A kormány elfogadta a Magyarország Űrstratégiája című dokumentumot – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium csütörtökön az MTI-vel.
Mint írták, Magyarország az európai nemzetek többségéhez hasonlóan űrstratégiában jelölte ki azokat a sarokpontokat, amelyek „rögzítik hazánk lehetőségeit és a fejlesztési irányvonalakat az űrkutatás és űrtevékenység területén”.
Hozzátették: az űrstratégia jövőképe, hogy hosszú távon Magyarország aktív szereplője legyen az űrszektor globális értékláncának, és elért pozíciójánál fogva egyes fejlesztési területeken regionális vezető szerepet töltsön be.
Az űrstratégia prioritása továbbá, hogy biztosítsa „a vonzó és validált képzési rendszerének köszönhetően” folyamatosan megújuló, több tudományágat is érintő tudással rendelkező szakember-utánpótlást, „amely támogatja a magas innováció tartalmú és hozzáadott értékű termékek előállítását és szolgáltatások nyújtását, továbbá a hazai űrkompetenciák fejlesztését” – írták.
Hozzátették: az űrstratégia kiemelt célja továbbá, hogy „több iparágra kiterjedő multiplikátorhatásával és a minőségi, magasan képzett munkaerő foglalkoztatásával” az űrszektor járuljon hozzá a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez, ezáltal a társadalom magasabb életminőségéhez, végső soron a közjóhoz.
Mindezen célok eléréséhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium által a kormány elé terjesztett űrstratégia összetett célrendszert jelöl ki, három pillérrel.
A célrendszer első pillére a minisztérium tájékoztatása szerint az űrszektorban rejlő, a nemzetgazdaság egészét érintő innovációt és fenntartható növekedést ösztönző lehetőségek kiaknázása, a második pillére Magyarország nemzetközi szerepének erősítése, kapcsolatainak szélesítése, illetve a koordináció szervezeti kereteinek megteremtése, a harmadik pillér pedig „az űrszektor prosperitásához elengedhetetlen, tudásalapú társadalmi és gazdasági feltételek, és az infrastrukturális háttér fejlesztése”.
A KKM tudatta azt is, Magyarország űrstratégiájának célrendszere összhangban van az Európai Űrügynökség (ESA) Agenda 2025 stratégiában foglaltakkal, az EU Űrprogramjának (2021-2027) fő célkitűzéseivel, valamint a kormány gazdaságfejlesztési céljaival.
„Építve a magyar űrkutatás 75 évvel ezelőtti Hold-radar kísérlettől eredeztetett hagyományaira, és élve a hazánk ESA-tagságán alapuló, kedvező nemzetközi feltételrendszer nyújtotta lehetőségekkel, a szektorért kormányzati illetékességgel bíró Külgazdasági és Külügyminisztérium elkötelezett Magyarország Űrstratégiájának megvalósítása mellett” – írta a tárca.
(MTI, fotó: pixabay)
A tervezett módosítás véglegessé tenné az átmeneti kivételszabályt, így a 41 év feletti házaspárok is jogosultak lehetnek a CSOK Pluszra, ha a feleség teherbe esik vagy örökbefogadást kezdeményeznek.
A Tisza Párt elnökének egyetlen esélye maradt: a balhé.
A napokban közölte a legfrissebb adatokat a nyugdíjakról az ukrán statisztikai hivatal. A friss számok szerint az átlagos nyugdíjasok a magyar juttatásnak ötödét kapják, 3,3 millió ukrajnai idős pedig 26 ezer forintnyi hrivnyával kénytelen beérni.
Közben a tengerpartokon orosz rakéták jelentek meg.
Tizenegyedik alkalommal tart Békemenet néven seregszemlét a kormányoldal október 23-án. Felidézzük a korábbi események jelentőségét és fő üzeneteit.
Egyes szakértők azt mondják, hogy a gazdaság jelenlegi teljesítménye nem indokolja a 14. havi nyugdíj bevezetését, de mások szerint a pluszjuttatás a fogyasztáson keresztül lendületet ad a gazdaságnak is. A kormány kiemelt fontosságú feladata a nyugdíjasok támogatása.
„Ebből is látszik, hogy a Tisza a háborúpárti brüsszeliek bábja” – jelentette ki a Fidesz szóvivője a Harcosok órájában.
A hivatalvezető magyarellenes kirohanása sem állítja meg, hogy a magyar közösség anyanyelvén is eligazodjon az ország útjain – a kétnyelvűség immár visszafordíthatatlan valóság.
