Megtiltotta az amerikai kormány, hogy amerikai cég növelje chipgyártását Kínában

A demokrata Joe Biden vezette Amerika ezzel úgy tűnik, beadhatja a derekát Soros Györgynek. Ugyanis, mint arról a Makronóm elemzése beszámolt, az amerikai milliárdos az elmúlt hónapokban kommunikációs szinten háborút indított Kína ellen és arra szólít fel, hogy az amerikai cégek ne fektessenek be Kínában.

Soros György meg is nevezte a The Wall Street Journal oldalán, hogy a világ legnagyobb eszközkezelője, a BlackRock kínai tevékenységével van problémája. Szerinte a BlackRock közgazdászai félreértik Hszi Csin-ping Kínáját, és tévesen döntöttek úgy, hogy jelentős összegeket fektetnek be az ázsiai országban. „Dollármilliárdokat önteni Kínába jelenleg tragikus hiba” – fogalmaz. Véleménye szerint amellett, hogy a BlackRock veszít majd rajta, az üzlet az USA nemzetbiztonsági érdekeivel is szembemegy, mivel az „otthon elnyomó, külföldön agresszív” Kínát támogatja.

Tény ugyanis, hogy a BlackRock a világ egyik legnagyobb befektetőcégeként sok száz milliárd dollárnyi amerikai tőkét irányít a kínai gazdaság óriásvállalataiba. Soros úgy véli, ezzel olyan vállalatokba áramlik az amerikai pénz, amelyek a kínai párt szinte egyszemélyes irányítása alatt állnak. A BlackRock épp az utóbbi hetekben bátorította ügyfeleit a kínai befektetések növelésére, ráadásul hamarosan az első külföldi cég lehet, amely kínai ügyfelek pénzét is kezelheti.

Soros sarkos véleménye természetesen jelentős visszhangot keltett. Michael Hudson amerikai közgazdászprofesszor szerint az üzletember tévedésben van, és igazából csak arról álmodozik, milyen jó lenne, ha Kínát a hagyományos neoliberális modell szerinti világrendben ki lehetne zsákmányolni. „Soros György nyilvánvalóan amiatt dühös, hogy Hszi Csin-ping nem Borisz Jelcin”, azaz hogy Kína nem Amerikától függő kleptokráciát épít ki, ahogy azt Oroszország tette egykor – véli Hudson. A szerző szerint Soros problémája az, hogy Kína nem piacosította mindenét, és pénzügyi rendszere nem függ Amerikától, így az USA befolyása kisebb. Úgy gondolja, a spekuláns a hidegháború végével azt várhatta, hogy végre felvásárolhatja a legjövedelmezőbb eszközöket a világ minden táján.

Hudson szerint Sorost valójában az zavarja, hogy Kínában nincs tér korlátlan járadékvadászatra, érdemtelenül szerzett jövedelmekre. Úgy látja, az üzletember addig akadályozná az oda irányuló amerikai befektetéseket, míg kikényszerítené, hogy Kína behódoljon, és külföldi befektetők játékterévé változzon. Véleménye szerint a kínai elnök megpróbálja megakadályozni, hogy országában a legfelső egy százalék nyerjen a többiek kárára. Soros szerint a szocializmus Kínának árt, Hudson viszont azt állítja, hogy a spekulánst nem az ázsiai nagyhatalom érdekli, hanem saját érdekei aggasztják. Mint írja, a befektetés megtiltásával Soros rövidlátó módon csak még nagyobb lendületet adna Kína felemelkedésének és önállósodásának, hiszen annak egyébként is a dolláralapú világrenddel való leszámolás a célja, és nincs is szüksége amerikai pénzre.

A kínai kormányzati szócső, a Global Times Soros cikksorozatára válaszul globális gazdasági terroristának bélyegezte a magyar származású amerikai milliárdost – tudósított az Asia Times.