Elsősorban online hívásokkal és üzenetekkel igyekeznek csökkenteni a mobilhasználati költségeiket a magyarok, 47 százalékuk részesíti előnyben a csevegőapplikációkat a hagyományos mobilhívásokkal szemben, 38 százalékuk pedig inkább e-mail-eket küld SMS-helyett – derül ki a transzparens mobilcsomag-összehasonlítással foglalkozó BillKiller friss reprezentatív kutatásából.
Az MTI-hez elküldött összefoglaló szerint a harmadik legnépszerűbb eszköz az ingyenes, nyilvános Wi-Fi-hálózatokra való rácsatlakozás.
Az internetes hangtovábbítási eljárással (VoIP) működő applikációk, például a Messenger, Viber, Skype használata Magyarországon jellemzőbb, mint számos EU-tagállamban.
Az előzetes várakozással ellentétben a 60 év felettiek körében eléri az 54 százalékot azok aránya, akik üzenetküldő applikációkkal spórolnak, harmaduk keresi az ingyenes Wi-Fi elérhetőségeket, 26 százalékuk pedig alkalmanként az adatforgalmat is kikapcsolja a költségcsökkentés miatt.
A kutatásból az is kiderült, hogy a magyar előfizetők közel ötöde rövidebb beszélgetésekkel próbál spórolni, 11 százalékuk pedig megpróbálja csak végszükség esetén használni a telefonját. A megkérdezetteknek csak 15 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem szokott spórolni a mobilköltségekkel.
Az előfizetők 17 százaléka a mobilinternet korlátozásával igyekszik mérsékelni a költségeket, például nem néz videókat, amelyek jelentős mértékben fogyasztanák a mobiladatot.
A BillKiller szerint a felhasználóknak minden esetben érdemes ellenőrizniük valós adatfelhasználásukat, mert jellemző, hogy korlátlan internetért fizetnek, holott csak 1-2 GB adatra lenne szükségük.
A BillKiller közleményében felidézte, hogy az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban az online telefon- és videóhívások aránya nőtt a legnagyobb mértékben az internetes tevékenységek, például a hírolvasás, zenehallgatás, közösségimédia-használat között a koronavírus-járvány első évében. A felhasználók 52 százalékkal több hívást indítottak, mint egy évvel korábban. Ráadásul a magyarok az európai átlagnál is nagyobb mértékben indítottak hívásokat és küldtek üzenetet online, a magyarok 68 százaléka használta ezt a csatornát a kutatást megelőző három hónapban, szemben a 60 százalékos uniós átlaggal.
A felmérés a Pulzus kutatási applikációval készült a BillKiller Kft. megbízásából, az adatfelvételre 2021 júliusában került sor. Az 1018 fős válaszadói minta az aktív korú, 18-65 éves magyar népességet reprezentálja nem és kor szerint.
(MTI, fotó: pixabay)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
„Anyukám, nem tudom, hogy mikor foglak tudni hívni, mert szétszórtak bennünket” – mondta a szívbeteg férfi a telefonba, aki napokkal elrablása után vesztette életét.
Az űrhajós a Magyar Informatika Napján rántotta le a leplet.
Egyre népszerűbb az a bizarr alkalmazás, amely a magányos fiatalok félelmeire épít.
Ukrajnába is kerülhettek érzékeny adatok.
A Tisza Párt vezetője teljes kontrollt akarna a munkavállalók és a munkáltatók felett, a digitális munkavállalói kártya bevezetése súlyos aggályokat vet fel.
Egy-egy technológia soha nem semleges. Ahogy képesek kultúrsokkot okozni a világ más tájain a nyugati szokások és normák, úgy képesek erre az applikációk, szoftverek, mesterséges intelligenciák is.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
