Talán azért nem panaszkodott Melania, mert a férje nem kergette késsel
És nem hallgatta le a konyhában.
A labdarúgás világa az elmúlt időszakban a FIFA és az UEFA harcairól is szólt. Előbbi, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség a hagyományokat felrúgva kétévente rendezné meg a világbajnokságokat, míg az európai szervezet – a klubokkal és a játékosokkal együtt – nem támogatja ezt az ötletet. A kezdeményezés hátterében természetesen a pénz áll, de Szabados Gábor sportközgazdász segítségével pontosabb képet kaptunk erről a fajsúlyos vitáról, így arról is, hogy miért nem lenne a magyar labdarúgó-válogatottnak jelentősen több esélye a világbajnoki részvételre – amire 1986 óta várunk.
Vizi Zalán interjúja Szabados Gáborral a Makronómon.
Miért találta ki a FIFA, hogy a labdarúgó-világbajnokságokat kétévente kellene megrendeznie?
Egyszerű a helyzet. A FIFA bevételeinek nagyjából 90 százalékát a világbajnokság adja, elsősorban a televíziós jogoknak és a szponzorációs díjaknak köszönhetően. Rengeteg kísérletet tett a szövetség arra irányulóan, hogy diverzifikálja a bevételeit, így hozott létre több más tornát is, mint a női vb, a futsal- és a strandlabdarúgó-világbajnokság, a Konföderációs Kupa, az utánpótlás tornák, vagy épp a klubvilágbajnokság. Ezek jelentős pluszbevételeket nem jelentenek a FIFA számára, de tökéletesen megfelelnek annak, hogy a szponzorokat ne csak négyévente tudják kiszolgálni hirdetési lehetőségekkel, hanem több más rendezvény is alkalmat kínálhat erre. Azonban az nyilvánvaló, hogy
A kétévenkénti rendezés nagy ellenzője az UEFA.
Összehasonlításképp érdekes lehet, hogy az Európai Labdarúgó-szövetségnek több bevétele van a Bajnokok Ligájából, mint az Európa-bajnokságból. Ebben persze benne van az is, hogy amíg az Eb-t csak négyévente, addig a BL-t minden évben megrendezik, de ettől még tény, hogy a klubfutballban jóval több pénz van. Ezért is próbálja kibővíteni a klubvilágbajnokságot a FIFA, de ez egy másik történet.
Tehát a FIFA számára egy lehetőség maradt a nagyobb nyereség elérése érdekében: több világbajnokság kell.
Igen, pontosabban a világbajnokságból kell a szövetségnek több pénzt kivenni. Ezt egyféleképpen lehet elérni: több meccset kell rendezni. Ezért is emelték fel 2026-tól 48 csapatosra a tornát, ám drasztikusabb lépésnek tűnik, ha a világbajnokság számát is gyarapítják. Ha a FIFA dinamikusan növekedni akar, nincs más út, mint a világbajnokságból több bevételt kinyerni. Ez a tendencia egyébként az UEFA részéről is igaz, lásd Európai Konferencia Liga bevezetése.
Ha a BL az UEFA számára több bevételt termel, mint az Európa-bajnokság, akkor miért nem érdeke az európai szövetségnek az, hogy az Eb is kétévente legyen megrendezve? Mert ha a FIFA eléri, hogy a világbajnokságok minden páros évben sorra kerüljenek, akkor Eb is kétévente lenne, ami a számok nyelvén maradva már az európai szövetségnek is jó lenne.
Egyértelműen ez egy presztízsmeccs a két szervezet között. Az UEFA az Európa-bajnokság és a Bajnokok Ligája brandjét is félti. Emellett egyszerű ellenérv még, hogy az év 365 napból áll – a versenynaptárba nagyon nehéz lenne belepréselni a kétévenkénti világbajnokságokat. Ezzel az Eb-k átkerülnének páratlan évekre, de ez eleve nem tetszik az UEFA-nak, illetve a játékosok terhelése is nagyobb lenne. Márpedig
A futballromantika és a hagyományok szeretete akkor ebben az esetben (is) felülírhatja a gazdasági érdekeket?
Majd tíz év múlva meg tudjuk mondani, hogy mi ír felül mit.
Racionálisan dönteni kell, hogy a futballistáknak, a kluboknak és a nemzeti szövetségeknek ez jó, vagy sem. Lehet racionális döntés bármelyik, de ott kell legyenek mellette az érvek. Minden egyes vitában feljön a hagyomány megőrzése, de már minden tradíciót felrúgtak. Ott van például a Bosman-szabály vagy a különböző tornák átszervezése. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy engem nem érdekelnek a futball hagyományai, csupán azt, hogy a döntéshozók – akik nem mi, a szurkolók leszünk – nem fognak foglalkozni azzal, hogy mi tradicionális és mi nem, csupán az érdekeket fogják nézni.
Tehát Ön sem támogatná a FIFA kezdeményezését a kétévenkénti rendezést illetően?
Ezt kettéválasztanám. Szurkolóként nem támogatom. Úgy szoktam várni négyévente a vb-ket, mint kisgyerek a karácsonyt. Tényleg
Azonban, ha racionálisan alátámasztják, hogy kell a futballnak a kétévenkénti rendezés, akkor el tudnám fogadni.
Lát rá esélyt, hogy olyan magyarázatot találnak ki, amely a kétévenkénti rendezés létjogosultságát támasztja alá?
Most nem érzem, hogy engem meglehetne győzni logikus érvekkel ez utóbbi forgatókönyv kapcsán, pláne figyelembevéve azt, hogy az már kész tény, hogy kibővítették a csapatok létszámát és 2026-tól 48 nemzet versenghet a vb-n. Határozottan gondolom, hogy
A versenynaptárat és a gazdasági érveket nézve ez sok, de a következő időszakban még rengeteg érv és érdek fog felmerülni ebben a kérdésben.
A Magyar Labdarúgó-szövetség is ellenzi a FIFA ötletét, közleményben tudatták, hogy az UEFA álláspontját támogatják. 1986 óta nem jutottunk ki világbajnokságra és a 2022-es katari szereplésre is már csak matematikai esély mutatkozik. Miért nem jó az MLSZ-nek, ha több vb lesz, azaz több sansz a kijutásra?
Csányi Sándor, az MLSZ elnöke az UEFA alelnöke is. Bár a FIFA-nak is alelnöke, de ott az UEFA jelöltjeként, tisztségviselőjeként. Ebből a szempontból teljesen egyértelmű, hogy a magyar szövetségnek melyik oldalt kell támogatnia. Emellett az is hozzátartozhat az MLSZ gondolatmenetéhez, hogy
A jelenlegi, 32 csapatos vb-n 13 európai együttes lesz ott. A 48 csapatos lebonyolítás 16 helyet biztosíthat az öreg kontinensnek. A többi földrész javára történt változtatások ezek. Nyilván, ha kétévente lehetne próbálkozni a kijutással, akkor több lenne az esélyünk, de nem látszódna ennek a hatása ránk nézve úgy, mint az Európa-bajnokság létszámának a megnövelésekor.
Egymás után kétszer is összejött az Eb-részvétel a mieinknek.
Igen, de nem csak emiatt lehet ezt mondani, hanem azért is, mert
Na most a világbajnokságot tekintve, Európából a legjobb 13-ba nem férünk oda, de a legjobb 16-ba igen? Kétlem. Érzékelhetően nem növelné a kétévenkénti vb-rendezés a magyar esélyeket, ilyen szempontból az MLSZ is bátran támogathatja az UEFA-t ebben a kérdéskörben.
Nemrég látott napvilágot a hír, miszerint a 2022-es katari világbajnokság költségvetése már most tizenháromszor annyi, mint a tokiói olimpiáé volt. Ez nem hangzik túl jól, ráadásul már azt is korrupcióbotrány lengte körül, hogy a FIFA Katarnak adta a rendezést. Tovább gyűrűzhet ez, lehetnek ennek még negatív következményei?
A legtöbb emberrel ellentétben én máshogy látom a katari rendezést. Azt ne felejtsük el, hogy a költségek nagy részét nem csak a stadionok építése adja, hanem más, a helyieknek fontos infrastrukturális fejlesztés, mint a metróhálózat kiépítése.
Hogy volt-e korrupció ebben? Nem voltam ott, mikor átadták a kenőpénzt. Azóta sincs bizonyíték erre, azonban nem teszem tűzbe a kezem sem a FIFA-ért, sem a katariakért.
Korrupció ide vagy oda, megéri a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek Katarba vinnie a világbajnokságot?
Egyértelműen igen! A világbajnokságok rendezésében az elmúlt években láthatunk egy tendenciát. Ez az elv azt mutatja, hogy
illetve ezzel növekedési lehetőség a szponzorok számára. Gondoljunk bele, hogy mennyit fejlődött az Amerikai Egyesült Államok az 1994-es labdarúgó-világbajnokság óta. Ugyanez igaz a 2002-es tornára, mely Dél-Korea és Japán kettős rendezésében valósult meg, illetve a 2010-es dél-afrikai vb-re is. A katari esemény az egész arab térségben elindíthat hasonló fejlődést, de nem csak a labdarúgásban, hanem a gazdaságban is, hiszen a FIFA fő szponzorai, a Coca-Cola és a McDonald’s is erősebb pozíciót szerezhet magának abban a régióban. Világosan látszik tehát, hogy volt értelme Katarba vinni a legrangosabb labdarúgó eseményt.
Borítókép: A dohai al-Dzsanub Stadion, a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság nyolc arénájának egyike. A létesítményt Zaha Hadid iraki építész tervezte. MTI/EPA/Ali Haider