Nem lepődtek meg a kamatemelésen, és további szigorítást várnak az elemzők a jegybanktól

A testület az alapkamatot 1,20 százalékra, a betéti kamatszintet 0,25 százalékra, a hitelkamatot 2,15 százalékra emelte.

A Századvég makrogazdasági elemzője szerint az 5 százalék feletti infláció miatt számítani lehetett a módosításra, csak a mértéke volt kérdéses. Molnár Dániel úgy véli, a jegybanki döntés erősítheti a forint árfolyamát, de az inflációt jelenleg elsősorban az olajár tavalyi bezuhanása miatti bázishatás, és a gazdaság újraindulása alakítja, inflációs hatásokat ezért csak középtávon vár az intézkedéstől.

A bázishatások kifutásával, és a keresleti-kínálati egyensúlytalanságok oldódásával az infláció mérséklődhet, de az MNB beavatkozására továbbra is szükség lesz.

– tette hozzá.

Júniusban az infláció a vártnál magasabb lett, és az inflációs kockázatok is nőttek – írta a kamatemelés lehetséges okairól Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője szerint a keddi döntés azért sem meglepő, mert az MNB korábbi üzenetei már előkészítették a bejelentést, és a jegybanki jelzésekből kamatemelési ciklusra is lehet következtetni. A szakértő az év végére 1,50 százalékot vár, de hangsúlyozta, hogy

A szakértő az erősödő inflációs nyomás miatt számít újabb jegybanki szigorításra. A szolgáltatások és a nyersanyagárak jelentősen drágultak, a munkaerőhiány miatti bérnövekedés pedig szintén magasabb inflációt okozhat – tette hozzá.

Az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint az alapkamat 30 bázispontos emelése meghaladta a piaci várakozásokat. Varga Zoltán szintén erősödő inflációra számít a következő hónapokban, kiemelve a szolgáltatások drágulását, de hangsúlyozta, hogy a bázishatások kifutásával a harmadik negyedévben már gyengülhet az inflációs nyomás. A jegybank 2022 elejére várja az inflációs toleranciasáv elérését, az év közepére pedig az infláció stabilizálódását – tette hozzá.

(MTI, fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)