Japánok derítették ki, hogy miért reagálunk undorral a klónarcokra

A klónozás és a humanoid robotok sok egyforma arcot eredményezhetnek

A legtöbb filmben még gépként ábrázolják a robotokat, azonban találunk néhány olyan alkotást, amelyben humanoid külsővel rendelkezik például a főszereplő robot. Mivel nem csak a filmvásznon fognak várhatóan elszaporodni az emberi külsőbe bújtatott gépek, hanem akár néhány éven belül a mindennapjaink szerves részévé is válhatnak, fontos megvizsgálni az emberiségre gyakorolt pszichés hatásukat is. Ennek egyik első lépése volt annak a vizsgálata, hogy milyen reakciót vált ki belőlünk, ha a gyártók nem fáradoznak különböző arcok megformázásával és ezért számos egyforma arcú humanoid robot vesz minket körbe. A robotok fejlesztői viszont nyilván az emberiség szolgálatába szeretnék állítani alkotásaikat, nem pedig pánikot vagy apokalipszist előidézni velük. 

Hat lépcsőből álló kísérletben vizsgálták Japánban, hogy hogyan reagál az ember a klónarcokra

A Kyushu Egyetem, a Ritsumeikan Egyetem és a Kansai Egyetem kutatói együttműködésben végeztek el egy hat kísérletből álló sorozatot, melyek során több száz ember bevonásával igyekeztek feltérképezni az emberi reakciókat. 

Az első kísérletben hat teljesen azonos arcú ember (klónkép), hat különböző arcú ember (nem klónkép) és egy ember retusált fényképét mutatták meg. Arra voltak kíváncsiak, hogy a résztvevőkből milyen érzéseket váltanak ki ezek a képek, mennyire találják hátborzongatónak a látványt, illetve mennyire realisztikus számukra egy-egy fotó. A második kísérletben hasonlóképp klónozott és nem klónozott emberi fotókat mutattak a résztvevőknek, míg a harmadik kísérletben kutyákról készített klónozott és nem klónozott képeket kellett tanulmányozni és értékelni. A negyedik részben ikerpárok, illetve hármas-, négyes- és ötösikrek klónarcainak értékelése zajlott. Az ötödik kísérletben japán animációs és rajzfilmfigurák klónozott képeit vizsgálták. Az utolsó, hatodik részben pedig a klónképek és nem klónképek különböző csoportjainak képeit kellett ismét értékelni abból a szempontból, hogy mennyire valósághűek és hátborzongatóak, miközben az alanyoknak az undor-skála kérdéseit is meg kellett válaszolni. 

Ijesztő az azonosság, de az arc önmagában nem minden

Az eredmények rendkívül látványosak voltak. Az első vizsgálat résztvevői a klónok arcát ábrázoló képeket hátborzongatóbbnak és valószínűtlenebbnek értékelték, mint a különböző arcú emberek, illetve a retusált személy fotóját. A kutatók ezt a hatást klón leértékelési hatásnak nevezték el. A Science Daily kérdésére Dr. Fumiya Yonemitsu, a Kyushu Egyetem ember-környezet tanulmányi doktori iskolájának munkatársa elmondta, hogy

A kutató hozzátette, hogy ez a hatás nem következett be akkor, amikor az egyes klónok arcát nem lehetetett megkülönböztetni egymástól. 

Dr. Fumiya arról is beszámolt, hogy

A hatás gyengült, amikor a klón arcok szűkebb környezetben és perspektívában kerültek bemutatásra az ötödik kísérletben. A kutató véleménye szerint ezek az eredmények összességében arra utalnak, hogy a klónarcok hátborzongató érzést váltanak ki, és a klón leértékelődési hatás összefügg a realizmussal és az undorreakcióval. 

Ez pedig azt mutatja, hogy az emberi arcok fontos információt szolgáltatnak számunkra az egyének azonosításához, hiszen az emberek esetében az arc és az identitás között rendkívül szoros összefüggés van. A klónarcok megsértik ezt az elvet, ami miatt az emberek tévesen ítélhetik azonosnak a klónarcú emberek identitását. 

A fejlesztőknek figyelembe kell venni az innovációk pszichológiai hatásait is

A Science Daily beszámolója szerint a kutatók kritikus gondolkodásra sarkallnak mindenkit az új technológiák bevezetésével kapcsolatban, akár a robotika, akár az emberi klónozás területén. Hiszen a most felfedezett klón leértékelődési hatás mellett más kellemetlen pszichológiai hatások és reakciók is előfordulhatnak.

A tanulmány társszerzője, Dr. Akihiko Gobara, a Ritsumeikan Egyetem BKC Társadalomtudományi Kutatószervezetének vezető kutatója azt is elmondta, hogy

De véleménye szerint, eredményeik fontos szerepet játszhatnak az új technológiák elfogadásában, és segíthetnek abban, hogy az emberek képesek legyenek örömmel kihasználni a gépek által nyújtott előnyöket. 

(fotó: Unsplash/ammar sabaa)