Habár valós fizetőeszköznek továbbra sem alkalmas, a feketegazdaságban továbbra is nagy szerep jut a kriptovalutáknak. Ezzel csak egy gond van: a bitcoinbányászat évente annyi energiát emészt fel, mind egész Argentína, így a klímaváltozáshoz is hozzájárul. Ezt orvoslandó Dean Baker, a washingtoni Centre for Economic and Policy Research (CEPR) kutatóközpont alapító közgazdásza radikális lépést javasolt: tranzakciós adóval vágná vissza a bitcoin használatát.
Izgalmas írás jelent meg a napokban a CEPR kutatóintézeti blogján: az amerikai közgazdásztársadalom egyik jelentős szereplőj Dean Baker, a CEPR társalapítója tette közzé gondolatait, ezúttal a bitcoint illetően. A közgazdász már az írása legelején leszögezi, hogy – a legtöbb közgazdásszal egyetemben – ő is mindig szkeptikus volt a bitcoint hasznosságát illetően, tekintve hogy a nagy volatilitása miatt teljességgel alkalmatlan arra, amire szánták, azaz nem helyettesíti a hagyományos fizetőeszközöket. Emellett ugyanakkor azt is elismeri a kutató, hogy két területen igenis fontos szerep jut a kriptovalutáknak. Egyfelől a felhasználók egy része puszta spekulációs céllal fektet be, amivel senkinek nem ártanak, legfeljebb a saját pénzüket teszik kockára. Másrészt a feketegazdaságban is jelentős szerep jut a blokklánc alapú megoldásoknak, mivel az ily módon lefolytatott tranzakciók lényegében lenyomozhatatlanok.
Maga a tény azonban, hogy emberek tömegei használják a bitcoint – akár legális, akár illegális célokra – sajnos nagyon is kézzelfogható hatással bír a mindennapjainkra. Ahhoz ugyanis, hogy a blokklánchálózat megfelelően üzemeljen, bitcoinbányászokra van szükség – ez pedig egy rendkívül energiaigényes, és ezáltal rendkívül környezetszennyező tevékenység. Egy Baker által intézett cambridge-i kutatás eredményei szerint
Azaz az emberiség nagy árat fizet azért, hogy a feketegazdaság üzemelhessen, és hogy néhányan spekulálósdit játszhassanak – az amerikai közgazdásznak viszont van egy javaslata, hogy hogyan lehetne orvosolni ezt a problémát.
Bitcoinadót lengetett be a sztárközgazdász
Dean Baker javaslata szerint minden bitcoinban történő tranzakcióra egyszázalékos adót kellene kivetni. Ez viszonylag nagymértékű adókulcsnak számítana a pénzügyi eszközök terén – a közgazdász szerint ez viszont nem probléma, mivel komoly gazdasági hatása nem lenne, ha rosszul reagálna a bitcoinpiac az állami beavatkozásra. A kutató ehhez hozzáteszi, hogy az egyszázalékos adótól természetesen nem fog összeomlani a teljes kriptopiac, arra ugyanakkor elég lehet, hogy nagy mértékben csökkentse a bitcointranzakciók volumenét.
Ami az új adónemből befolyó jövedelmeket illeti, Baker úgy számol, hogy éves szinten nagyjából 1,75-3,5 milliárd dollár folyna be a bitcointranzakciókból a szövetségi kasszába. Ez nem túl jelentős összeg a szövetségi költségvetés számaihoz képest, azonban a kutató szerint nem is a befolyó pénz lenne az új adó legfőbb előnye. Baker szerint
– erre szükség is lesz, hiszen az illegális üzletekben utazók szinte biztosan nem fogják bevallani, hogy épp mennyi pénzt kaptak bitcoin formájában. Az adóelkerülés problémájára Baker maga is tesz egy megoldási javaslatot: szerinte például jó megoldás lenne, ha azok, akik bejelentik az államnak az adóelkerülőket, 20 százalékos részesedést kapnának az így behajtott adóból.
A közgazdász, aki előrejelezte a 2008-as válságot
Azon olvasóinknak, akik régebb óta követik a Makronómot, ismerősen csenghet Dean Baker neve. Ez nem véletlen, hiszen az amerikai közgazdász még 2017-ben adott nagyinterjút lapunknak, melyet itt olvashatnak teljes terjedelmében.
Óriásit nőttek februárban a reálbérek és az inflációt is sikerült visszaszorítani. Szalai Piroska rámutatott: ez a startvonal, az új kormánynak ehhez képest kell javulást elérnie, hiszen azt ígérték, ha lesz változás, jobb lesz.
Max Otte, aki 2006-ban megjósolta a gazdasági válságot, kritikusnak látja Németország jelenlegi gazdasági helyzetét. Ráadásul szerinte az országot vezető Friedrich Merz kancellárt egyáltalán nem érdekli, mik a német emberek érdekei.
A baloldali közgazdász szerint a jelenlegi kedvezményeket ki kellene venni az adórendszerből.
Sebestyén Géza arra is figyelmeztetett, hogy mi sodorhatja a jövőben veszélybe a jóléti rendszereket.
„A legtöbb ország csak álmodhat erről” – szögezte le a közgazdász.
A volt MNB-elnök megjegyezte, hogy „nagyon bölcs” dolog Magyar Pétertől, hogy ez irányú terveiről hallgat.
Ma ugyanis az MTI vélhetően politikai utasításra levágta Sulyok Tamás hivatalban levő államfőt a Magyar Péterrel és Bóna Szabolcs miniszterrel készült közös fotóról.
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
