Mára tényként kell elfogadnunk, hogy a munkahelyek közel felét az automatizálás veszélye fenyegeti, valamint, hogy a ma iskolába járó gyerekek 65 százaléka teljesen új, ma még nem is létező munkakörben fog dolgozni. A most meglévő munkahelyek nem biztos, hogy megszűnnek, de minden bizonnyal megváltoznak. A banki ügyintézés és a tranzakciók például szinte teljesen átkerülnek a virtuális térbe, és az olyan, ma még alapvető szakmák, mint az orvos, ugyan létezni fognak, de kiterjedt technológiai szűrővel bővülnek, és a feladatok nagy részét ezen a területen is átveszik az okoseszközök.
Ugyanakkor a munkáltatók 84 százaléka a munkafolyamatok gyors digitalizálását tervezi, és a vezetők 94 százaléka számol be arról, hogy elvárja, hogy az új alkalmazottak újabb és egyre több készséget sajátítsanak el a munkahelyükön. Ennek jegyében az úgynevezett „Upskilling Economy” keretében a vállalatok világszerte dollármilliárdokat fektetnek be a munkaerő átképzésébe. Eközben az oktatási rendszereket az a veszély fenyegeti, hogy lemaradnak a szédítő tempójú változások közepette.
A pandémia megmutatta, hogy képes az oktatás a gyors alkalmazkodásra
Az OECD tantervek újratervezéséről szóló gondolatát felidézve, most van itt az ideje, hogy mélyre ássuk magunkat a „mit” és a „hogyan” kérdésekben az oktatásban. A világjárvány egyik fontos tanulsága, hogy az oktatási intézmények és a politikai döntéshozók nagyon gyorsan tudnak reagálni egy válságra, ha a helyzet úgy kívánja. Nem biztos azonban, hogy érdemes megvárni, amíg egy krízis kialakul, az viszont tagadhatatlan, hogy változtatásra van szükség. Itt az ideje, hogy nyitottak legyünk az előttünk álló kihívásokra és lehetőségekre, valamint hogy megtaláljuk a módját, hogy az oktatási rendszerek segíteni tudják a diákokat a valódi munkaerőpiaci kihívásokkal kapcsolatban.
1. Át kell törni az oktatás jelenlegi kereteit , és új célokat kell beépíteni
Nem egy egyszerű, egylépéses tantervváltásra van szükség a World Economic Forum szerint, amely csak egy kiegészítő informatikai tantárgyat vezet be, ami részben felkészít a digitális kihívásokra. Sokkal inkább szükség van egy folyamatos igazodásra a folyamatok, tapasztalatok és a változó célok meghatározásában, megismerésében, szélesebbre tárva az ajtót a technológia számára. Egy újfajta digitális szemléletet kell beépíteni az oktatásba, miközben persze nem ássuk alá a történelemre vagy a művészetekre való összpontosítás szükségességét.