helyzetet ürügyként arra, hogy olyasmit tegyenek, amit a kereslet és kínálat nem feltétlenül indokol ”.
Az amerikai agrárminisztérium azt is kijelentette, hogy
Európában az invázió után az azonnali piaci árak viszonylag stabilak maradtak a legfontosabb nitrogén műtrágyák, például az ammónium-nitrát (KAS) és a folyékony ammónium -nitrát-karbamid oldat (AHL) esetében – akárcsak a legfontosabb foszforműtrágya, a diammónium-foszfát (DAP) esetében.
A tavaszi rendelések kezdete előtt már szinte biztos, hogy alig lesz lehetőség élesebb árcsökkenésre – sem Európában, sem az USA-ban. Március első hetében Kínából már a műtrágyák árának emelkedéséről érkeztek hírek – de különösen a káliumműtrágyákéról. (Oroszország és Fehéroroszország adja a globális kálium-kereskedelem 40 százalékát, így az Oroszország és Fehéroroszország elleni szankciók elsősorban a kálium árakat fogja érinteni. )
– írta a Global Times kínai lap, hozzátéve, hogy Kína káliumszükségletének körülbelül 50 százaléka származik importból. A kálium esetében pár év alatt csökkentette a nemzetközi piactól való függőségüket a korábbi 90 százalékról.
A másik két fontos műtrágya esetében(nitrogén és foszfát)Kína viszonylag önellátó. A kínai hazai árak még a nemzetközi piacnál is mintegy 30 százalékkal alacsonyabbak. Így nem csoda, hogy Kína megszigorította az exportfeltételeket számos fontos ásványi műtrágya esetében.