Júniusban az ipari termelés volumene 22,0 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten, munkanaphatástól megtisztítva 18,6 százalékkal nőtt a kibocsátás. Az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékkal csökkent az ipar szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított teljesítménye – erősítette meg csütörtökön második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A termelés volumene 13,0 százalékkal meghaladta a járvány előtti, 2019. júniusi szintet.
Az iparon belül döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 22,2, a csekély súlyú bányászaté 27,6 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 12,8 százalékkal emelkedett. 2019 júniusához viszonyítva a feldolgozóipar termelése 13,8 százalékkal, az energiaiparé 7,2 százalékkal nőtt.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás az ipari átlag alatt, 13,6 százalékkal nőtt tavaly júniushoz mérve és alig 0,8 százalékkal maradt el a két évvel korábbitól. A közúti gépjármű gyártásának volumene 14,7, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 11,3 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 19,0 százalékkal nőtt és 23,6 százalékkal volt nagyobb a 2019. júniusinál. A feldolgozóiparból 11 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 12,7 százalékkal emelkedett, mind a külpiaci (17,4 százalékos), mind a belföldi eladások (13,8 százalékos) növekedésének köszönhetően. A legnagyobb mértékben, 69,9 százalékkal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása bővült, elsősorban a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutása miatt és ezzel 77,4 százalékkal múlta felül a két évvel korábbit.
Az előző havi kiugróan magas 60,2 százalékról 37,7 százalékosra lassult a növekedés üteme a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. Főként a belföldi eladások 56,6 százalékos emelkedése következtében, 3,4 százalékkal mérséklődött a külpiaci értékesítés.
Az előző havi csökkenés után a gyógyszergyártás 13,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az ipari export volumene 14,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A járműgyártás kivitele 11,3, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásé 6,6 százalékkal bővült, a villamosberendezések exportja 58,8 százalékkal, a gyógyszereké 20,2 százalékkal nőtt.
Az ipar belföldi értékesítése 24,0 a feldolgozóiparé 27,6 százalékkal nőtt 2020 azonos hónapjához képest. A járműipar belföldi eladásai 13,6 százalékkal, a számítástechnikai gyártóké 37,6 százalékkal nőtt, a villamosberendezések belföldi értékesítése 44,8 százalékkal haladta meg a tavaly júniusit.
A júniusban feladott új rendelések volumene 5,6 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál a belföldi rendelések 21,4 százalékos és az új export megrendelések 3,3 százalékos növekedése eredőjeként.
A megfigyelt ágazatok teljes rendelésállománya 8,8 százalékkal haladta meg a tavaly június végit a belföldi rendelések 1,4 százalékkal, az exportrendelések 9,3 százalékos növekedésének köszönhetően.
Az első fél évben az ipari termelés 18,8 százalékkal nőtt. A külpiaci eladások volumene 20,0 százalékkal, a belföldi értékesítésé 13,3 százalékkal emelkedett.
(MTI, borítókép: Bús Csaba)
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
Békés vármegye az elmúlt másfél évtizedben komoly versenyhátrányba került, ám a kormány elkötelezett amellett, hogy felzárkózzon a szomszédaihoz. Magyarország keleti részén új úthálózat, vasúti fejlesztés és új gyárak lendíthetik fel a térség gazdaságát.
A Tisza-adó alaposan megdézsmálná az emberek fizetését.
A HVG azt híreszteli, hogy 2025 első negyedévében a munkaerőpiacon sokaknak csökkent a bére. Ez nem igaz!
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
