Bár a nemzetközi közösség célja, hogy 2030-ig felszámolja a gyermekházasságot, Ázsiában és más fejlődő országokban mégis egyre gyakoribb ez a jelenség – ezt leginkább a világjárvány okozta halálesetek számának növekedése okozza.
Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek szerint a gyermekházasságok elsősorban a kiskorú lányokra jelentenek veszélyt – az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF szerint mintegy 750 millió nő kötött házasságot kiskorúként, 30 százalékuk 15 évnél is fiatalabb volt.
A jelenség nem veszélytelen:
nem mellesleg a családon belüli erőszak és az elszegényedés esélye is magasabb egy átlagos házassághoz képest.
Az UNICEF márciusi becslése szerint 2030-ig további tízmillió gyermekházasságra kerülhet sor, az előrejelzések szerint az iskolák bezárása 25 százalékkal növeli majd a gyermekházasságok számát – a Gyermekalap szerint 2030-ra további
Az érintett országok a gyermekházasságok megakadályozásának érdekében folyamatosan szigorítják a törvényeket, viszont azt is hozzáteszik, hogy a helyi hagyományokat nehéz megváltoztatni.
India nemrégiben egy törvényjavaslatot terjesztett elő, miszerint emeljék a nők minimális házassági korhatárát 18-ról 21 évre. „Azért tesszük ezt, hogy időt adjunk nekik tanulni és fejlődni" – jelentette ki Narendra Modi miniszterelnök, miután a gyermekházasságok tilalmáról szóló törvényt december 22-én beterjesztették a parlament elé, majd azt is hozzátette: „Az ország a lányaiért hozza meg ezt a döntést”.
A kormány adatai szerint 2020-ban mintegy 785 gyermekházasságot regisztráltak –
A kormány szerint ez a világjárványnak köszönhető, hiszen rengeteg, egyébként is szegény család maradt munka nélkül – adta hírül a Nikkei Asia.
A gyermekházasságok növekedését a politikai zavargások is elősegítik. A tálibok augusztusban átvették az irányítást Afganisztánban – ez aggodalomra adhat okot, hiszen
„Ha a lányokat megfosztják az iskolába járás lehetőségétől, annak ugyanolyan negatív következményei lesznek, mint a világjárványnak” – jelentette ki Mikiko Otani, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának elnöke. Otani azt is hangsúlyozta, hogy a nők jogait korlátozó tálibok megfosztják a szociálisan és gazdaságilag kiszolgáltatott nőket és gyermekeiket a választási lehetőségektől, így sok lánynak nem marad más választása, mint hogy a túlélés érdekében korán férjhez menjen.
Az ENSZ sürgeti az érintett országokat, hogy a házasságkötés alsó korhatárát emeljék 18 évre. „Fontos számunkra, hogy a lányokat segítsük abban, hogy az iskola befejezése után a saját lábukra álljanak” – hangsúlyozta Otani.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
