Kapnak uniós pénzt, de sokkal többet visznek ki a külföldi cégek
A dokumentum szerint Lengyelország 2004 és 2020 között nettó 593 milliárd zlotyt (45,6 ezer milliárd forint) kapott az uniós költségvetésből. Lengyelországból viszont a nyugat-európai cégek 981 milliárd zloty (75,4 ezer milliárd forint) értékű nettó nyereséget vittek ki.
A mérleg mínusz 388 milliárd zlotyt (29,8 ezer milliárd forint) tesz ki Lengyelország rovására, az ország így évi átlagban mintegy 23 milliárd zlotyt veszít. Ehhez a jelentésben hozzáadták a negatív kereskedelmi mérleg értékét – 148 milliárd zlotyt (11,4 ezer milliárd forint) – így összességében mintegy 535 milliárd zlotyt (41,1 ezer milliárd forint) érő veszteségre értékelték a Lengyelország EU-tagsága alatt elért gazdasági mérleget.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) listájáról megválasztott európai parlamenti képviselő, Patryk Jaki kezdeményezésére készített jelentést a varsói közgazdasági egyetem professzora, az uniós témakörrel foglalkozó Schumani Gondolat Intézet elnöke, Zbigniew Krysiak, valamint a Varsói Egyetem politológiaprofesszora, Tomasz Grosse vezetésével dolgozták ki.
Nyugaton elfelejtik a tényeket
A szejmben hétfőn tartott bemutatón Jaki hangsúlyozta: a politikai vitákban gyakran különösen a nyugat-európai politikusok hangoztatják, hogy az uniós alapok felhasználása kapcsán Lengyelország bankautomataként kezeli az EU-t. „Nem mutatnak meg minden összefüggést, vagyis azt, hogy
Lengyelország uniós belépésekor az (EU-)alapok a lengyel piacra való belépést szavatolták (a nyugat-európai cégeknek)”
– jelentette ki Jaki.
Tomasz Grosse aláhúzta: a jelentés fő célja Lengyelország EU-n belüli helyzetének javítása, a fennálló aránytalanságok bemutatása. „Ezt nem azért tettük, hogy megalapozzuk az unióból való kilépésünket, hanem azért, hogy kiküszöböljük az európai projekt stabilitását veszélyeztető szabálytalanságokat” – hangsúlyozta.
A PiS múlt heti határozatában kizárta az EU elhagyását, Jaroslaw Kaczynski pártelnök hangsúlyozta: Lengyelország az EU-ban akar maradni szuverenitását megőrző államként.
A magyar helyzet még súlyosabb
Nem igaz, hogy Magyarország óriási adományokat kap az uniótól támogatások formájában. A francia professzor, Thomas Piketty kiszámolta, hogy hazánk vált az egyik leginkább külföldi tulajdonú gazdasággá a kilencvenes évek óta. Ez az oka annak, hogy Magyarországról sokkal több profit megy külföldre, mint bármely más közép-európai országból, és annál is több, mint amennyit az ország uniós támogatásként visszakap – olvasható a Makronóm elemzésében.