Zeman cseh köztársasági elnök kijelentette, hogy mindenképp Andrej Babišt bízza meg a kormányalakítással, bárhogy is lesz. Babišnak így nem kell megszereznie a Képviselőház többségét?
Október 8-9-én választásokat tartanak a cseh parlament alsó házában, a Képviselőházban. A cseh parlamentnek van felsőháza is, a Szenátus, amely része a törvényhozási folyamatnak, de a kormány elleni bizalmatlansági indítványt a Képviselőházban tárgyalják.
Bár meg vannak a szeptemberi pártpreferenciák, de ezekből még nem világos, hogy ki kivel fog kormányt alakítani. A választások egyértelmű esélyese Andrej Babiš regnáló kormányfő ANO (magyarul igen) mozgalma, 32 százalék körül mérték őket. Nem megszokott a cseh politikában, hogy valaki 8 éven keresztül legyen a politika élvonalában, és még mindig ekkora választói bizalommal bírjon. Négy éve kormányfő, és előtte négy évig pénzügyminiszter volt, tehát a kormány második embere. Az ANO mozgalmat áprilisban 24 százalék alá mérték, innen sikerült felkapaszkodnia.
A második a Spolu (együtt) koalíció, amelyet az ODS (polgári demokraták), a KDU- ČSL (kereszténydemokraták) és a TOP 09 (inkább liberálisok) alkotnak. Szeptemberben 20 százalékra mérték őket, a februári 15 százalékról sikerült feljönniük.
Őket követi a 18 százalékkal a kalózpártnak (Piráti) és a polgármesterek és függetlenek (STAN) mozgalmának balközép koalíciója. Ők inkább lefele szálló ágban vannak, hiszen még februárban 30 százalékos volt a népszerűségük. Igaz akkor még centristáknak tűntek a kalózok, de azóta nyilatkozataikból kitűnt, hogy közel állnak az új radikális baloldalhoz, erkölcsi kérdésekben a liberálisokhoz, gazdaságiakban pedig a szocialistákhoz. Sokan gondolják, hogy a Spolu koalíció kormányozhatna a Kalóz koalícióval, csak hát azok a fránya ideológiai különbségek.
A következő formáció az SPD (Svoboda a přímá demokracie – Szabadság és közvetlen demokrácia), amelynek karizmatikus vezetője Tomio Okamura (japán apától származik). Őket 12 százalékra mérték, viszont többet is elérhetnek, mert a választóik nem szívesen vállalják be a pártszimpátiájukat.
A parlamenti 5 százalékos küszöb körül billeg a történelmi ČSSD (szociáldemokraták), amely egykor a cseh parlament legerősebb pártja volt. Hasonló cipőben jár a kommunista párt, amely idén ünnepelné száz éves fennállását, már ha lesz oka ünneplésre. A harmadik ismeretlen a Přísaha (Eskü), amelyet a szervezett bűnözés elleni egység volt vezetője alapított. Érdekesség, hogy 2013-ban az egységének az akciója buktatta meg a Nečas kormányt, és nyitott utat Babišnak.
A parlamenti küszöb körül imbolygó pártok bejutása adja az igazi bizonytalanságot, hiszen mindhárom párt természetes partnere lehetne Babiš mozgalmának, még a kommunisták is tudnák a koalíción kívülről támogatni.
Viszont Babiš is pont az ő szavazóbázisukra tör, a nyugdíjasokra és a vidéki emberekre. Amennyiben az egyik törpe sem jutna be, Babišéknak még mindig ott lehetne koalíciós partnernek Okumara, és valószínűleg még a többséget is elérnék. Csak Babiš túl jóban van Európa nagyjaival, Macronnal és Merkellel, az ANO az európai liberális frakcióban van, ami nem biztos, hogy ízlene a populistának tartott SPD-nek. A csehek svejki mosollyal konstatálják, hogy a cseh politikum legnacionalistább tagja pont egy japán.
Babiš másik lehetősége, hogy szétverné az ellenzéki koalíciókat, reálisan a polgármesterek lehetnének partnerei, illetve a polgári- vagy a keresztény demokraták. Persze a választásokig ezt a lehetőséget ellenzéki koalíció pártjai kizárják, és Babišt hangzatosan a „történelem szemétdombjára” küldenék, vagy a börtönbe, amihez munícióként a kormányfő dotációs ügyeit használnák.
Persze minden másképp mutat majd, ha lezajlanak a választások. Itt is nagy dilemmája lesz az ellenzéknek, hogy olyan koalícióba ugorjanak, amit szétfeszítenek a véleménykülönbségek, vagy betársulnak inkább Babišhoz, a biztos kormányzati pozíciókba, amely nagy valószínűséggel kitart egy teljes választási cikluson keresztül.
Viszont van még egy megoldás, hogy Babiš a kormányon maradjon, ezt Zeman köztársasági elnök vázolta fel. Kijelentette ugyanis, hogy mindenképp Andrej Babišt bízza meg a kormányalakítással, bárhogy is lesz. Babišnak nem kell megszereznie a Képviselőház többségét, az államelnök ugyanis hagyhatja a lemondása után több hónapot is kormányozni, mivel a cseh alkotmány nem határoz meg határidőket. Majd pár hónap után pedig újra megbízhatja őt a kormányalakítással. Ez a megoldás 2023-ig is fennállhat, akkor fognak új köztársasági elnököt választani a csehek.
(Címlap: MTI/EPA/Ian Langsdon)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Négy szavazaton múlt minden – most újra csatára készül Balmazújváros!
Ezzel a tudományosnak látszó aljassággal akkora különbséget mutatnak ki a pártok között, amekkorát nem szégyellnek.
Ha egy kicsit is tisztelitek az anyaországi testvéreiteket, nem szavaztok az idei választáson!
Így a következő hónapokban nem fogunk meglepődni azon, ha minden követ megmozgatnak majd azért, hogy befolyásolják a választást, megtartva a Magyar Péternek tett hűségesküjüket.
Az alapítvány arcai mind jól ismertek baloldali körökben, és már bő egy éve kapcsolatban állnak a Tisza Párttal is.
Úgy tesz, mintha a külhoniak fontosak lennének neki.
Nem volt kegyelem.
A színész szerint a magyar kormány szembeszáll az Európa kulturális önazonosságát veszélyeztető irányokkal.
