Ahogyan az Economics Observatory írja, az olyan városok, mint London, Párizs vagy New York keleti részei jóval szegényebbek, mint a nyugati városrészek. Ennek egyik oka, az iparosodás idején tapasztalt légszennyezés nem egyenlő eloszlására vezethető vissza. Míg a légszennyezés rövidtávú hatásait ma már jól ismerjük, kevés szó esik az évszázadokon átívelő hatásairól. Az olyan negatív következmények, mint az egészségkárosodás, a munkahelyi termelékenység csökkenése vagy a kognitív képességek károsodása a legtöbbünk számára már világos, azonban talán bele sem gondolunk, hogy az iparosodás korában füstölgő széntüzelésű gyárak hogyan hatnak a mai életünkre. Az Economics Observatory cikke a szennyezésnek a városok összetételére és szerkezetére gyakorolt közvetett hatásait, illetve a közvetlenebb hosszútávú egészségügyi következményeit mutatja be.
Az ipari forradalom fellendítette a gazdaságokat, de tönkretette a városokat
A gazdasági fejlődés és az egy főre jutó gazdasági növekedés az ipari forradalommal indult meg, amikor a termelés az otthonokból a gyárakba helyeződött át, és olyan új energiaforrások, mint a víz, majd a szén, éjjel-nappal hajtották a növekedés motorját. Ebben az időszakban, az olyan nagy ipari városokban, mint például Manchester, elképesztő mértékű termelésnövekedést tapasztaltak. Ennek azonban magas ára volt. A munkásoknak szörnyű körülmények között kellett élni és dolgozni, a városokban pedig meredeken nőtt a légszennyezés a széntüzelésű gyárak és kemencék miatt.
A fejlődés rendkívüli ütemét mutatja, hogy Manchesterben a gyárkémények száma az 1840-es években 500 körül volt, ami a 19. század végére 2000-re nőtt. Ezzel összhangban meredeken növekedett a szénfogyasztás is az 1800-as években. Charles Dickens úgy érzékeltette az időszak szennyezettségét, hogy
A szerző számítás a Warde adatai alapján (2007)
A laikus számára is világos lehet, hogy ezek a körülmények rendkívüli módon károsak voltak az egészségre. Becslések szerint például az 1851-1860 közötti évtizedben Nagy-Britanniában az ipari szénhasználat a városi halálozások egyharmadáért volt felelős, ráadásul a veszély leginkább az öt év alatti gyermekeket fenyegette. A munkaképes korú lakosság körében a halálozás a légzőszervi megbetegedések, mint például a tuberkulózis, miatt volt magas.
Ezrek halála kellett ahhoz, hogy szabályozás szülessen a légszennyezéssel kapcsolatban
Idővel és a jövedelmek növekedésével egyre nőtt a szennyezés miatti elégedetlenség. A légszennyezésre vonatkozó korlátozások akkor váltak végképp elkerülhetetlenné, amikor 1952-ben napokig sötétségbe borult London a szénfüst és az időjárás hatására, ami 4 ezer ember halálát okozta. Így 1956-ban bevezették az Egyesült Királyság első tiszta levegő (Clean Air Act) törvényét, ami a szénfelhasználás látható csökkenését eredményezte és kitiltotta a széntüzelésű erőműveket a városközpontokból. A szénfelhasználás azonban csak az 1968-as második Clean Air Act megszületéséig csökkent érzékelhető mértékben.
Szennyezőből lesz a legjobb környezetvédő
Amikor a strukturális változások már eltörölték Nagy-Britannia ipari múltjának maradványait, az ország globális vezető szerepet töltött be a környezetvédelmi jogszabályok kidolgozásában. Kezdetben a legtöbb tiszta levegővel kapcsolatos törvény a levegőminőség javítása és a negatív egészségügyi hatások csökkentése érdekében a levegőben szálló por és más szennyező anyagok, mint az ózon vagy a kén-dioxid, csökkentését tűzte ki célul. Pozitív mellékhatásként a szabályozás hozzájárult az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok csökkentéséhez is.
Generációkon átívelő hatása is van a légszennyezésnek
Az Economics Observatory cikke szerint
Például ma már egyre több bizonyíték van arra, hogy a terhesség alatt elszenvedett légszennyezés negatív hatással van a baba későbbi életkilátásaira.
Az ok-okozati lánc megmutatja, milyen hosszú távú, akár több évtizedes hatása van a szennyezésnek. Az ugyanis befolyásolja a születési súlyt, ami viszont hatással van a későbbi iskolai eredményekre, így meghatározó lehet a munkaerőpiaci érvényesülés szempontjából is. Ráadásul a hatás nem csak az egyén szintjén, hanem generációkon át érvényesül, hiszen például a globális hőmérséklet mai emelkedését a múltbeli iparosodás fénykorához kötik.
Ha összehasonlítjuk a légkör szén-dioxid szintjét az ipari forradalom előtt és napjainkban, akkor azt látjuk, hogy az 1700-as évek közepén mért 280 ppm-ről több mint 40 százalékkal növekedett, így 2019-re már 410 ppm értéket mutatott. Ez 1500 milliárd tonna kibocsátás eredménye, amelynek közel a felét az Egyesült Államok (25%) és Európa (22%) közösen produkálta.
A nyugati szél határozta meg, hol laknak a szegények
Az elmúlt években világszerte tapasztalt szélsőséges időjárási események növekedése megmutatta az üvegházhatású gázok kibocsátásának társadalmi költségeit, és annak a jövő generációk jólétére, biztonságára és a közegészségügyre gyakorolt hosszú távú hatásait. A környezetszennyezés másik ilyen tartós hatása, amely kevésbé szembetűnő, a különböző városrészek társadalmi megosztottsága.
A viktoriánus Anglia vizsgálata azt mutatja, hogy az északi féltekén uralkodó, úgynevezett nyugati szelek (amelyek nyugatról keletre fújnak) eltérő mértékben szállították a szénfüstöt a különböző területekre. Ez a városrészek szegregálódását okozta, hiszen a gazdagok a városok viszonylag kevésbé szennyezett, nyugati részébe költöztek, míg a szegények a keleti részekben laktak. A viktoriánus kor kéményei ráadásul a modern szabványokhoz képest alacsonyak voltak, és a szenet a gyárakban alacsonyabb hőmérsékleten égették el. Ennek eredményeként a szennyeződés erősen lokalizált volt és nem egyenletesen terjedt el a városok felett.
A szén szétválasztotta a városokat
Ezek a szennyezettségi különbségek közvetlenül hatottak a városrészek összetételére, például a 19. század végén a szennyezett városrészekben sokkal magasabb volt az alacsonyan képzett munkások aránya. Mivel ez az összefüggés nem volt megfigyelhető azelőtt, hogy a szén vált volna a fő energiaforrássá, így bizonyítható az ok-okozati összefüggés a lakosság eloszlása és az ipari szennyezés mértéke között. A legmeglepőbb ezzel kapcsolatban, hogy a történelmi szennyezés jelenléte és az alacsonyan képzett munkavállalók aránya közötti kapcsolat még 2011-ben is nagyon hasonlónak bizonyult a 19. század végén tapasztaltakhoz képest.
A billenési dinamika hatása nem kikerülhető
Vannak azonban különbségek is. Azokban a városrészekben, ahol a múltbeli szennyezettségi szintek közel voltak a városi átlaghoz, a társadalmi szegregáció megszűnt, az időközben bevezetett légszennyezettség megszüntetését célzó szabályozás következtében. Ilyen város például Bristol, ahol ma már nem találunk ilyen jellegű különbséget a nyugati és keleti városrészek között.
Ezzel szemben azok a városrészek, ahol a múltban a szennyezés jóval a városi átlag felett vagy az alatt volt, ma is tapasztalható a különbség a város két oldala között. Ez az úgynevezett „billenési dinamika” létezését bizonyítja az Economics Observatory szerint, vagyis hogy egy bizonyos küszöbérték felett egy szegény környék még akkor is taszítja a gazdagabb lakosokat, ha az eredeti negatív jellemzők, például a légszennyezés, már régen eltűntek.
A városrészek összetételének további elemzése azt mutatja, hogy
Ez azt mutatja, hogy a társadalmi összetétel és a tartós beruházások kombinációja a szennyezés történelmi hatásait a tiszta levegőről szóló törvények által meghatározott határidőn túl is fenntartotta.
Komoly akadályok állnak az egyesítés útjában
A kutatások azt sugallják, hogy azért szegények a régi iparvárosok keleti oldalán élők, mert az ipari korszakban magas volt a szennyezés szintje, a füst kelet felé sodródott és szegregációt okozott. Az olyan amerikai városokban, mint például Chicago, ezek a hatások szó szerint bebetonozódhattak, mivel az autópályák konkrét fizikai korlátot képeznek a keleti és a nyugati városrészek között. Más helyeken a kezdeti különbségeket tovább súlyosbították olyan intézkedések, mint a „red-lining”, amelynek során a jelentős afroamerikai lakossággal bíró területeket piros tintával jelölték meg a térképen, hogy ezzel befolyásolják a jelzáloghitelezők döntéseit.
A fejekben is érzékelhetőek a hosszú távú káros hatások
Az olyan országokban, mint Kína vagy India, a légszennyezés ma is hasonlóan jelentős probléma, mint korábban az iparosodó Nagy-Brittaniában. Az egészségügyi káros hatások mellett a nem egyenletes veszélyeztetettség most is létrehozhatja a területi egyenlőtlenségeket. Számos fejlett ország költséges várospolitikát alkalmaz a hátrányos helyzetű területek rehabilitációjának érdekében. De lehet, hogy hiába teremtenek új lakhatási lehetőséget, irányítják ezekre a területekre az üzleti beruházásokat, mert egy Angliára vonatkozó kutatás azt mutatja, nehéz áttörni a lakosságban kialakult előítéletek által épített falakat.
Látom, olvasom az egyre másra megjelenő híreket és cikkeket arról, hogyan használnak ki intézetis, vagy éppen mélyszegénységben élő cigány és rossz körülmények között élő gyermekeket.
Az Eurostat adatai tiszta vizet öntöttek a pohárba.
A Gyurcsány-Bajnai tandem után teljesen megváltozott az élet Magyarországon.
„Kíméletlen adat érkezett a magyar háztartások anyagi jólétéről” – igen, persze: kíméletlenül mutatja, hogy NEM vagyunk a legszegényebbek. Francesca Rivafinoli írása.
„A 1,5 Celsius-fok elérése olyan, mintha egy pusztító láncreakció első dominóját látnánk eldőlni, a tűzzel játszunk” – hangsúlyozták a szakértők.
Az uniós adatok szerint Magyarország vezet a régióban a szegénység visszaszorításában, és a jövedelmek is óriásit nőttek.
Marija Zaharova kitért Marine Le Pen ítéletére is egy moszkvai sajtótájékoztatón.
Akár egy ártatlan, de nem szokványos cselekedet is végzetes lehet Benjamin Netanjahu közelében.
