Az Európai Unió sarokba próbálja szorítani Oroszországot

A klímasemlegesség elérése érdekében a megújuló energiaforrások iránti igény egyre jelentősebb, ez pedig kezdi teljesen átformálni a globális energiapiacot. Oroszországnak azonban ez egyáltalán nem jött kapóra, mivel a világ legnagyobb energiaexportőre, és a gazdasága teljes mértékben az olaj- és gázexportra támaszkodott. 

Ráadásul az Európai Unió a 2050-es zéró karbonkibocsátási terveinek megfelelően szén-dioxid határadót vetett ki, ami nagyjából az orosz export felét érinti. Ez évente akár több milliárd euróba is kerülhet Oroszországnak.

Mivel a megújuló energiaforrások közül csak szél- és napenergia rendszerek találhatóak az országban, és azok is csupán az áramellátás1 százalékát teszik ki, így nehéz időszak elé nézhet a posztszovjet állam. Mivel elég későn ébredtek rá a klímaváltozás veszélyére és csak külső nyomásra kezdtek el intézkedni bármit is ez ügyben, így eléggé elmaradott állapotban vannak a többi európai országhoz képest.

A klímaváltozás fenyegetése ellenére azonban Oroszország azt tervezi, hogy növeli a fosszilis tüzelőanyag-termelését, figyelemmel az ázsiai piacra, ahol a dekarbonizációs erőfeszítések nem olyan előrehaladottak, mint az EU-ban. Így az energiatermelést is megtarthatná eredeti formájában és Ázsiával is szorosabbra fűzné a gazdasági kapcsolatokat.

A cikk szerzője Blősz Dalma.