Az összesen tíz iparág vállalkozásaira kiterjedő kutatás többek között a cégek árbevételét, pénzügyi adatait, export tevékenységét és eredményeit, beruházási tevékenységét és terveit, innovációs tevékenységét és terveit, munkaerővel kapcsolatos tevékenységét – bérezés, létszámbővítési tervek stb., illetve az üzleti kilátásokkal kapcsolatos értékelését vizsgálta, valamint azt, hogyan változott mindez a COVID alatt.
A világ ma már az adatokról szól, mi is ebből indulunk ki, amikor mikro és makro szinten meg akarjuk érteni a magyar gazdaság működését. Ugyanakkor azt gondoljuk, az egész leírás matematikai alapon nem sokat ér, ha nem tesszük mellé azokat az értékeket, amelyeket képviselünk
– hangsúlyozta Kerekes György, aki úgy látja, hogy az elmúlt három évszázadot négy zseniális gondolkodó, Newton, Darwin, Einstein és Neumann János világképe határozta meg.
Az ő keretrendszerükbe foglalva tudjuk meglátni, Newtonnal szólva, hogy milyen irányba gravitál a magyar gazdaság, Darwint idézve, hogyan alkalmazkodnak a hazai vállalatok a változó körülményekhez, miként tudnak a legjobbak kiemelkedni, Einstein arra tanított minket, hogy nagyon fontos a nézőpont, és Neumann az, aki a mostani keretrendszerünkhöz nagyban hozzájárult, nem csak azzal hogy az informatika alapjait megteremtette, hanem azt a játékelméleti hátteret is ő alkotta meg, amellyel a cégek motivációit, viselkedését is elemezzük – mutatott rá a szakmai vezető.
A konferencián elhangzott, hogy az ígéretes vállalkozások kumulált árbevételeinek növekedése 12016 és 2020 között 92 százalékos volt, míg az iparági átlag mindössze 16 százalék. Ebben a körben van az a kétszáz vállalat is, akik a kutatás szerint a következő évtized nyertesei lehetnek, az ő növekedésük 340 százalékos volt.