A koronaválság utáni várt fellendülés nem következett be, a munkaerőpiac megrekedt, az állam pedig kezdetben amennyire támogatta a polgárait, szeptember elejétől szinte teljesen cserbenhagyta őket.
Magyarország ezzel szemben a beruházások ösztönzésével sajátos munkahelyvédelmi stratégiát valósított meg, elutasítva a segélyezést, vagy a túlzott mértékű bértámogatást. Az inaktivitást ösztönző külföldi bértámogatási programok egyébként még a magyar talpraállást is lassították:
„az Ausztriából vagy Németországból elvégzendő gépindítást vagy karbantartást nehezítette, hogy a kinti munkavállalók nem mehettek be dolgozni, hogy a 80 százalékos bértámogatást le tudja hívni cégük”
– írtuk korábban a Makronómon.
A cikk szerzője Blősz Dalma.