Felidézte, hogy a magyarországi euróbevezetést ahhoz szokták kötni, ha az egy főre jutó GDP eléri az eurózóna átlagának 85-90 százalékát. Jelezte, hogy ez ugyanakkor nem biztos, hogy elég, hiszen a versenyképesség területén is le kell dolgozni a hátrányokat.
A magyar gazdaság és az euróövezet közötti gazdasági összefonódás olyan erős, hogy az euró sikere akkor is magyar érdek, ha itt még nem használjuk hivatalosan a közös fizetőeszközt – mutatott rá a monetáris grémium tagja. A magyar külkereskedelem 85 százalékát az eurózóna tagjaival bonyolítja az ország.
„Az euróövezeti csatlakozásba politikailag nem érdemes többet belelátni annál, mint ami, Magyarország politikai elkötelezettsége az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás pillanatában már eldőlt” – így fogalmazott.
Gottfried Péter szerint amennyiben az ország elég erőt érez magában ahhoz, hogy végrehajtsa a versenyképessége javításához és a növekedés fenntarthatóságához, illetve az adósságok tartós csökkentéséhez szükséges reformokat, érdemes kivárni. Amennyiben nincs elegendő elszántság ehhez, akkor lehet gondolkodni a prioritási sorrend megváltoztatásán, és reménykedve a hozamok kedvező alakulásában, előre hozni az euróbevezetést.
(MTI, Makronóm, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)