Nem csak a házasságok, de a születésszám is növekvő tendenciát mutat: 2010 óta évről évre több gyermeket vállalnak a nők.
2010-ben a házasságkötések száma Magyarországon történelmi mélyponton volt, innentől viszont felfelé vezetett az út: 2020-ban közel 90 százalékkal több házasságkötés történt, mint 2010-ben.
A házasságkötési arányszám alapján a magyar nők 2010-ben 39, 2018-ban 65, 2019-ben 88,
– mutatja be a házassági hajlandóság alakulását a G7 hírportál.
A hetvenes években volt utoljára ez az érték ilyen magas, hangsúlyozza a portál.
„A robbanásszerű növekedés ugyanakkor valószínűleg nem fenntartható, mert a növekedési trendet a gazdasági világválság utáni években elhalasztott esküvők pótlása, valamint a meglévő élettársi kapcsolatukat a kormányzati támogatásokra (adókedvezmények, csok, később a babaváró hitel) pályázva gyorsan házasságra váltók nagy száma hajtja. Tehát a következő évek kérdése lesz, hogy mekkora visszaesést követően állandósulhat az arányszám” – állítja a G7.
Az elváltak és az özvegyek továbbra is kisebb valószínűséggel házasodnak, viszont ez a szám is – bár kisebb mértékben – növekedett 2010 óta.
A házasodással együtt a válások száma is emelkedett 2019-ben, mindössze 4 százalékkal – 2020-ra viszont újra csökkent, 15 százalékkal. Összességében nézve ez a szám is csökken, csak úgy mint Európa országainak többségében.
„Ha a 2020-as válási hajlandóság változatlan maradna, úgy a házasságok 33 százalékának lenne válás a vége, 2010-ben ez még 46 százalék volt” – elemezte az adatokat a G7.
Magyarországon a termékenységi arányszám az elmúlt években nőtt – az arányszám növekedése valójában arra mutat rá, hogy a nők több gyermeket vállalnak, mint korábban.
Valószínű, hogy a családtámogatási intézkedéseinek köszönhető, hogy két év alatt 13 százalékról 24 százalékra nőtt házasság első évében született gyermekek aránya.
„A havi adatokból kiolvasható, hogy konkrétan a babaváró hitel 2019. júliusi bevezetése miatt sok gyermeket tervező pár úgy kalkulált, hogy megvárta a gyerek megfoganását, majd összeházasodott, minimalizálva a visszafizetési kockázatot. Ezt erősíti meg, hogy
a várandós házasságok száma több mint duplájára nőtt az intézkedés bevezetését követő hónapokban”
– világít rá a G7.
A kormány számításai szerint a családtámogatási kiadások a GDP 4,8 százalékát tették ki: ebbe beletartoznak a közvetett, a családbarát értékrendet népszerűsítő és egyes kormányközeli civil szervezeteket támogató intézkedések is.
A gyes (gyermekgondozást segítő ellátás) és a családi pótlék összege 2008 óta változatlan, a csed, gyed összege viszont nő.
A csedre 2019-ben körülbelül 63 milliárd forintot áldozott a kormány, a családpolitikával kapcsolatos adókedvezmények költségét 2018-ban 316 milliárd, 2021-re viszont 416 milliárd forintra becsülte az állam.
„A babaváró hitel a lakossági hitelállományban is jelentős tétel lett: 2020 végén már a teljes lakossági hitelállomány 13 százalékát tette ki – családvédelmi akcióterv hatására az államilag támogatott hitelek aránya 2019. július és 2020 vége között 4–5 százalék körüli szintről 30 százalék fölé emelkedett” – írja a G7.
A kormány kiadása pénzbeli támogatásokra és lakástámogatásra 2019-ben 860,7 milliárd forint volt, viszont 2021-re ez 974,8 milliárd forintra nőtt.
A G7 arra is rámutat elemzésében, hogy kilenc év alatt az óvodás korú gyermeket nevelő nők foglalkoztatása közel 17 százalékponttal nőtt – ez azt jelenti, hogy ma már 75 százalékuk foglalkoztatott. Ez egybecseng a kormányzat munkaalapú gazdaságpolitikájával, amely a társadalom egyre szélesebb rétegeit vonja be a munka világába, így az olyan rejtett munkaerő-tartalékokat is, mint a kisgyermekes családanyák.
Borítókép: MTI/Czeglédi Zsolt
A várakozásoknál kissé kedvezőbben alakult, mindössze 7,9 százalékra, közel kétéves mélypontra mérséklődött az infláció novemberben. Mi várható a következő hónapokban? Mennyi lesz az infláció? Mennyivel nőhetnek az átlagbérek? Az MBH Bank és a Makronóm Intézet gyorselemzései következnek a legfrissebb, mai adatok kapcsán.
A telekommunikációs szektorban várható bővülés a gazdasági kapcsolatokban – mondta az elnök kabinetfőnöke a Mandiner Makronóm rovatának Novák Katalin köztársasági elnök Abdel Fattáh esz-Szíszí egyiptomi elnök találkozóját követően.
Az Ukrajnának nyújtandó uniós hadikölcsön egyre több tagországban megy szembe a lakosság többségének véleményével, a háborús és szankciós fáradtsággal.
Kihagyhatatlan kedvezmények: Black Friday-hétvége a Mandinernél!
Csütörtöki sajtóhibánk tényleg nem volt szándékos, de azért ne tessék már tőlünk ennyire megrémülni, vitéz betyár urak. „Primitív és aljas lejáratás”, na persze. Kohán Mátyás írása.
Vindikálhatjuk-e magunknak azt a jogot, hogy eldöntsük, melyik tanítás fontosabb és melyik kevésbé?
Päivi Räsänent kisebbség elleni gyűlöletkeltéssel, uszítással vádolták meg.
Az olajkereskedelemre vonatkozó szankció egyik kiskapuját könyörtelenül kihasználva Bulgária orosz kőolajszármazékot szállít majdnem egy éve – többek között az EU-s országokba.
Kövesse a Facebookon!
