Idén júniusban az ipari termelés volumene 22 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értékét. A járványt követő gyors újraindításnak köszönhetően a magyar ipar júniusi teljesítménye meghaladta a válság előtti szintet – kommentálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes jelentését pénteken az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). „Magyarországon az ipar V-alakban pattant vissza, ami azt mutatja, hogy nagyon is versenyképes, az exportkapacitásaink jól működnek és termelnek a külföldi piacokra” – mondta el az adatokat értékelve György László, az ITM gazdaságstratégáért és szabályozásért felelős államtitkára.
„Az ipari kibocsátás tavaly áprilisban érte el mélypontját a járvány miatt, azonban már tavaly nyár végétől fokozatosan felfutott a kibocsátás, mostanra pedig ledolgoztuk a korábbi kiesést. Az idei év első hat hónapjában rekordteljesítményt ért el a hazai ipar. A további növekedést azért támogatjuk programjainkkal, hogy rendelkezésre álljon a fedezete és jövőre vissza tudjuk adni a családoknak a befizetett adót” – tette hozzá az államtitkár.
Facebook-oldalán a következőképp kommentálta az ipari termelés alakulását az államtitkár: „Nemcsak sportolóink, a magyar ipar is rekordokat döntöget: 2021. első hat hónapjában a hazai termelés volumene 18,8 százalékkal növekedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar ipar teljesítménye visszatért a járvány előtti növekedési pályájára.”
A munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a kibocsátás júniusban 18,6 százalékkal emelkedett. A bővüléshez a feldolgozóipar minden alága hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártásban jelentősen, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában kevésbé lassult a növekedés üteme – idézte az ITM közleménye a KSH jelentését.
Míg a hazai ipar tavaly európai összevetésben a középmezőnyben végzett, 2021-ben várhatóan ismét a rangsor elején fog szerepelni.
A járványt követő helyreállást segítik az elmúlt időszakban bejelentett nagy volumenű beruházások, melyek középtávon növelik a termelőkapacitásokat, emellett a gazdaság-újraindítási akcióterv intézkedései is tompítják a járvány negatív gazdasági hatásait.
(MTI, fotó: Szalai Ádám/ITM)
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Hazánkkal ellentétben Németországban és Franciaországban folyamatosan romlanak az eredmények.
A kormánybiztos visszavágott Pogátsa Zoltánnak: „Az államadósság nem játék – a jövő terhére él, aki így gondolja.” György László szerint a pénzügyi fegyelem és a munkaalapú társadalom nélkül nincs középosztályi felemelkedés.
Hónapokon át próbálta az ellenzék hitelteleníteni a Központi Statisztikai Hivatalt, azt állítva, hogy manipulálják a családok életkörülményeit mérő adatokat. Nemhogy több, hanem kevesebb ember él a szegénység kockázatával fenyegetve, mint ahogy korábban mérték. Szalai Piroska elemzése.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Revízió után tisztább a kép – és még kevesebben élnek szegénységben. Íme a KSH szegénységi adatai revíziójának eredménye.
A Tisza szakértőinek megszólalásai alapján Magyar Péterék eltörölnék a Nők40-et és a 13. havi nyugdíjat, csökkentenék a nyugdíjakat, valamint a legmagasabb nyugdíjakra 10-20 százalékos adót vetnének ki. Szakértőt kérdeztünk, mivel járna, ha a Tisza meg tudná valósítani tervét.
Jól látható, hogy Magyar Péter nem tűr meg senkit a Tisza soraiban, aki nem támogatja a háború folytatását.
