Anton Siluanov, orosz pénzügyminiszter figyelmeztető szavai szerint: Oroszországnak fel kell készülnie a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet csökkenéséből adódó jelentős bevételkiesésre.
A klímasemlegesség elérése érdekében a megújuló energiaforrások iránti igény egyre jelentősebb, ez pedig kezdi teljesen átformálni a globális energiapiacot. Oroszországnak azonban ez egyáltalán nem jött kapóra, mivel a világ legnagyobb energiaexportőre, és a gazdasága teljes mértékben az olaj- és gázexportra támaszkodott.
Az orosz állami költségvetés mintegy 40 százaléka ebből az exportból származik, így sürgősen alkalmazkodniuk kell az újonnan kialakult helyzethez, mielőtt a csőd szélére kerülnek.
Ráadásul az Európai Unió a 2050-es zéró karbonkibocsátási terveinek megfelelően szén-dioxid határadót vetett ki, ami nagyjából az orosz export felét érinti. Ez évente akár több milliárd euróba is kerülhet Oroszországnak.
Mivel a megújuló energiaforrások közül csak szél- és napenergia rendszerek találhatóak az országban, és azok is csupán az áramellátás1 százalékát teszik ki, így nehéz időszak elé nézhet a posztszovjet állam. Mivel elég későn ébredtek rá a klímaváltozás veszélyére és csak külső nyomásra kezdtek el intézkedni bármit is ez ügyben, így eléggé elmaradott állapotban vannak a többi európai országhoz képest.
A klímaváltozás fenyegetése ellenére azonban Oroszország azt tervezi, hogy növeli a fosszilis tüzelőanyag-termelését, figyelemmel az ázsiai piacra, ahol a dekarbonizációs erőfeszítések nem olyan előrehaladottak, mint az EU-ban. Így az energiatermelést is megtarthatná eredeti formájában és Ázsiával is szorosabbra fűzné a gazdasági kapcsolatokat.
A cikk szerzője Blősz Dalma.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Szijjártó Péter egyszerre vette fel a harcot velük.
Nem várta meg az orosz elnök a következő uniós szankciót.
Hollandiában is átlátnak a szitán.
Az Europol szerint jócskán megugrott a veszély.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint a kormány nem pánikot kelt, hanem a dolgát végzi, amikor a közel-keleti helyzet és az ukrán fenyegetés miatt biztonsági intézkedéseket tesz.
Lenéznek mindenkit, úgy gondolják, hogy ők, a liberálisok mindenki fölött állnak.
Hol a vége az őrületnek a világban?
