Kutatások szerint az Európába érkező illegális bevándorlók nem csak sokba kerülnek, de sokan közülük erőszakos bűncselekmények miatt börtönbe is jutnak, míg a legális, képzettebb, azonos kultúrkörből érkező bevándorlók – mivel könnyebben vállalnak munkát a befogadó országban – pozitív hatással bírnak a nemzetgazdaságra nézve.
Amint az Eurostat adatain alapuló ábrából kiderül, a nyugat- és észak-európai országokban a legmagasabb a betöréses lopások aránya az európai kontinensen. Az adatokat százezer főre vetítve közölték a szerzők.
Dánia a 100 ezer lakosra jutó 602 betöréses esetével a legelső helyen áll Európában. Dánia után a második helyezett Belgium, ahol 100 ezer lakosra 410 betörés jut. A harmadik helyet Svédország foglalja el 337 betöréses lopással. Dánia egyébként nem csak Európában, de az egész világon az első helyen áll e tekintetben.
Rögtön fel is merül a kérdés, hogy a jóléti bajnok országok miért szerepelnek a betöréses lista élén?
Az előbb említett három országban közös, hogy az elmúlt évtizedben tömegével fogadtak be keletről migránsokat.
Az alábbi ábra Dánia migránspopulációjának alakulását mutatja, amelyen jól látható, hogy a Szovjetunió felbomlása után felgyorsult az országba irányuló migráció, harminc év alatt közel megháromszorozódott az országban élő migránsok száma.
Svédországban is ugyanaz a folyamat játszódott le.
Egyre több dán politikus a migránsok számának növekedésével magyarázza a bűncselekmények elburjánzását az országban.
A bevándorlás és a bűnözés emelkedése közti kapcsolatot meglehetősen kevés tanulmány vizsgálta eddig. Azonban az Egyesült Államok és Olaszország amnesztiaprogramjairól szóló tanulmányok azt sugallják, hogy a legális és illegális bevándorlók között bűnözésbeli különbségek vannak
A tanulmányok valószínűsítik, hogy a magyarázat a migránsok jogállásában lehet, mivel az illegális bevándorlók kevesebb munkalehetőséghez jutnak, ezért hajlanak jobban a bűnözés irányába.
A bevándorlók közül a fiatal, férfi és alacsonyan képzett bevándorlók esetében a legvalószínűbb, hogy börtönben végzik. A kutatások szerint a bevándorlók bűnözési hajlamát az is növeli, ha magas bűnözési arányú környéken helyezik el őket, a bűnözőkkel való érintkezés miatt. Gyerekkorban pedig helytelen viselkedési mintákat és értékrendet tanulhatnak el a rossz szomszédságban.
A bevándorlás és a terrorizmus közötti kapcsolatról kevés vizsgálat áll rendelkezésre, de egy 2016-os tanulmány rámutat, hogy a terrorizmusra hajlamos államokból érkező bevándorlók növelik a terrorizmus kockázatát a fogadó országban. Egy német politológusokból és közgazdászokból álló csoport 1980 és 2010 közötti időszakra vonatkozó tanulmánya megállapította, hogy
Ugyanez a tanulmány megállapította, hogy a terrorizmustól mentes országokhoz képest az Algériából, Iránból, Indiából, Spanyolországból és Törökországból származó migránsok nagyobb valószínűséggel vettek részt terrortámadásban. A tanulmány azt is megállapította, hogy a migránsok megbélyegzése tovább növelte a terrorveszélyt.
Olivier Roy 2017-es, a franciaországi terrorizmus elmúlt két évtizedét elemző tanulmánya szerint
a tipikus dzsihádista második generációs bevándorló, aki egy kisstílű bűnelkövetés után a börtönben radikalizálódik.
Ebben a tekintetben rendkívül aggasztóak az adatok, mert rámutatnak a terrorizmus újratermelődésére és arra, hogy a legkisebb, vagyon elleni bűncselekmények miként válnak még rémisztőbb folyamatok táptalajává.
Daniel Byman, a Georgetown Egyetem terrorizmus szakértője szerint a kisebbségi csoportok, például a muszlimok befogadóország általi elnyomása megkönnyíti a terrorszervezetek számára, hogy ezekből a kisebbségi csoportokból toborozzanak. Olivier Roy francia tudós azzal érvelt, hogy Franciaország burkatilalma és szekularista politikája vallási erőszakot provokált Franciaországban, ezzel lényegében
Gilles Kepel francia tudós erre azt válaszolta, hogy Nagy-Britanniában nincs ilyen politika, és mégis több dzsihádista támadás érte 2017-ben.
A bevándorló hátterűek felülreprezentáltak a svéd bűnözési statisztikákban. A kutatások azt mutatják, hogy a társadalmi-gazdasági tényezők, mint például a munkanélküliség és a szegénység is növeli a migránsbűnözést.
Egy 2014-es, több tanulmányból álló svéd kutatás szerint a külföldi hátterű emberek átlagosan kétszer nagyobb valószínűséggel követnek el bűncselekményeket, mint a svédek.
A Svéd Rendőrhatóság országos rendőrfőkapitány-helyettese a rendőrség által gyűjtött információkra mutatott, mely szerint Svédországban körülbelül 40 olyan etnikai bűnözői klán van, akik azért jöttek az országba, hogy szervezett bűnözést folytassanak. Elsősorban Stockholmban, Södertäljében, Göteborgban, Malmőben, Landskronában és Jönköpingben telepedtek le.
Stefan Löfven svéd miniszterelnök sokáig tagadta, hogy a bűnbandáknak bármi köze lenne a bevándorláshoz, de 2020 szeptemberében megváltoztatta álláspontját egy SVT-interjúban, ahol azt mondta, hogy a nagyarányú bevándorlás integrációs nehézségekhez vezet, ami növeli a bűnözés kockázatát is.
A 2011-2019 közötti időszakban az új börtönlakók mintegy harmada nem rendelkezett svéd állampolgársággal, és a migránsok aránya a börtönökben a 2011-es 29 százalékról 2019-re 33 százalékra nőtt.
2018-ban a svéd televízió Uppdrag Granskning című oknyomozó újságírói műsora az előző öt év összesen 843 kerületi bírósági ügyét elemezte, és megállapította, hogy
Az afganisztáni elkövetők száma 45 volt. Amikor azokat a nemi erőszakokat vizsgálták, ahol az elkövető nem ismerte az áldozatot, akkor a 129 esetből 97-ben Európán kívül született volt az erőszakoló.
A szexuális zaklatásról szóló 2016-os jelentésben a rendőrség tíz olyan esetet talált, amikor férfiak (25-30 évesek) vagy fiúk (14-16 évesek) csoportjai körülvettek egy magányos lányt, és szexuálisan bántalmazták, miközben filmezték az erőszakos cselekményt. Egyes esetekben lányok csoportjaival szemben követték el ugyanezt. Csak néhány elkövetőt sikerült azonosítani, viszont a stockholmi és kalmari nyomozások mindegyike, kivétel nélkül afganisztáni és eritreai gyanúsítottakat azonosított.
Az ábra tanulsága szerint, a második generációs bevándorlók (akiknek mindkét szülője külföldi születésű), nagyobb eséllyel követ el bűncselekményeket, mint a szüleik.
A 2021-ben közzétett dán bűnügyi adatokból kiderült, hogy a nemi erőszak miatt elítéltek között drasztikusan felülreprezentáltak a bevándorlók: tavaly a bűncselekményben bűnösnek találtak mintegy negyedét migránsok tették ki – mutat rá a Remix hírportál.
„A számokból egyértelműen kiderül, hogy etnikai hátterű problémánk van, amikor viszonylag sok külföldit ítélnek el nemi erőszakért, mint ahogy nyilvánvaló problémánk van akkor is, amikor az ország börtöneiben és fogdáiban a rabok több mint fele bevándorló, bevándorlók leszármazottai vagy külföldiek”
– mondta Nick Hækkerrup, Dánia igazságügyi minisztere, a szociáldemokraták képviselője.
Szerinte a számok meglehetősen aggasztóak. A BT Nyhedernek adott kommentárjában Hækkerrup azt mondta: „Nagyon súlyos számok ezek, mert a nemi erőszak egy undorító bűncselekmény, amelyet sajnos túlzott mértékben követnek el”.
Az Igazságügyi Minisztérium közleménye szerint Dániában az elmúlt nyolc évben ugrásszerűen megnőtt a nemi erőszakkal kapcsolatos vádak és meghozott ítéletek száma. A kis skandináv országban – amelyet jelenleg a baloldali, bevándorlásellenes Szociáldemokrata Párt kormányoz – 2012 óta évről évre folyamatosan emelkedik mind a nemi erőszakkal kapcsolatos vádak, mind a jogerős ítéletek száma – írja a BT Nyheder dán lap.
Az országban 2020-ban összesen 987 nemi erőszakkal kapcsolatos ügyet jelentettek be, ami több mint kétszerese a 2012-es 417 feljelentésnek. Ami az ítéleteket illeti, 2020-ban összesen 217 ítéletet hoztak, szemben a 2012-es 132-vel. A 217 nemi erőszakért elítélt személy közel 25 százaléka (53) külföldi állampolgár volt, akik nem rendelkeztek dán állampolgársággal. 2014-ben Dánia lakosságának mindössze 8 százalékát tették ki a migránsok – ez a szám nem tartalmazza az úgynevezett második generációs migránsokat, vagyis a bevándorlók dán születésű leszármazottait.
A Koppenhágai Egyetem akadémikusainak tanulmánya szerint az etnikai sokszínűség negatív hatással van a közösségekre, mert aláássa a bizalmat – írta meg korábban a Makronóm.
A tanulmány arra kereste a választ, hogy a „folyamatos bevándorlás és a vele járó növekvő etnikai sokszínűség” pozitív hatással van-e a közösségi kohézióra, és ennek éppen az ellenkezőjét állapította meg.
Az elemzést Peter Thisted Dinesen és Merlin Schaeffer a Koppenhágai Egyetemről és Kim Mannemar Sønderskov az Aarhusi Egyetemről végezte.
Annak megválaszolására, hogy a „folytatódó bevándorlás és az ennek megfelelően növekvő etnikai sokféleség” pozitív hatással volt-e a dán közösség kohéziójára, a tanulmány nemleges eredményt talált.
Ez azt jelenti, hogy ha a tömeges migráció bizonyos érdekcsoportoknak gazdaságilag vagy politikailag hasznos is lehet, a társadalmi bizalmat és kohéziót csökkenti. Joseph Watson, a Summit News publicistája szerint a sokszínűség mára olyan tartalmatlan, értéknek tűnő hittétel lett, amit csak a „fajgyűlölők” tagadnának, ezért nem merjük megkérdőjelezni azt, vagy elgondolkodni valós értelmén.
Az alacsony képzettségű bevándorlók befogadása nemhogy nem térül meg, de még kirívóan magas költséget is jelent az államháztartásnak, eltartásuk teherként nehezedik az őslakosok vállaira, tárta fel a dán pénzügyminisztérium éves jelentése.
A dán pénzügyminisztérium éves jelentésében feltárta, hogy a költség 2018-ban 31 milliárd dán koronát (4,8 milliárd dollár) tett ki, amit az ellenzéki Dán Néppárt vezetője, Kristian Thulesen Dahl „csillagászati összegnek” nevezett.
A pénz nagy részét – 24 milliárd dán koronát (3,7 milliárd dollár) – a MENAPT-országokból (Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint Pakisztán és Törökország) érkező migránsokra költik, akik a „nem nyugati bevándorlók” 55 százalékát teszik ki.
míg a többi, nem nyugati országból származó migráns fejenként 1,2 millió forintnyi dán koronába.
A 4,8 milliárd dollárnyi éves költség valójában még csökkent is a korábbi évekhez képest, köszönhetően annak, hogy Dánia keményvonalas migrációs politikára váltott, és megpróbálja felszámolni a migráns gettókat is. Csakhogy már késő, egy jó ideig komoly összegeket vesznek még ki a büdzséből a migránsok.
Az elmúlt évtizedek keserű tapasztalatai és tudományos kutatásai fényében meglepő, hogy
Ezt ő egy példával próbálta bemutatni: a Castro idejében Floridába menekült kubaiak kapcsán kifejtette, hogy „egy nagy horderejű amerikai kutatás, és a tudósok azt állapították meg, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás a térség gazdasági fejlődésére”.
A Koppenhágai Egyetem migrációval foglalkozó tanulmánya is szembe megy a balos politikus állításaival, a tömeges bevándorlás miatt keletkező sokszínűség szétszakítja a társadalom szövetét, aláássa a bizalmat.
„Amerikában és Kanadában azt éreztem, hogy sokkal befogadóbb, szeretetteljesebb a társadalom”. A hódmezővásárhelyi polgármester az integráció okozta esetleges „konfliktusokról” szólva elmondta, szerinte „konfliktusok mindig voltak, és lesznek is, ám egyaltalán nem mindegy, hogy az adott társadalom eleve hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez: elfogadóan vagy elutasítóan”.
A szakirodalmi tényeket áttekintve jól látható, hogy Márki-Zay Péter tévesen, önkényesen magyarázza a tudományos eredményeket és a sok évvel ezelőtti nyugat-európai, manipulatív, érzelmi paneleket ismétli egy olyan jelenséggel kapcsolatban, amelyről ma bőséggel állnak rendelkezésre tudományos kutatások.
Meglepő a miniszterelnök-jelölt azon érvelése is, miszerint „ezek az emberek magyarrá válnak legkésőbb egy-két generáció múlva”.
Ami addig a társadalomra vár, az az elszabaduló káosz és a keresztényellenes gyűlölethullám, amint az Origo gyűjtéséből is kiderül.
Az ukrán-orosz konfliktusból menekülő emberekkel (akik valóban menekülnek, és rengeteg közöttük a kiskorú) szemben viszont már nem ilyen derűlátó a miniszterelnök-jelölt, ugyanis szerinte azért jönnek, hogy a Fideszre szavazzanak.
„Az is tény, hogy míg korábban át kellett jönniük a határon, aznap és a lakhatatlan ingatlanba bejelentkezett 200 egyikeként leadták a szavazatukat a Fideszre. Most nem kell átjönni, mert már itt vannak. Tehát hogy azok, akik átjöttek 60 ezren, azok jelentős része szerintem magyar szavazópolgár, tehát ők valamivel könnyebben fognak tudni szavazni. Ne zárjuk ki a lehetőségét, hogy azért nagyon sok kárpátaljai magyar inkább orosz párti lehetett, a Fidesznek azért lesz támogatottsága közöttük” – húzta alá Márki-Zay egy február végi videós bejelentkezésében (a 42. percnél).
Habár a baloldali miniszterelnök-jelölt kijelentéseivel próbál belpolitikai frontot nyitni az ukrán menekültek kérdésében is, szerencsére a magyar emberek, a cégek és a kormányzat egyként összezár.
Borítókép: AFP
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
Mindezt Massachusettsben, amelynek kormányzója már korábban közölte, nem működik együtt Trumppal a kitoloncolásokban.
A reform 2025 májusától lép életbe.
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
„Szerintem Orbán tisztességes politikus, aki kiáll hazájáért és polgáraiért. Németországban nagyon kevés politikus csinál ilyet” – vallotta a német nyugdíjas.
Épp karácsony előtt randalírozott a 17 éves migráns, a hívők csak imádkoztak tovább.
Sokféle módon megálmodták már a jövőt, nem egy esetben akár legitimálva mások életének kioltását, és nem ritkán ebből még sportot is űztek. 25 éve az Epic is így tett, ami sokak életét változtatta meg.
Az orosz katonák új robbanószerkezeteket fedeztek fel a kurszki régióban, melyeket szerintük az ukránok szórtak szét. Az apró robbanószer az oroszok szerint még az olyan brutális eszköznél is rosszabb, mint a hírhedt PFM-1-es.
