Csaknem 31 ezer iparjogvédelmi bejelentés kapcsolódik a legnagyobb magyar vállalatokhoz, de közülük mindössze 5 céghez kötődik ezek 97 százaléka – derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) friss tanulmányából. Ezeknek a cégeknek a gazdasági érdekeltsége 114 országban mutatható ki. A vegyipari, azon belül is a gyógyszeripari cégek a legaktívabbak az iparjogvédelemben – összegezte a kutatás eredményeit csütörtöki közleményében a hivatal.
Az 2015 és a 2019 között összesen majdnem 22 ezer szabadalmi bejelentést tett a 100 legnagyobb bruttó hozzáadott értéket előállító (TOP100) magyarországi vállalat. A termékek és szolgáltatások eredetének azonosítására szolgáló védjegyet a társaságok összesen több mint 8800 alkalommal jelentettek be, miközben a formaterveket védő mintaoltalmat, azaz design oltalmat mindössze 37 esetben igényeltek.
Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke kiemelte, Magyarországon évi 700 milliárd forintot költenek kutatás-fejlesztésre.
a foglalkoztatásnak pedig majdnem a harmadát, ami túlszárnyalja az Európai Unió átlagát is. A szellemi tulajdon védelmének fontosságát felismerő legnagyobb hazai vállalatok egyre tudatosabban alkalmazzák az iparjogvédelmi eszközöket, ennek ellenére a hazai cégek aktivitása továbbra is rendkívül koncentrált, azaz mindössze pár vállalat kezében összpontosul a bejelentések döntő többsége – hangsúlyozta a hivatal elnöke. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai kkv-szektorban évről évre nő azon cégek száma, amelyek valamilyen oltalommal védik innovációs eredményeiket, ennek köszönhető az is, hogy a pandémia ellenére szinte minden oltalmi formában nőtt a benyújtott bejelentések száma.
A TOP100 cég közül csupán öt vállalat nyújtott be összességében száznál több szabadalmi bejelentést, ebből négy a gyógyszeriparban működik. A Richter, a Sanofi-csoport, az EGIS Gyógyszergyár és a TEVA Gyógyszergyár mellett az elsősorban kőolaj-feldolgozással foglalkozó Mol szerepel még a legjobb ötben.
A vizsgált vállalatok leggyakrabban Magyarországon igényeltek szabadalmat (2885 szabadalomcsalád esetében), ugyanakkor földrajzi tekintetben is igen széles körben mutattak aktivitást az iparjogvédelem területén. A bejelentések földrajzi eloszlása oltalmi formánként meglehetősen eltérően alakult. A szabadalmak esetében a TOP100 cég a legtöbb ügyet Magyarország után elsősorban a fejlett európai és észak-amerikai országokban indította. Ezzel szemben a legtöbb védjegybejelentés az egykori Szovjetunió területén lévő államokat célozta meg (elsősorban a vegyipari vállalkozások révén), a formatervezésiminta-oltalmak döntő többsége pedig az Európai Unió tagállamait érintette.
(MTI)
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?
A miniszterelnök személyesen küldött ajándékot egy „Edina” nevű hölgynek, mellé pedig egy sokatmondó bibliai idézetet írt.
Ez igen, fiam, ügyes, magam is így csinálnám!
