A német vállalatok többsége nem csoportosítaná át beszerzéseit belföldre, inkább külföldön bővítené tovább forrásait, sokan tervezik ugyanakkor raktárkészleteik növelését és beszállító láncuk bővítését a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének keddi jelentése alapján.
A Konrad-Adenauer-Stiftung számára készített ifo-felmérésben a megkérdezett 5 ezer vállalat közül csak minden tizedik jelezte, hogy a jövőben nagyobb mértékben kíván belföldi beszállítókra támaszkodni mint korábban.
A pandémia az egészségügyi eszközök hiánya miatt vitát indított el a gazdasági szereplők körében a beszállítói források termelési kapacitásának visszatelepítéséről Németországba. Pillanatnyilag pedig olyan alkatrészek és berendezések hiányával kell szembe néznie a német feldolgozóiparnak, mint például a gépipar és járműipar számára fontos félvezető áramkörök.
Lisandra Flach, az ifo külgazdasági szakértője kifejtette,
A feldolgozóiparban a vállalatok 44 százaléka tervezi módosítani beszerzési rendszerét, a nagykereskedelemben pedig 35 százalékuk. A kiskereskedelemben 27 százalék alakítaná át beszerzési csatornáját. A szolgáltatóipari szektorban az arány mindössze tíz százalék.
Az alapanyagok és részegységek gyártásának visszatelepítése Németországba rontana az ország iparának a versenyképességén az ifo megállapítása szerint, mivel sok esetben nem csak hogy olcsóbban, de jobb minőségben is elő lehet állítani azokat külföldön.
– mondta Lisandra Flach.
Hasonló következményekkel járna a termelés visszatelepítése a Németországgal szomszédos európai országokba is. Ebben az esetben közel öt százalékkal csökkenhetne a német gazdasági teljesítmény. „A beszállítói láncok ilyen mélységű politikai indíttatású átalakítása nem csak hogy szükségtelen, de költséges is lenne mind gazdasági, mind társadalmi szempontból” – emelte ki Jan Cernicky, a Konrad-Adenauer-Stiftung nemzetközi kereskedelmi és gazdasági szakértője.
Különösen a kisvállalatoknak esne nehezére beszállítói láncuk diverzifikálása. Számukra általában viszonylag nagy költséggel jár üzleti kapcsolatokat kiépíteni és koordinálni egyszerre több külföldi partnerrel is.
Németország viszonylag elenyésző szerepet játszik alapanyag beszállítóként az Egyesült Államok és Kína viszonylatában. Az Európai Unió egésze azonban már fontos beszállítója mind az Egyesült Államoknak, mind Kínának. A tanulmány készítői ezért kevés esélyt látnak „agresszív kereskedelempolitikai” magatartás kialakulására, mivel miden fél csak veszítene rajta.
(MTI, fotó: Egy munkatárs dolgozik a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kecskeméti gyárának szerelősorán, ahol a B-osztályú Mercedes személyautókat gyártanak.MTI Fotó: Ujvári Sándor)
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Megígérték, hogy innentől Budapesten tartják a szemüket.
Oskar Lafontaine szerint minden az ukrajnai háború befejezése mellett szól, mégis vannak, akik még folytatnánk a konfliktust.
Szerinte Berlinnek is olyan vezetésre volna szüksége, amely a hazai érdekeket helyezi minden más elé.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal érvei nem bizonyultak elegendőnek.
41 ezer elsős ismételhetett évet, nagyrészt migrációs hátterűek, Dortmund egy iskolájában 97 százalékuk alig beszélt németül.
A német fővárosban még sosem szavaztak volna ennyien Alice Weidelékre.
A Faktum szerint a kormánykritikus lapok nem veszik figyelembe, hogy az üzemanyag ára nem egyetlen hordóárból áll össze, hanem több egymásra rakódó költségtényező eredője.
Óriási veszteség ez a klubnak.
