Nem okozott meglepetést az alapkamat keddi emelése, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) további szigorításokat is bejelenthet a következő hónapokban – közölték az MTI-nek nyilatkozó szakértők a monetáris tanács kamatdöntő ülését követően.
A testület az alapkamatot 1,20 százalékra, a betéti kamatszintet 0,25 százalékra, a hitelkamatot 2,15 százalékra emelte.
A Századvég makrogazdasági elemzője szerint az 5 százalék feletti infláció miatt számítani lehetett a módosításra, csak a mértéke volt kérdéses. Molnár Dániel úgy véli, a jegybanki döntés erősítheti a forint árfolyamát, de az inflációt jelenleg elsősorban az olajár tavalyi bezuhanása miatti bázishatás, és a gazdaság újraindulása alakítja, inflációs hatásokat ezért csak középtávon vár az intézkedéstől.
A bázishatások kifutásával, és a keresleti-kínálati egyensúlytalanságok oldódásával az infláció mérséklődhet, de az MNB beavatkozására továbbra is szükség lesz.
– tette hozzá.
Júniusban az infláció a vártnál magasabb lett, és az inflációs kockázatok is nőttek – írta a kamatemelés lehetséges okairól Suppan Gergely. A Takarékbank vezető elemzője szerint a keddi döntés azért sem meglepő, mert az MNB korábbi üzenetei már előkészítették a bejelentést, és a jegybanki jelzésekből kamatemelési ciklusra is lehet következtetni. A szakértő az év végére 1,50 százalékot vár, de hangsúlyozta, hogy
A szakértő az erősödő inflációs nyomás miatt számít újabb jegybanki szigorításra. A szolgáltatások és a nyersanyagárak jelentősen drágultak, a munkaerőhiány miatti bérnövekedés pedig szintén magasabb inflációt okozhat – tette hozzá.
Az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint az alapkamat 30 bázispontos emelése meghaladta a piaci várakozásokat. Varga Zoltán szintén erősödő inflációra számít a következő hónapokban, kiemelve a szolgáltatások drágulását, de hangsúlyozta, hogy a bázishatások kifutásával a harmadik negyedévben már gyengülhet az inflációs nyomás. A jegybank 2022 elejére várja az inflációs toleranciasáv elérését, az év közepére pedig az infláció stabilizálódását – tette hozzá.
(MTI, fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)
A jegybank alkalmazottai hősként viselkedtek: a náciktól, a nyilasoktól és a szovjetektől is óvták az értékeket. Az aranyat visszakapta hazánk, ám a zsidó vagyont amerikai főtisztek lopták szét.
A tárcavezető jegybankelnökjelölti meghallgatására hétfőn került sor a Parlamentben.
A Magyar Nemzeti Bank V. László aranyforintja megnevezéssel arany emlékérméket bocsát ki egyszeres, valamint négyszeres súlyú piedfort változatban november 20-án.
A kedd délutáni, az alapkamatot változatlanul hagyó döntését követően decemberben újra kamatdöntés előtt áll majd a magyar jegybank. A Makronóm Intézet elemzője szerint a globális gazdasági hatások miatt indokolt a kivárás, így az idei évre kamatvágás már nem valószínű, a csökkentési ciklus folytatása a jövő évre tolódhat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa érintetlenül hagyta az alapkamatot keddi ülésén, így az változatlanul 6,75 százalék. A jegybank döntését a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője értékelte.
A jegybanki alapkamat továbbra is 4,25 százalék marad az eurózónában, miután a július 18-i ülésen a várakozásoknak megfelelően nem változtattak a kamatkondíciókon. A kamatfolyosó sem módosult, a betéti és hitelkamat, rendre 3,7,5, illetve 4,5 százalék.
Közel egy napig tartó súlyos összecsapásra került sor Röszkén a magyar hatóságok és az országba engedély nélkül betörni kívánó illegális bevándorlók között. Videón, ahogy megtámadták Magyarországot tíz évvel ezelőtt.
Elképesztő dolgokról rántotta le a leplet lapunknak adott interjújában Dmitro Razumkov, aki elég bátor volt hozzá, hogy nyíltan szembeszálljon Zelenszkijjel. Arra is utalt: ukrán életeket követel az ukrajnai korrupció.
