„Tíz évvel ezelőtt annak esélye, hogy egy nő élete során megházasodik, 36 százalék volt, jelenleg ez 94 százalék” – fedte fel a Portfolionak adott interjúban Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója és rámutatott, hogy a házasságkötések száma főleg a családtámogatási intézkedések következtében ugrott meg, és ennek köszönhetően több gyermek is születik. Nagyon érdekes, hogy Finnország esetében a szakértő a globalizáció okozta bizonytalanságokat említi: ez azt is jelentheti, hogy hazánk sikeresen védte ki e globalizációs bizonytalanság káros hatásait.
Sok éven át az északi országok álltak a termékenységi ráta dobogóján, de úgy tűnik, hogy az utóbbi 8-10 évben ez teljesen megváltozott – fejtette ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója, Spéder Zsolt a Portfolio-nak adott interjúban.
Finnországban a termékenységi arányszám 1,87-ről 1,34-re zuhant – mutatott rá.
Makronóm vélemény
Meglepő, hogy a szociális és jóléti szempontból szinte minden esetben mintaországnak beállított északi állam, Finnország ilyen meredek demográfiai lejtőre ült fel. Ez felveti azt, hogy a gazdaságpolitikának és a társadalomnak mindig meg kell újítania önmagát, alkalmazkodva az új folyamatokhoz, lokális megoldásokat adva globális problémákra.
Érdekes, hogy Magyarország esetében miért nem jelentett ilyen komoly korlátot a globalizáció és annak bizonytalanságai – válaszunk az lehet, hogy hazánk képes volt érzékelhető biztonságot, stabilitást és folyamatosan javuló jólétet teremteni társadalmi-gazdasági értelemben, kivédve a neoliberális globalizációs modell káros hatásait.
„A gyermekvállaláshoz mindenekelőtt egy stabil partnerre van szükség, a párkapcsolatok instabilitása minden országban az egyik legfőbb oka annak, hogy ma jóval alacsonyabb a termékenység, mint évtizedekkel ezelőtt” – fedte fel Spéder, majd rámutatott, hogy az északi országokkal szemben Közép-Európában nőtt a gyermekvállalási hajlandóság és a termékenység.
Spéder a Portfolio-nak adott interjúban azt is elmondta, hogy „Az elemzések alapján a házasoknak több gyermekük születik, mint az élettársi kapcsolatban élőknek, talán az északi országokat és Franciaországot kivéve. Az elmúlt években valódi házasságkötési »boomot« éltünk meg, a házasságkötések száma főleg a családtámogatási intézkedések bevezetésének következtében ugrott meg.
10 évvel ezelőtt annak esélye, hogy egy nő élete során megházasodik, 36 százalék volt, jelenleg ez 94 százalék.”
A kutatóintézet igazgatója rámutatott, hogy a családpolitikai akcióterv 2019. februári bejelentése után 9 hónappal, az előző év azonos időszakához képest nőni kezdtek a gyermekszámok, és ez addig tartott, amíg meg nem érkezett a Covid járvány, ami ezt átmeneti időre visszavetette, majd a lezáró intézkedések feloldását követően a születésszám újra növekedésnek indult.
„Az a magyar kormányzat pechje, hogy pont akkor érkezett meg a Covid, amikor nagyon jelentős családtámogatási intézkedéseket vezettek be, így csak az első 8-10 hónapban tudta kifejteni a hatását teljes mértékben”
– fogalmazott.
Nincs minden veszve, Spéder Zsolt szerint
„Magyarország azon országok között van, ahol az egyes hullámokat követően a termékenység visszaállása látszik.”
Végezetül rámutatott, hogy a családtámogatás és a munkalehetőségek mellett más tényezőkön is múlik a gyerekvállalás, ilyen a stabil párkapcsolat megléte, az alapvető értékbeállítódottságok, illetve az attitűdök milyensége.
„Nem lehet csak egy elemet kiemelni, ezek mind fontosak abban, hogy megértsük, hogyan alakulnak a termékenységi viszonyok” – zárta gondolatait a népességkutató intézet igazgatója.
Borítókép: MTI/Veres Nándor.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
A második negyedévben a gazdasági teljesítményt a fogyasztás növekedése húzta, amely éves szinten 4,2, míg negyedéves alapon 1,1 százalékkal nőtt, ellenben a beruházások 15,4, illetve 6,7 százalékkal visszaestek – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője. Idén 2 százalék körül bővülhet a magyar GDP, ha a külső körülmények kedvezően alakulnak.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
