A labdarúgás világa az elmúlt időszakban a FIFA és az UEFA harcairól is szólt. Előbbi, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség a hagyományokat felrúgva kétévente rendezné meg a világbajnokságokat, míg az európai szervezet – a klubokkal és a játékosokkal együtt – nem támogatja ezt az ötletet. A kezdeményezés hátterében természetesen a pénz áll, de Szabados Gábor sportközgazdász segítségével pontosabb képet kaptunk erről a fajsúlyos vitáról, így arról is, hogy miért nem lenne a magyar labdarúgó-válogatottnak jelentősen több esélye a világbajnoki részvételre – amire 1986 óta várunk.
Vizi Zalán interjúja Szabados Gáborral a Makronómon.
Miért találta ki a FIFA, hogy a labdarúgó-világbajnokságokat kétévente kellene megrendeznie?
Egyszerű a helyzet. A FIFA bevételeinek nagyjából 90 százalékát a világbajnokság adja, elsősorban a televíziós jogoknak és a szponzorációs díjaknak köszönhetően. Rengeteg kísérletet tett a szövetség arra irányulóan, hogy diverzifikálja a bevételeit, így hozott létre több más tornát is, mint a női vb, a futsal- és a strandlabdarúgó-világbajnokság, a Konföderációs Kupa, az utánpótlás tornák, vagy épp a klubvilágbajnokság. Ezek jelentős pluszbevételeket nem jelentenek a FIFA számára, de tökéletesen megfelelnek annak, hogy a szponzorokat ne csak négyévente tudják kiszolgálni hirdetési lehetőségekkel, hanem több más rendezvény is alkalmat kínálhat erre. Azonban az nyilvánvaló, hogy
A kétévenkénti rendezés nagy ellenzője az UEFA.
Összehasonlításképp érdekes lehet, hogy az Európai Labdarúgó-szövetségnek több bevétele van a Bajnokok Ligájából, mint az Európa-bajnokságból. Ebben persze benne van az is, hogy amíg az Eb-t csak négyévente, addig a BL-t minden évben megrendezik, de ettől még tény, hogy a klubfutballban jóval több pénz van. Ezért is próbálja kibővíteni a klubvilágbajnokságot a FIFA, de ez egy másik történet.
Tehát a FIFA számára egy lehetőség maradt a nagyobb nyereség elérése érdekében: több világbajnokság kell.
Igen, pontosabban a világbajnokságból kell a szövetségnek több pénzt kivenni. Ezt egyféleképpen lehet elérni: több meccset kell rendezni. Ezért is emelték fel 2026-tól 48 csapatosra a tornát, ám drasztikusabb lépésnek tűnik, ha a világbajnokság számát is gyarapítják. Ha a FIFA dinamikusan növekedni akar, nincs más út, mint a világbajnokságból több bevételt kinyerni. Ez a tendencia egyébként az UEFA részéről is igaz, lásd Európai Konferencia Liga bevezetése.
Ha a BL az UEFA számára több bevételt termel, mint az Európa-bajnokság, akkor miért nem érdeke az európai szövetségnek az, hogy az Eb is kétévente legyen megrendezve? Mert ha a FIFA eléri, hogy a világbajnokságok minden páros évben sorra kerüljenek, akkor Eb is kétévente lenne, ami a számok nyelvén maradva már az európai szövetségnek is jó lenne.
Egyértelműen ez egy presztízsmeccs a két szervezet között. Az UEFA az Európa-bajnokság és a Bajnokok Ligája brandjét is félti. Emellett egyszerű ellenérv még, hogy az év 365 napból áll – a versenynaptárba nagyon nehéz lenne belepréselni a kétévenkénti világbajnokságokat. Ezzel az Eb-k átkerülnének páratlan évekre, de ez eleve nem tetszik az UEFA-nak, illetve a játékosok terhelése is nagyobb lenne. Márpedig
A futballromantika és a hagyományok szeretete akkor ebben az esetben (is) felülírhatja a gazdasági érdekeket?
Majd tíz év múlva meg tudjuk mondani, hogy mi ír felül mit.
Racionálisan dönteni kell, hogy a futballistáknak, a kluboknak és a nemzeti szövetségeknek ez jó, vagy sem. Lehet racionális döntés bármelyik, de ott kell legyenek mellette az érvek. Minden egyes vitában feljön a hagyomány megőrzése, de már minden tradíciót felrúgtak. Ott van például a Bosman-szabály vagy a különböző tornák átszervezése. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy engem nem érdekelnek a futball hagyományai, csupán azt, hogy a döntéshozók – akik nem mi, a szurkolók leszünk – nem fognak foglalkozni azzal, hogy mi tradicionális és mi nem, csupán az érdekeket fogják nézni.
Tehát Ön sem támogatná a FIFA kezdeményezését a kétévenkénti rendezést illetően?
Ezt kettéválasztanám. Szurkolóként nem támogatom. Úgy szoktam várni négyévente a vb-ket, mint kisgyerek a karácsonyt. Tényleg
Azonban, ha racionálisan alátámasztják, hogy kell a futballnak a kétévenkénti rendezés, akkor el tudnám fogadni.
Lát rá esélyt, hogy olyan magyarázatot találnak ki, amely a kétévenkénti rendezés létjogosultságát támasztja alá?
Most nem érzem, hogy engem meglehetne győzni logikus érvekkel ez utóbbi forgatókönyv kapcsán, pláne figyelembevéve azt, hogy az már kész tény, hogy kibővítették a csapatok létszámát és 2026-tól 48 nemzet versenghet a vb-n. Határozottan gondolom, hogy
A versenynaptárat és a gazdasági érveket nézve ez sok, de a következő időszakban még rengeteg érv és érdek fog felmerülni ebben a kérdésben.
A Magyar Labdarúgó-szövetség is ellenzi a FIFA ötletét, közleményben tudatták, hogy az UEFA álláspontját támogatják. 1986 óta nem jutottunk ki világbajnokságra és a 2022-es katari szereplésre is már csak matematikai esély mutatkozik. Miért nem jó az MLSZ-nek, ha több vb lesz, azaz több sansz a kijutásra?
Csányi Sándor, az MLSZ elnöke az UEFA alelnöke is. Bár a FIFA-nak is alelnöke, de ott az UEFA jelöltjeként, tisztségviselőjeként. Ebből a szempontból teljesen egyértelmű, hogy a magyar szövetségnek melyik oldalt kell támogatnia. Emellett az is hozzátartozhat az MLSZ gondolatmenetéhez, hogy
A jelenlegi, 32 csapatos vb-n 13 európai együttes lesz ott. A 48 csapatos lebonyolítás 16 helyet biztosíthat az öreg kontinensnek. A többi földrész javára történt változtatások ezek. Nyilván, ha kétévente lehetne próbálkozni a kijutással, akkor több lenne az esélyünk, de nem látszódna ennek a hatása ránk nézve úgy, mint az Európa-bajnokság létszámának a megnövelésekor.
Egymás után kétszer is összejött az Eb-részvétel a mieinknek.
Igen, de nem csak emiatt lehet ezt mondani, hanem azért is, mert
Na most a világbajnokságot tekintve, Európából a legjobb 13-ba nem férünk oda, de a legjobb 16-ba igen? Kétlem. Érzékelhetően nem növelné a kétévenkénti vb-rendezés a magyar esélyeket, ilyen szempontból az MLSZ is bátran támogathatja az UEFA-t ebben a kérdéskörben.
Nemrég látott napvilágot a hír, miszerint a 2022-es katari világbajnokság költségvetése már most tizenháromszor annyi, mint a tokiói olimpiáé volt. Ez nem hangzik túl jól, ráadásul már azt is korrupcióbotrány lengte körül, hogy a FIFA Katarnak adta a rendezést. Tovább gyűrűzhet ez, lehetnek ennek még negatív következményei?
A legtöbb emberrel ellentétben én máshogy látom a katari rendezést. Azt ne felejtsük el, hogy a költségek nagy részét nem csak a stadionok építése adja, hanem más, a helyieknek fontos infrastrukturális fejlesztés, mint a metróhálózat kiépítése.
Hogy volt-e korrupció ebben? Nem voltam ott, mikor átadták a kenőpénzt. Azóta sincs bizonyíték erre, azonban nem teszem tűzbe a kezem sem a FIFA-ért, sem a katariakért.
Korrupció ide vagy oda, megéri a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek Katarba vinnie a világbajnokságot?
Egyértelműen igen! A világbajnokságok rendezésében az elmúlt években láthatunk egy tendenciát. Ez az elv azt mutatja, hogy
illetve ezzel növekedési lehetőség a szponzorok számára. Gondoljunk bele, hogy mennyit fejlődött az Amerikai Egyesült Államok az 1994-es labdarúgó-világbajnokság óta. Ugyanez igaz a 2002-es tornára, mely Dél-Korea és Japán kettős rendezésében valósult meg, illetve a 2010-es dél-afrikai vb-re is. A katari esemény az egész arab térségben elindíthat hasonló fejlődést, de nem csak a labdarúgásban, hanem a gazdaságban is, hiszen a FIFA fő szponzorai, a Coca-Cola és a McDonald’s is erősebb pozíciót szerezhet magának abban a régióban. Világosan látszik tehát, hogy volt értelme Katarba vinni a legrangosabb labdarúgó eseményt.
Borítókép: A dohai al-Dzsanub Stadion, a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság nyolc arénájának egyike. A létesítményt Zaha Hadid iraki építész tervezte. MTI/EPA/Ali Haider
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezőinek sorsolásán a Nemzetek Ligája-osztályozós válogatottjai automatikusan négycsapatos csoportokba kerülnek.
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
Hosszabbítanának vele.
Mindemellett tetemes pénzbírságot is fizetniük kell az UEFA döntése értelmében.
Nem lehet azonban felhőtlen az öröm Romániában.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
