A kormány elfogadta a Magyarország Űrstratégiája című dokumentumot – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium csütörtökön az MTI-vel.
Mint írták, Magyarország az európai nemzetek többségéhez hasonlóan űrstratégiában jelölte ki azokat a sarokpontokat, amelyek „rögzítik hazánk lehetőségeit és a fejlesztési irányvonalakat az űrkutatás és űrtevékenység területén”.
Hozzátették: az űrstratégia jövőképe, hogy hosszú távon Magyarország aktív szereplője legyen az űrszektor globális értékláncának, és elért pozíciójánál fogva egyes fejlesztési területeken regionális vezető szerepet töltsön be.
Az űrstratégia prioritása továbbá, hogy biztosítsa „a vonzó és validált képzési rendszerének köszönhetően” folyamatosan megújuló, több tudományágat is érintő tudással rendelkező szakember-utánpótlást, „amely támogatja a magas innováció tartalmú és hozzáadott értékű termékek előállítását és szolgáltatások nyújtását, továbbá a hazai űrkompetenciák fejlesztését” – írták.
Hozzátették: az űrstratégia kiemelt célja továbbá, hogy „több iparágra kiterjedő multiplikátorhatásával és a minőségi, magasan képzett munkaerő foglalkoztatásával” az űrszektor járuljon hozzá a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez, ezáltal a társadalom magasabb életminőségéhez, végső soron a közjóhoz.
Mindezen célok eléréséhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium által a kormány elé terjesztett űrstratégia összetett célrendszert jelöl ki, három pillérrel.
A célrendszer első pillére a minisztérium tájékoztatása szerint az űrszektorban rejlő, a nemzetgazdaság egészét érintő innovációt és fenntartható növekedést ösztönző lehetőségek kiaknázása, a második pillére Magyarország nemzetközi szerepének erősítése, kapcsolatainak szélesítése, illetve a koordináció szervezeti kereteinek megteremtése, a harmadik pillér pedig „az űrszektor prosperitásához elengedhetetlen, tudásalapú társadalmi és gazdasági feltételek, és az infrastrukturális háttér fejlesztése”.
A KKM tudatta azt is, Magyarország űrstratégiájának célrendszere összhangban van az Európai Űrügynökség (ESA) Agenda 2025 stratégiában foglaltakkal, az EU Űrprogramjának (2021-2027) fő célkitűzéseivel, valamint a kormány gazdaságfejlesztési céljaival.
„Építve a magyar űrkutatás 75 évvel ezelőtti Hold-radar kísérlettől eredeztetett hagyományaira, és élve a hazánk ESA-tagságán alapuló, kedvező nemzetközi feltételrendszer nyújtotta lehetőségekkel, a szektorért kormányzati illetékességgel bíró Külgazdasági és Külügyminisztérium elkötelezett Magyarország Űrstratégiájának megvalósítása mellett” – írta a tárca.
(MTI, fotó: pixabay)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Ha megvalósulnának a Tiszának tulajdonított tervek, a többszörösére nőnének a családok rezsiszámlái.
Orbán Viktor szerint egy esetleges Tisza-győzelem és egy ukránbarát kormányváltás az összes eddigi orosz megállapodást lenullázhatja.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírók előtt kijelentette, hogy a Tisza Párt energiaterve megegyezik a brüsszeli tervekkel. Példaként felhozta mind Kapitány István, mind Gerzsenyi Gabriella nyilatkozatait, akik már többször is a védett árak és árstopk ellen érveltek.
„Létezik a politikai küzdelmek feletti államérdek, amit megtámadni bűncselekmény” – hívta fel a figyelmet Kövér László.
A kérdés nem az, hogy a kormány „csak anyákat lát-e”, hanem hogy a kritikusai képesek-e egyáltalán családban gondolkodni?
Az élelmiszerek ára érezhetően csökkent, ami részben az árszabályozásnak köszönhető.
A bejárás során a miniszterelnök megtekintett egy kutyafuttatót, az állatok elszállásolására alkalmas bokszokat, majd egy kutya sétáltatásában is részt vett.
