Az árstopnál nincs figyelmeztetés: rögtön bírságol a hatóság, ha túlárazást talál

2022. február 03. 18:03

A hagyományos üzletek mellett az élelmiszert értékesítő webshopokban is vizsgálja február elsejétől a rögzített árak betartását a fogyasztóvédelem, figyelmeztetett január végi közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

2022. február 03. 18:03
null

Nem ússzák meg figyelmeztetéssel

A kijelölt termékeket a tavaly október közepinél drágábban kínáló, az előírt mennyiséget készleten nem tartó vagy a tájékoztatásban mulasztó kereskedő az első jogsértést sem ússza meg figyelmeztetéssel, jelentette be Schanda Tamás, a minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára. Kiemelte: a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szakemberei az általános gyakorlattól eltérően kötelezően bírságot szabnak ki, amely 50 ezertől akár több millió forintra rúghat.

Emlékeztetett: a járvány, az európai energiaválság és elszabadult energiaárak miatt egész Európában jelentősen nőnek az élelmiszerárak, és ez sajnos Magyarországra is begyűrűzik. A kormány a magyar családok védelme érdekében döntött az élelmiszerárstopról.

Az intézkedés február elsejétől a tavaly október 15-i szinten rögzíti a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirkefarhát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej árát. A rezsicsökkentés, a benzinárstop és a kamatstop után ezzel újabb beavatkozás javítja a magyarok megélhetését. A nagy mennyiségben fogyó élelmiszerek limitált árának köszönhetően havonta több ezer forintot takaríthatnak meg a háztartások. Az árstop különösen a gyermekes családokat és az időseket védi, írták.

Mindent látnak

A rendelkezések betartását február 1-jétől az ország minden részében ellenőrzik a kormányhivatalok. A fogyasztóvédelmi szakemberek a kisboltoktól a piacokon át a hipermarketekig mindenütt vizsgálódnak majd, ahol élelmiszert lehet venni, így az online shopokban is. Ha egy vállalkozás egyszerre tart fenn üzletet és webáruházat, akkor mindkét csatornára lefolytatják az ellenőrzést. A beszerzési vagy önköltségi árnál olcsóbb értékesítés tilalmába ütköző esetekben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) járhat el. A fogyasztóvédelmi kollégák az efféle jogsértéseket jelzik a társhatóságnak.

Schanda Tamás kifejtette: az Innovációs és Technológiai Minisztérium a helyes jogalkalmazás érdekében segédletet állított össze az előírásszerű árképzésről, készletezésről. Ha a hatóság mégis jogsértést tapasztal, kötelezően bírságol.

Az 50 ezer forinttól akár 3 millió forintig tartó bírság többször is kiszabható, második alkalommal a korábbi tétel legalább kétszerese lehet.

Ismételt jogsértés esetén a kereskedő tevékenysége ideiglenesen, legalább egy napra, legfeljebb fél évre korlátozható. Ha fogyasztótól érkezik panasz az élelmiszerárstop megszegéséről, a hatóság azt közérdekű bejelentésként kezeli, és haladéktalanul kivizsgálja. Az ITM a következő hónapokban rendszeresen beszámol majd az ellenőrzési tapasztalatokról, közölte az ITM államtitkára.

Közgazdászok is kiemelik: az árstop tényleg csökkenti majd az árakat
 

Az élelmiszerárstoppal garantált, hogy olcsóbbak lesznek az érintett termékek a lakosságnak, mondta Sebestyén Géza, a Corvinus Egyetem közgazdásza az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.

Sebestyén Géza szerint a magyar kormány helyesen és a leggyorsabbak közt reagált a fogyasztói árak növekedésére. Kiemelte: az infláció most az egész világra jellemző.

Ha az ár nem mehet a tavaly októberi fölé, akkor az mindenképp olcsóbb termékeket jelent a lakosság számára, hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy nem az élelmiszerárstop a kormány első lépése a családi kassza védelmében, példaként említette a rezsicsökkentést is, amelyet Európában is egyre több helyen tartanak elfogadottnak.

A közgazdász beszélt arról is, hogy februártól élelmiszert is lehet SZÉP-kártyáról vásárolni. Ezt Sebestyén Géza azért tartja jó lépésnek, mert a kártya klasszikus felhasználási módjai a koronavírus-járvány miatt nehezebbé váltak.

Rendkívüli időkben rendkívüli eszközök

Az elszabaduló nemzetközi infláció oka legnagyobb részben az, hogy a gazdaságból eltűnt a verseny, óriáscégek hajtottak befolyásuk alá teljes ágazatokat, és most elérkezettnek látják az időt, hogy piaci erejükkel élve nagyobb hasznot követeljenek maguknak, írta elemzésében Oláh Dániel, a Makronóm főszerkesztője az amerikai folyamatokról.

Hozzátette: rendkívüli, háborúshoz hasonló helyzeteket követően a nagyvállalatok hajlamosak visszaélni piaci pozícióikkal. Ezért a hazai ellenzék átlal követelt áfacsökkentés jelen körülmények között a nagyvállalati haszonkulcsokat védené, míg az árstop a vásárlókat. Oláh cikkében sorra vette a jelenlegi helyzetet egyedivé tevő tényezőket, cáfolva többek között Büttl Ferenc azon állításait, amelyek megalapozatlan kritikával illették az árszabályozást.

 

(MTI, Makronóm, címlap: MTI/Balogh Zoltán)

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Sincero
2022. június 08. 18:02
Kérdés, ha a balliberális a hatósági árat szeretné fizetni, megteheti-e?
fideszes2022
2022. február 05. 22:00
Jobboldaliként nem tetszik ez a húzás
realista
2022. február 05. 17:14
Orbánék mindig nagyvonalúan osztogattak (szinte kizárólag csak) a mások számlájára. Most a kiskereskedőket kötelezik abszurd módon arra, , hogy saját zsebből egészítsék ki a beszerzési, és eladási ár közti különbözetet. Ez főleg a kisseb, főleg vidéki - családi vállalkozásban működő - üzleteket sújtja, mert a nagyok könnyen lenyelik. Ez kb. olyan mintha a kocsmában kijelentem, hogy mindenki a vendégem, aztán amikor a fizetésre kerül a sor, azt mondom, hogy majd a Józsi fizet.
Csubszi
2022. február 04. 14:56
Betartják majd az árstopot, de sok más árura ráraknak tíz-húsz százalékot, ahogy már kb. egy hónapja is így van...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!