ITM: Újabb pályázati sikernek köszönhetően folytatódik a varsói gyorsvasút előkészítése

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) pénzügyi alap a csütörtöki döntés nyomán az elszámolható költségek 85 százalékával, mintegy 2 milliárd forinttal járul hozzá az előkészítés folytatásához. A következő évtizedben kiépülő összeköttetés a visegrádi országok fővárosait kapcsolja össze, de egy ausztriai leágazással a nyugat-európai gyorsvasúti hálózatba is beköti majd a térséget – írták.

A közlemény szerint a tervezett nagysebességű vasútvonal Magyarország legforgalmasabb közlekedési tengelyében helyezkedik el. A Budapesttől északnyugati irányba tartó folyosó közúton, vasúton és a légi közlekedésben egyformán a legtelítettebb. Már kapacitásai határán van a jelentős részben a nemzetközi tranzitforgalmat kiszolgáló M1 autópálya és a Budapest-Hegyeshalom-Rajka vasútvonal is – írták.

Az újonnan kiépítendő vasúti pálya Kelenföldtől nyugatra indulna a Vértest délről megkerülve, leágazással Székesfehérvár felé. A győri megállási lehetőség után Pozsony irányába Rajkánál, Bécs felé Hegyeshalomnál hagyná el a Magyarországot.

– tették hozzá.

Az ITM hangsúlyozta, hogy a megvalósíthatósági tanulmány alapján a fejlesztés ezermilliárd forintos nagyságrendű költségei a kedvező forgalmi, környezeti és egyéb hatásokban, a gazdaság és turizmus élénkülésében megtérülnének. Az előzetes kalkuláció szerint évente több mint húszmillióan utazhatnának kényelmesebben és gyorsabban az itt közlekedő gyorsvasúti járatokon. A pályát a belföldi InterCityk is használhatnák, például a balatoni utazásokban vonzóbb alternatívát kínálva a közúti közlekedésnél. A beruházásnak köszönhetően a meglévő vasútvonalakon jelentős kapacitások szabadulhatnak fel, több elővárosi és regionális személyszállító és több tehervonat közlekedhet. Az új vasútvonal tehermentesíti a bevezető utakat a dugóktól, a levegőt pedig évi akár négyszázezer tonna szén-dioxidtól.

A közlemény ismerteti: az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz a transzeurópai hálózatok kiépítésének, korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja. A CEF hozzájárulásával több mint 670 milliárd forint beruházási értékben valósulnak meg közlekedésfejlesztési projektek Magyarországon. Vasúton ez a forrás tette lehetővé a többi között a Kelenföld-Pusztaszabolcs és a Rákos-Hatvan vonalszakaszok korszerűsítését, a Déli összekötő híd felújítását, harmadik vágányának megépítését.

Az idei kiírást mintegy 290 millió eurós keretösszeggel hirdették meg az év elején. A támogatások odaítéléséről csütörtökön született meg a végleges döntés.

A projektet elbírálói átgondolt, megalapozott, az uniós közlekedésfejlesztési és klímavédelmi törekvésekhez tökéletesen illeszkedő tervként méltatták – ismerteti a szaktárca.

Hozzátették, hogy a környezetvédelmi munkarészek elkészítése jogszabályi kötelezettség. A nagysebességű vasút jelentős mennyiségben vált ki légi és közúti utazásokat, ezzel is hozzájárul az európai közlekedés zöldítéséhez. Az újonnan támogatott tanulmány többek között részletes talajtani, vízrajzi, élővilággal, zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos felmérések alapján állapíthatja meg a végleges nyomvonalat.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a közlemény szerint elmondta, hogy

A járatok öt és fél óra alatt tennék meg az utat a magyar fővárostól a lengyelig. A visegrádi országok magas színvonalú összekapcsolása mellett a beruházás egybenyitja a hazai gyorsvasúti hálózatot az európaival. A miniszter úgy fogalmazott: „nagy örömünkre Ausztria kapcsolódó fejlesztése is támogatást nyert, készek vagyunk a közös munkára az osztrák kollégákkal”. A tervezés és kivitelezés összehangolható a Budapestet délről elkerülő V0 teherforgalmi vasútvonal előkészítésével és kiépítésével. „Az újabb pályázati siker sem kényelmesít el bennünket, már nekiláttunk a hazai nagysebességű vasút jogi és műszaki szabályozási háttere kidolgozásához szükséges források előteremtésének” – jelezte a tárcavezető.

(MTI)