Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
A nyugati sajtó az utóbbi hetekben folyamatosan az orosz invázió rémképét tárja elénk, mely impulzust nemcsak a nyugati diplomaták és családjaik kimenekítésén keresztül tapasztalhatjuk meg, hanem az ukrajnai gazdasági szektorban bekövetkezett változásokban is.
Bacsó Róbert, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanszékvezetője, a közgazdaságtudományok nagydoktora, professzor írása a Makronómon.
Az utóbbi két hétben az esetleges orosz agresszióról szóló hírek komoly hatást gyakoroltak az ország több szegmensére, kiemelkedően hatott a valutaárfolyam alakulására. Az egyik legnagyobb tényező, mely az árfolyamra hatást gyakorol – a pszichológiai tényezők, melyek a gazdasági szereplők várakozásában domborul ki a leginkább. A katonai-politikai válság azonban nemcsak az államot vagy a vállalkozásokat érinti.
Az ukrán hrivnya egy hét alatt több mint 8 százalékot vesztett értékében, melyhez hozzájárult a külföldiek kezén lévő ukrán államkötvények nagymértékű eladása és a portfólió beruházások kiáramlása az országból. Az államkötvény-tulajdonosok és befektetők döntése érthetőnek tűnik, egyszerű logika vezérelte őket: jobb ma megszerezni legalább a kötvényérték egy részét, mint később semmit. E logika mentén haladva döntöttek úgy a kötvénytulajdonosok, hogy
Január második felében az ukrán pénzügyminisztériumnak gondjai voltak az új államkötvények piacra dobásával, mivel 11-13 százalékos kamatozás mellett rekordalacsony mennyiséget tudtak eladni, mivel nem volt érdeklődő a piacon.
2022-ben Ukrajna 420 milliárd hrivnya kölcsön felvételét tervezte, amelyből 151 milliárd hrivnyát a külföldi piacokról kívánt beszerezni. (Jelenleg egy ukrán hrivnya 11 forintot ér.) Ezek a kölcsönök elengedhetetlenek a költségvetési kiadások finanszírozásához. Ha nem javul az adósságpiaci helyzet, a kormánynak és a parlamentnek költségvetési átcsoportosítást kell megvalósítania, még egyes kiadások finanszírozását is be kell majd fagyasztania.
Az új hitelek oroszlánrészét a régi adósságok törlesztésére fordítják. A devizaadósságokat ismét hitelfelvétellel törleszti a kormány. Összességében, 2022-ben, Ukrajnának több mint 550 milliárd UAH-t kell fizetnie a hitelezőknek, ebből 126 milliárd hrivnya külföldi adósságtörlesztés. A kifizetések csúcsa februárra esik, ami 66,3 milliárd UAH.
Jelenleg Ukrajna külső hitelfelvételének egyetlen forrása a hivatalos partnerektől származik: az IMF-től, az EU-tól és a Világbanktól felvett kölcsönök. Viszont e hitelforrásoknak vannak előfeltételei, melyeknek az ukrán hatóságok nem mindig sietnek eleget tenni. Így a parlament Pénzügyi Bizottságának elnöke szerint Ukrajna egy évet is kibír IMF-pénz nélkül, ami valljuk meg, elég vakmerő állításnak bizonyul.
Az értéktőzsdén is komoly visszaesést észlelnek az ukrán nagyvállalatok értékpapírjai iránt.
Egyes cégek leállítják a nagy beruházási projekteket, és stabilabb időkre várnak. A külföldi tőkével működő nagyvállalatok a különösen nagy projekteket egyelőre elhalasztják, óvakodnak a tőkebefektetésektől az országba.
A negatív hangulat a lakosság hosszú távú befektetéseit is befolyásolja.
A hrivnya gyengülése leértékeli az állampolgárok nemzeti valutában kifejezett jövedelmét és megtakarításait, és hatással van az inflációra is.
de a valóságban a fogyasztói árak növekedése többszörös volt.
A hrivnya gyengülése minden bizonnyal az ukránok pénztárcáját fogja érinteni. Az Ukrán Nemzeti Bank az inflációt 2022-re 5 százalékra tervezte még a költségvetés szerkesztésekor, de január elején már 7,7 százalékosra rontotta az előrejelzést.
Ezt követi majd a lakossági betétek és hitelek kamatainak a növekedése is. A lakásvásárlásra vagy javításra felvett hitelek kamata nő, ami tovább fogja hűteni az ingatlanpiacot és a fogyasztói kiadásokat, és ezzel együtt a gazdasági növekedés ütemét is csökkenti. Pedig 2021-ben az ingatlanpiac még jelentős növekedést mutatott. A 2022-re vonatkozóan az Ukrán Nemzeti Bank 3,4 százalékos GDP-növekedést vár el (2021-ben még 3,8 százalékos növekedéssel számoltak). A gazdasági növekedésre a katonai fenyegetés mellett a magas energiaárak és a világban tapasztalható nyersanyaghiány is hatással lesz.
Az oroszok jól ismerik Ukrajna gyengeségeit, és ott fognak próbálni keresztbe tenni, ahol közvetlen függőség van. Rengeteg példa van rá: a szén- és olajtermék-ellátás leállításától az ukrajnai gázvezetéken keresztül történő gáztranzit jelentős csökkentéséig. Ahogy az egyik kormánytisztviselő találóan fogalmazott nemrég,
Mindegyik jelentéktelen, de ha úgy döntenek, hogy minden irányba lecsapnak, a következmények katasztrofálisak is lehetnek.