Soros-szervezet állapította meg: a magyarok érzik magukat legszabadabbnak Európában a COVID kapcsán

Szeptember elején tette közzé legfrisebb jelentését a European Council on Foreign Relations nevű, a Soroshoz köthető Open Society Foundations által is finanszírozott összeurópai think-tank azzal kapcsolatban, hogy hogyan osztotta ketté az európai országokat a COVID-pandémia. A kutatók már bevezetőjükben kiemelik:

– ugyanakkor a konkrét adatokat áttekintve találhatunk egy-egy kakukktojást, mely a régiójához képest kifejezetten jól vagy rosszul viselte a járványt. Bizonyos értelemben hazánk is ilyesfajta kivételnek tekinthető.

Magyarországon a többség a saját bőrén érezte a járvány hatásait

Habár európai összesítésben a lakosság több mint fele úgy nyilatkozott, hogy sem gazdasági, sem egészségügyi értelemben nem érintette őt (vagy közeli hozzátartozóját) a járvány, az egyes régiókban ettől jelentősen eltérő adatokat láthatunk. A listát vezető Dániában például az emberek 72 százalékára – elmondásuk szerint – semmilyen hatással nem volt a járvány, de ez az arány a dánokat követő németeknél és franciáknál is 65 illetve 64 százalék. Ugyanakkor a vizsgált déli és keleti országokban már egyöntetűen a lakosság többsége érezte úgy, hogy hatással volt rá a járvány. Ez a mutató ráadásul hazánk esetében a legrosszabb:

Az egyes régiók közti különbségek kapcsán a kutatók azt írják, hogy „az országok tapasztalatai közti különbségek olyan súlyosnak tűnnek, mint az az euró-krízis idején a hitelező és adós országok közt, és 2015-ben a menekülteket vonzó és nem vonzó országok közt volt látható”. A továbbiakban a szakértők három fő dimenzió mentén azonosítják az európai törésvonalakat, melyek

1. a generációk közti különbségek,
2. az, hogy egy országban inkább gazdasági, vagy inkább egészségügyi jelleget öltött a válság,
3. valamint a járvány szabadságra gyakorolt hatása.

A fiatalok jobban érezték a járvány hatásait

A kutatók szerint a legszembetűnőbb törésvonal nem is az egyes országok és régiók közt mutatkozik, hanem az egyes generációk közt. Amíg ugyanis a 60 év felettiek majdnem kétharmada úgy nyilatkozott, hogy nem volt rá hatással a járvány, addig ez a 30 év alattiaknak csupán 43 százalékáról mondható el. A kutatók ennek kapcsán azt állapítják meg, hogy bár kezdetben mindenki azt hangoztatta, hogy a vírus az idősekre a legveszélyesebb (s ez egészségügyi értelemben igaz is), mégis a fiatalok úgy érzik, ők voltak a járvány igazi áldozatai.

– olvasható az elemzésben. A kutatók továbbá megjegyzik, hogy számos társadalomban az az érzet uralkodott el, miszerint a fiatalok feláldozták a jövőjüket a szüleikért és a nagyszüleikért, és pótolhatatlan mérföldkövekről, élményekről maradtak le.

A fiatalok érzéseit jól példázza az is, hogy közöttük sokkal többen vannak, akik szkeptikusan, cinikusan viszonyulnak a korlátozó intézkedésekhez, s egyesek egyenesen úgy vélik, hogy ezekkel a kormányok nem a vírust akarják megfékezni, hanem egyéb mögöttes érdekek vezérlik őket. Továbbá, a szakértők szerint

Ahogy korábban is említettük, Magyarország sok tekintetben kakukktojás, már ami a COVID-hatásait illeti. Nálunk ugyanis a fiatalok és az idősek közt egyaránt többségben voltak azok, akikre a felmérés szerint hatással volt a járvány.

Ahol gazdasági járvány (is) tombolt, ott hajlamosabbak az emberek a kormányt hibáztatni

Az ECFR elemzői a beérkezett válaszok alapján három kategóriába osztották az embereket aszerint, hogy milyen volt a hozzáállásuk a bevezetett járványügyi intézkedésekhez. A bizalomteljesek csoportja bizonyult a legnépesebbnek: ők az európai népesség 64 százalékát teszik ki, és azt gondolják, hogy a korlátozások bevezetésének egyetlen oka a vírus megfékezése és az emberek egészségének védelme volt. A gyanakvók (19 százalék) ezzel szemben úgy vélik, hogy csak látszatintézkedésekről volt szó, melyeket az motivált, hogy a kormányok elfedjék inkompetenciájukat a járványkezelés terén. A vádaskodók (17 százalék) pedig azt gondolják, hogy a járvány csak alibiként szolgált a kormányok számára, hogy kiterjesszék hatalmukat az emberek felett. Magyarországon az egyes csoportokba tartozók aránya nagyjából megfelel az európai átlagoknak: hazánkban 67 százalék bizalomteljes, 19 százalék gyanakvó és 14 százalék vádaskodó él.

Az igazi törésvonal jelen esetben nem is főként az egyes országok közt mutatkozik, hanem aszerint határozható meg, hogy hol mily módon (gazdasági vagy egészségügyi értelemben) érintette az embereket a járvány.

Azaz érthető módon a járvánnyal való tényleges, egészségügyi találkozás hat abba az irányba, hogy az emberek bizalomteljessé váljanak.

A kutatók emellett azt is vizsgálták, hogy mennyire tartják az emberek megfelelőnek a bevezetett járványügyi intézkedéseket. Ezt a listát meglepetésre (Dániát is megelőzve) Magyarország vezeti, nálunk ugyanis azoknak, akiket egészségügyi szempontból érintett a járvány, 71 százaléka egyébként megfelelőnek tartotta az intézkedéseket. Ezzel szemben a sereghajtó franciáknál ugyanez az arány mindössze 33 százalék. Azaz hiába találkozott Magyarországon az emberek túlnyomó többsége valamilyen módon a járvánnyal (vagy annak hatásaival), ennek ellenére nálunk mondják a legtöbben, hogy megfelelők voltak a járványkezelő intézkedések.

A magyarok érzik a legszabadabbnak magukat a járvány alatt

Szintén érdekes eredményre jutottak a kutatók, amikor arról érdeklődtek az embereknél, hogy mennyire érzik magukat szabadnak a járványügyi korlátozások tükrében, s hogy ez hogyan viszonyul ahhoz a szabadságérzethez, melyet a járvány előtt éreztek. Az adatok szerint a magyarok 41 százaléka teljesen szabadnak, míg 47 százaléka részben szabadnak érzi magát.

Ami a járvány előtti helyzethez viszonyított szabadságérzetet illeti, itt kivétel nélkül minden ország esetében visszaesés volt tapasztalható. A szabadságérzet a legnagyobbat Ausztriában zuhant: 63 százalékponttal csökkent azok aránya, akik teljesen szabadnak érzik magukat. Magyarországon a magukat teljesen szabadnak érzők aránya 69 százalékról 41 százalékra esett vissza.

(Címlap: MTI/Czeglédi Zsolt)