Júniusban az ipari termelés volumene 22,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten, munkanaphatástól megtisztítva 18,6 százalékkal nőtt a kibocsátás. Az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékkal csökkent az ipar szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított teljesítménye – erősítette meg csütörtökön második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A termelés volumene 13,0 százalékkal meghaladta a járvány előtti, 2019. júniusi szintet.
Az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 22,2, a csekély súlyú bányászaté 27,6 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 12,8 százalékkal emelkedett. 2019 júniusához viszonyítva a feldolgozóipar termelése 13,8 százalékkal, az energiaiparé 7,2 százalékkal nőtt.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás az ipari átlag alatt, 13,6 százalékkal nőtt tavaly júniushoz mérve és alig 0,8 százalékkal maradt el a két évvel korábbitól. A közúti gépjármű gyártásának volumene 14,7, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 11,3 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 19,0 százalékkal nőtt és 23,6 százalékkal volt nagyobb a 2019. júniusinál. A feldolgozóiparból 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 12,7 százalékkal emelkedett, mind a külpiaci (17,4 százalékos), mind a belföldi eladások (13,8 százalékos) növekedésének köszönhetően. A legnagyobb mértékben, 69,9 százalékkal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása bővült, elsősorban a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutása miatt és ezzel 77,4 százalékkal múlta felül a két évvel korábbit.
Az előző havi kiugróan magas 60,2 százalékról 37,7 százalékosra lassult a növekedés üteme a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. Főként a belföldi eladások 56,6 százalékos emelkedése következtében, 3,4 százalékkal mérséklődött a külpiaci értékesítés.
Az előző havi csökkenés után a gyógyszergyártás 13,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az ipari export volumene 14,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A járműgyártás kivitele 11,3, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásé 6,6 százalékkal bővült, a villamosberendezések exportja 58,8 százalékkal, a gyógyszereké 20,2 százalékkal nőtt.
Az ipar belföldi értékesítése 24,0 a feldolgozóiparé 27,6 százalékkal nőtt 2020 azonos hónapjához képest. A járműipar belföldi eladásai 13,6 százalékkal, a számítástechnikai gyártóké 37,6 százalékkal nőtt, a villamosberendezések belföldi értékesítése 44,8 százalékkal haladta meg a tavaly júniusit.
A júniusban feladott új rendelések volumene 5,6 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál a belföldi rendelések 21,4 százalékos és az új export megrendelések 3,3 százalékos növekedése eredőjeként.
A megfigyelt ágazatok teljes rendelésállománya 8,8 százalékkal haladta meg a tavaly június végit a belföldi rendelések 1,4 százalékkal, az exportrendelések 9,3 százalékos növekedésének köszönhetően.
Az első fél évben az ipari termelés 18,8 százalékkal nőtt. A külpiaci eladások volumene 20,0 százalékkal, a belföldi értékesítésé 13,3 százalékkal emelkedett.
(MTI, borítókép: Bús Csaba)
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Emlékezetes. a kormány januárban 6 százalékkal emelte meg a nyugdíjakat.
A második negyedévben a gazdasági teljesítményt a fogyasztás növekedése húzta, amely éves szinten 4,2, míg negyedéves alapon 1,1 százalékkal nőtt, ellenben a beruházások 15,4, illetve 6,7 százalékkal visszaestek – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője. Idén 2 százalék körül bővülhet a magyar GDP, ha a külső körülmények kedvezően alakulnak.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
