A három szigorító lépéssel – az alapkamat emelésével, a kamatfolyosó emelésével és a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz megszüntetésével – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folytatja a határozott monetáris szigorítási ciklusát – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke online háttérbeszélgetésen kedden.
A monetáris tanács keddi ülésén 30 bázisponttal 1,20 százalékra emelte az alapkamatot, a kamatfolyosót pedig a 0,25 százalék és 2,15 százalék közötti szintre emelte.
Az alelnök megerősítette: a monetáris tanács a kamatemeléseket mindaddig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok újra kiegyensúlyozottá válnak.
Az infláció a következő hónapokban várhatóan csökken, ugyanakkor az év végéig a jegybanki toleranciasáv fölső széle felett, azaz 4 százalék felett alakul – jegyezte meg Virág Barnabás utalva arra, hogy november környékére új helyi csúcsot várnak.
– vetítette előre.
Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy az 1,2 százalékra megemelt alapkamat az irányadó az egyhetes betéti ráta esetében is.
Az MNB elkötelezett az árstabilitás biztosítása mellett, legfontosabb feladatnak a másodkörös inflációs hatások megelőzését és az inflációs várakozások horgonyzását tekinti – összegezte utalva arra, hogy havi ütemezésű határozott lépések szükségesek ehhez. A monetáris tanács a kamatemelési ciklus hatásainak átfogó értékelését szeptemberben, az inflációs jelentés publikálásával egyidőben tudja végrehajtani – tette hozzá.
Az infláció megjelenése globális jelenség, az áremelkedés azon gazdaságokban a leggyorsabb, ahol az újranyitásban is az élen jártak – szögezte le Virág Barnabás.
– tette hozzá.
Az alelnök felidézte, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben dinamikus helyreállást, kétszámjegyű növekedést mutatott. Hozzáfűzte: az MNB várakozásai szerint alakulnak a gazdaságot keresleti oldalról meghatározó folyamatok, így a lakossági fogyasztás élénkül, a bérdinamika gyorsul, a munkaerőpiacon pedig ismételten szűk keresztmetszetek jelennek meg. A gazdaság idén – amennyiben nem alakul ki újabb súlyos járványhullám – 6 százalék felett növekedhet, 2022-ben pedig 5,5 százalék lehet a növekedés üteme – zárta gondolatsorát.
Virág Barnabás újságírói kérdésre elmondta, hogy az újranyitás inflációs hatásai az eurózónát is el fogják érni kis késéssel Magyarországhoz képest. Arról is beszélt szintén kérdésre válaszolva, hogy
(MTI, fotó: MTI/Balogh Zoltán)
A jegybank alkalmazottai hősként viselkedtek: a náciktól, a nyilasoktól és a szovjetektől is óvták az értékeket. Az aranyat visszakapta hazánk, ám a zsidó vagyont amerikai főtisztek lopták szét.
A tárcavezető jegybankelnökjelölti meghallgatására hétfőn került sor a Parlamentben.
A Magyar Nemzeti Bank V. László aranyforintja megnevezéssel arany emlékérméket bocsát ki egyszeres, valamint négyszeres súlyú piedfort változatban november 20-án.
A kedd délutáni, az alapkamatot változatlanul hagyó döntését követően decemberben újra kamatdöntés előtt áll majd a magyar jegybank. A Makronóm Intézet elemzője szerint a globális gazdasági hatások miatt indokolt a kivárás, így az idei évre kamatvágás már nem valószínű, a csökkentési ciklus folytatása a jövő évre tolódhat.
Az amerikai elnök egy Putyin-Zelenszkij csúcstalálkozó lehetőségéről is beszélt.
A felelőtlen ígérgetés hatalmas kárt okoz az ukrán népnek, ezeket az USA nem tudja/akarja betartani.
